TÉVÉJEGYET
Azt mondják, a német újságíró nem tudja, hogy hazájában kik igazgatják a tévéállomásokat, a tévénézők pedig legfeljebb akkor tudnak valamit is államfőjükről, ha az botrányba keveredik. Igen, ahol normálisan mennek a dolgok, ott a kutya sem törődik a funkcionáriusokkal. Bezzeg nálunk! Még olyasmi sem fordulhat elő, hogy kezdő újságíró ne ismerje, legalábbis ne hallott volna a médiaházak vezetőiről. Egyikük ezért, másikuk azért kerül a figyelem középpontjába. A pálmát mégsem ők viszik el, a politikusok több lépéssel megelőzik őket.
Annak idején Titót, Kádárt vagy az őket követőket többnyire szónoki emelvényeken láttuk a tévében, esély sem volt arra, hogy riporter a közelükbe férkőzzön a nagy nyilvánosság előtt. Az óvatosan formált keresztkérdésekről csak álmodozhattak az újságírók. Arra voltak a központi sajtótájékoztatók, a csinovnyikok kitalálva, hogy tálcán kínálják, mit kell tenni a párthatározatok teljesítésének, az ország felvirágoztatásának érdekében. A régi vezetők akkor és úgy szerepeltek a tévében is, amikor és ahogyan ők akartak.
Aztán Tito halála óta, a valamiféle rendszerváltás után eltelt két, sőt három évtized, és rá kellett jönni, hogy az valóban egyfajta véglet volt, de semmiképp sem az utolsó. Merthogy rövid idő elteltével ismét a ló túloldalán találtuk magunkat, a másik végletben. Szinte nincs nap, hogy az államfőt vagy mondjuk a vajdasági kormányfőt ne kísérje újságírók hada valamilyen esemény kapcsán valahova. A híradások rendre beszámolnak, tudósítanak, informálnak, körbejárunk egy helyszínt, meghallgatjuk a politikusi vagy tisztségviselői nyilatkozatot, s abból kiderül – mert oly szépen a szánkba rágják –, mit is láttunk. Hihetetlen! Mintha mindenki elfeledkezett volna arról, hogy a nyilvánosság a magasba emelhet, de ugyanúgy porba is dönthet.
Magyarán: túlzásba estünk. A híradók egyhangúak és felszínesek. Bármennyire fotogénikusak, bármennyire kiváló szónokok ezek a gyakran szereplő emberek, mégis ismétlésekbe esnek, elszürkülnek, szavahitetlenné válnak, végül már eltörpülnek a szemünkben. Hát nem érzik ennek veszélyét? Attól tartok, nem.
Viszont egyik-másik tévéstúdió mintha ráérzett volna, és különféle módon próbál újítani, változatosabbá tenni, valahogyan megtörni a monotóniát. Az utóbbi napok zord időjárása kiváló alkalomnak bizonyult, hogy az időjárásról, csakúgy a villanyáram-ellátásról vagy a kényszerpihenőn levő diákok éjszakai szánkázásáról a helyszínről számoljon be az újságíró, még akkor is, ha jeges szél fúj, vagy –10 fokot mutat a hőmérő. Igen, kicsit hatásvadász túlkapás volt a sok helyszíni bejelentkezés az SZRT részéről, de lekötötte a néző figyelmét. Nem árthat meg a formabontás a nézettségnek, ha a dolgok így is funkcionálnak! Végre úgy éreztük, nem a tisztségviselőké a főszerep, hanem az életé. Rövid időre helyre kerültek a dolgok: a híradó az emberekről, az életről és nem a politikusokról szólt.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban: ma túlnyomórészt napos, meleg időjárás lesz. Gyenge vagy mérsékelt északi szél fúj. A hőmérséklet reggel 7 és 9, nappal 24 és 26 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt napos melegebb idő lesz. Dél körül a Homolje-hegység térségében átmeneti felhősödés előfordulhat. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 5 és 12, napközben 21 és 26 fokközött alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap még marad a túlnyomórészt napos, meleg időjárás, hétfőn azonban Vajdaságban mérsékelt felhősödés, az ország többi részében változékony idő, eső, záporeső várható, gyenge délkeleti szél kíséretében. Kedden változékony idő lesz, esővel, záporral, zivatarral.
Európában: szombaton a kontinens nyugati felében sok helyen lesz eső, záporeső. Változékony idő várható Kelet-Európában is. A leghűvösebb északnyugaton lesz, alig 10-15 fokkal, míg a legmelegebb a Kelet-európai síkságon lesz, ahol a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog majd.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor várható, mérsékelt északkeleti széllel. A csúcshőmérséklet 21 és 27 fok között mozog.
1893
Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1958
Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1939
Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.
1962
Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték - A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme - narrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975
A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994
Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995
Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).
1568
A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.
1825
Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység".
1861
Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.