Csubrilo Zoltán, Siflis Zoltán, Kovács Ákos és Kovács István alkotása is szerepel a budapesti 43. Magyar Filmszemlén

A február 3-a és 5-e között megrendezésre kerülő 43. Magyar Filmszemlén vajdasági alkotók filmjei is helyet kaptak: Csubrilo Zoltán és Babiczky László Minden tűz először kis tűz című dokumentumfilmje, töredék Siflis Zoltán Videonapló a Délszláv háborúról című alkotásából, valamint két vajdasági fiatal, Kovács Ákos és Kovács István filmjei .
A 43. Magyar filmszemle hivatalos versenyprogramjában a dokumentumfilmek sorában vajdasági alkotás is szerepel: Csubrilo Zoltán és Babiczky László Minden tűz először kis tűz című dokumentumfilmje.
–Anakronizmusnak tűnik, hogy a XXI század Európájában, a globalizáció, a profizmus világában léteznek, működnek önkéntes tűzoltó egyletek. Ezek a jellegzetesen civil szervezetek nagy hagyománnyal rendelkeznek. A civil kapcsolati tőke, az együttmunkálkodás egy közös célért hidat képezett és képez népek és népcsoportok között. Filmünk elsősorban ezt vizsgálja, ennek sokszínűségét, nagyon különböző motivációját. A vajdasági önkéntes tűzoltók sikerekben gazdag múlttal rendelkeznek, európai versenyeken mutatták meg tudásukat, és ezzel Vajdaság Európához való kötődését is – vallja Csubrilo Zoltán.
Szerinte függetlenül az adott ország gazdasági fejlettségétől, társadalmi berendezkedésétől, Szerbiától Norvégiáig ezek a jellegzetesen civil szervezetek nagy hagyománnyal rendelkeznek. Virágzásuk a XIX századra esik. Versenyek, találkozók jelzik történetüket, tevékenységük során városokat, házakat mentettek meg. Közben barátságok, emberi kapcsolatok szövődtek és szövődnek. Ezek a szálak sokszor segítettek nehéz helyzetekben. Ilyen volt például a balkáni háború: a Jugoszlávia szétesését követő harcokban szerb és magyar tűzoltóbarátságok is segítettek a túlélésben.
–Másodlagossá válik a társadalmi hovatartozás, politikai nézetkülönbség, a döntő az emberség és a barátság lesz. Ez az a hagyomány, a civil szervezetek szövevénye, mely rejtett szálként összefogja, összefoghatja az Európai Uniót. Ennek a civilségnek egyik jó példája az önkéntes tűzoltók világa Európában. A szoros magyarországi kapcsolatrendszer bemutatása a következő, amit stábunk szeretne leforgatni, de terveink szerint tovább kutatnánk az Európa más részeihez való kötődéseket is – jelentette ki a szemlére való készülődés előtt Csubrilo Zoltán.
Csubrilo Zoltán– A filmszemlén filmes egyetemeknek is kialakítottak ún. blokkokat, és a mi iskolánké lesz a nyitóblokk, velünk kezdődik a filmszemle a Toldi moziban. Most első ízben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola művészeti karának kameraman szaka, valamint a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói is bemutathatják munkáikat a filmszemlén. Húsz hallgató nyolcvan alkotása közül válogattak össze tizenegy filmet, és nagy megtiszteltetés ért, amikor kiderült, hogy ezekből kettő is az enyém: a Dominó és a Lennék valaki – mondta Ákos.
– Ezek szerintem nem teljes értékű filmek, inkább az év során kapott feladatok megoldásai, azaz operatőri gyakorlatok, és operatőri szempontból fontosak. Az már csak plusz, hogy történetet is raktam mögéjük, hiszen olyan hallgatók is akadtak, akik csak operatőri szempontból teljesítették a feladatot. Talán mások is így vannak vele, de utólagosan elmondhatom, hogy egészen másképp készíteném el mindkettőt, már látom a hibákat, és melyek azok a részek, amelyeket újragondolnám. A Lennék valaki valójában egy fekete-fehér filmetűd, és akárcsak korábbi filmem, a Függőség, a magányról, a valahova tartozásról, és az egyedüllétről szól. A Dominó egy kis játék a kamera mélységélességével és fókuszával, de ehhez is tettem egy történetet: egy gyermek felállítja a dominókat, amiből végül öngyilkos fegyver lesz, az utolsó dominó ugyanis meghúzza a ravaszt – hallottuk Ákostól, aki az idei filmszemléről is kifejtette gondolatait.
– A mostani filmszemle arról szól, hogy igenis él a magyar film. Dacolva a nehézségekkel, megmutatjuk, hogy szinte pénz nélkül is tudunk filmeket készíteni, és rendkívül sokszínűek vagyunk. Akár az is lehetne a szlogenje, hogy nulla pénz áll a rendelkezésünkre, de mégsem vagyunk nullák – mondta Ákos, aki kiemelte, hogy a zentai származású Kovács István filmjét is bemutatják a filmszemlén. Kovács István a Színház és Filmművészeti Egyetem rendezői szakának elsőévese, ahova egyébként már több évtizede nem vettek fel vajdasági magyar hallgatót.
Kovács ÁkosA filmszemlén bemutatásara kerül a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete (MADE) produkciója a Töredékek 2010 –2011 című kollektív dokumentumfilm, amelynek vajdasági vonatkozása is van: Siflis Zoltán szabadkai rendező személyében. A kollektív dokumentumfilmben részleteket vetítenek készülő filmekből, a többi között Siflis Videonapló a Délszláv háborúról című alkotásából is. A film tehát filmtöredékeket mutat be, és éppen ezzel olyan kérdéseket tesz fel, hogy vajon elkészülhetnek-e valaha ezek a filmek? Vajon fogják-e látni a nézők? Vajon lesz-e folytatás? Ugyanis, ahogyan azt Siflis Zoltántól a 95 perces kollektív dokumentumfilm elkészülte kapcsán megtudtuk, az illetékes minisztérium új dokumentumfilmek készítésére az elmúlt két évben nem írt ki pályázatot. A magyar filmgyártásban emiatt számos alkotó nem kezdhette el, illetve nem fejezhette be dokumentumfilmjét. Egyesek önerőből mégis nekikezdtek a filmjeik előkészítéséhez és a forgatásához is, de nem tudták befejezni. Az alkotók elkeseredését tetézte, hogy a múlt év végén meghirdetett kiengesztelő pályázaton a Töredékek 2010–2011 című összeállításban szereplő filmtémák, filmalkotók közül többen ekkor sem kaptak támogatást. Ezért döntött úgy a MADE, mintszakmai érdekvédelmi egyesület, hogy egy kollektív kollázsfilmmel hívja fel az illetékesek és a közönség figyelmét a tarthatatlan helyzetre.
Siflis tervezett dokumentumfilmje az úgynevezett Kis-Jugoszlávia szétesésének és a miloševići rezsim bukásának végnapjait, közel fél évtizedét, pontosabban a háborús éveket, a háborús évek hétköznapjait, eseményeit, feszültséggel telített hangulatát és légkörét szándékozik bemutatni, szűkebb pátriánkban, a Vajdaságban történt és dokumentált korabeli archív felvételek felhasználásával.
Siflis Zoltán
– Szándékom szerint a mintegy 120 perces alkotás egy dokumentumfilmes időkapszula, filmkrónika lenne az ezredvégről és az ezt követő, napjainkig tartó egy évtizedről, hangsúlyosan a délvidéki magyarság szemszögéből – mondta Siflis, akitől azt is megtudtuk, hogy sem a tavalyi vajdasági, sem a múlt év végén meghirdetett magyarországi pályázaton ez a téma nem kapott támogatást.
– Mindkét pályázati bizottság döntésével kapcsolatosan felmerül az alapvető kérdés: ha egy ilyen téma nem kelti fel a forgatókönyveket elbíráló bizottság figyelmét, akkor vajon milyen témák azok, amelyek korunk társadalmának és közelmúltjának dokumentarista tényfeltárására vállalkoznak? Milyen témák kapnak támogatást?!
A Töredékek 2010–2011 két alkalommal kerül vetítésre: február 3-án a Toldi Moziban, 4-én pedig az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban: ma túlnyomórészt napos, meleg időjárás lesz. Gyenge vagy mérsékelt északi szél fúj. A hőmérséklet reggel 7 és 9, nappal 24 és 26 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt napos melegebb idő lesz. Dél körül a Homolje-hegység térségében átmeneti felhősödés előfordulhat. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 5 és 12, napközben 21 és 26 fokközött alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap még marad a túlnyomórészt napos, meleg időjárás, hétfőn azonban Vajdaságban mérsékelt felhősödés, az ország többi részében változékony idő, eső, záporeső várható, gyenge délkeleti szél kíséretében. Kedden változékony idő lesz, esővel, záporral, zivatarral.
Európában: szombaton a kontinens nyugati felében sok helyen lesz eső, záporeső. Változékony idő várható Kelet-Európában is. A leghűvösebb északnyugaton lesz, alig 10-15 fokkal, míg a legmelegebb a Kelet-európai síkságon lesz, ahol a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog majd.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor várható, mérsékelt északkeleti széllel. A csúcshőmérséklet 21 és 27 fok között mozog.
1893
Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1958
Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1939
Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.
1962
Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték - A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme - narrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975
A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994
Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995
Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).
1568
A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.
1825
Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység".
1861
Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.