A határon átívelő együttműködés új lehetőségeiről tartottak nemzetközi konferenciát tegnap Újvidéken, a Tartományi Képviselőház nagytermében. A tanácskozás középpontjában a határ menti térségek és régiók összefonódásának fontossága, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok erősítése állt.
A tanácskozás a határon átnyúló együttműködés alapkövét hivatott lefektetni Szerbiában – emelte ki nyitóbeszédében Erős Ervin, a konferencia szervezője, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálat (CESCI) balkáni szervezetének elnöke.
– Olyan témák kerülnek fénypontba, amelyek viszonylag specifikusak, viszont a regionális, illetve a határon átnyúló együttműködéseknek az egyik alapkövét, jogi hátterét jelképezik Szerbiában. Ezért meghívtuk minden illetékes és fontos intézmény képviselőjét Európából és Szerbiából, valamint a környező országokból egyaránt – mondta Erős Ervin.
A polgárok mindennapjait érintő kérdések egyaránt fontos elemei a határon átnyúló együttműködés folyamatának – ekképpen fogalmazott Juhász Hajnalka, a Magyar Igazságügyi Minisztérium kabinetfőnöke.
– A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatát (CESCI) a magyar igazságügyi minisztérium támogatta abban, hogy kutatásokat végezzen Szerbia esetében arra vonatkozóan, hogy melyek azok a területek, amelyek hozzájárulhatnak az Európai Területi Társulások irányvonalainak minél hatékonyabb megvalósításához. Magyarország számára rendkívül fontos Szerbia európai uniós csatlakozásának elősegítése. Ez a mai konferencia is azt szolgálja, hogy ezeket a tapasztalatokat átadhassuk Szerbiának – mondta Juhász Hajnalka.
A kutatás során, amelyet a CESCI végzett, csaknem 250 olyan jogszabályt vizsgáltak meg, amely javíthatna a határ menti együttműködésen.
– Nagyon fontos ez a mai konferencia, hiszen az állampolgárok mindennapjait érintő adminisztratív kihívásokra adhat választ az Európai Területi Társulások megvalósításával. Gyakorlati példaként a mentőautók országhatáron való átjutását segítheti, ezenkívül adminisztratív kérdéseket, az oklevelek kölcsönös elismertetését egyaránt elősegítheti – ecsetelte Juhász Hajnalka.
A nemzetközi konferencia az Európai Területi Társulások (EGTC) tapasztalatcseréjéről is szól, annak érdekében, hogy a régiók, önkormányzatok és a települések szintjén is létrejöhessen a határon átnyúló együttműködés – nyilatkozta Pásztor István, a tartományi parlament elnöke, és hozzátette, rendkívül fontos, hogy 2016 februárjában a szerb köztársaság parlamentje elfogadta a Madridi konvenció néven ismert nemzetközi megállapodást, amely az önkormányzatok és a hatóságok együttműködését hivatott elősegíteni.
– Amikor a 2016. évi választások után a VMSZ koalíciós megállapodást kötött, ennek az egyik fontos eleme az volt, hogy minél hamarabb ratifikálja a szerb köztársaság parlamentje az úgynevezett Madridi konvenciót. E nemzetközi megállapodást 1980-ban írták alá, tehát 36 év kellett ahhoz, hogy Szerbia ezt a konvenciót törvénybe iktassa. Számunkra ez nem csupán elméleti és jogi kérdés, hanem életszerű kérdés is, mert mi a határok mellett élünk, vagyis településeinknek nagyon élő kapcsolataik vannak a határ más oldalain lévő településekkel. Nemcsak Magyarországra gondolok, hanem pl. Romániára is, ezért nekünk elemi érdekünk az, hogy az önkormányzataink, a településeink egy ismert jogi keretben szabadon tudjanak mozogni, és szabadon tudják építeni az együttműködésüket – hangsúlyozta Pásztor István.
Az Európai Területi Társulás keretében Magyarország, Románia és Szerbia területén lévő önkormányzatok együttműködését kívánják előmozdítani. Néhány évvel ezelőtt 37 magyarországi, 37 romániai és 8 vajdasági önkormányzat hozta létre ezt a kezdeményezést, de jogi keret híján, ami szabályozná az együttműködést, a hazai önkormányzatok még mindig csupán megfigyelőként vesznek részt az együttműködésben.
– Számunkra azért fontos a jogi keret megteremtése, egy különálló törvénynek a meghozatala, hogy önkormányzataink teljes kapacitásban és teljes biztonságban tudjanak együttműködni, és senki ne érezze úgy, hogy ha együttműködünk a határ másik oldalán lévő partnereinkkel, akkor nem megfelelőképpen járunk el – ecsetelte Pásztor István.
Szerbia Külügyminisztériumának Szomszédos Országokért és Délkelet-Európáért felelős osztályvezetője, Slobodan Vukčević nagykövet szerint a jószomszédi kapcsolatok ápolása az egyik fontos tényezője Szerbia politikájának.
– Az együttműködés révén megvalósul a rurális és urbánus területek közötti kapcsolat megfelelő szintű kiépítése. Ezen belül legfontosabb a közlekedési és kommunikációs hálózatoknak az összekapcsolása, amely hozzájárul az oktatás, a tudomány és a turizmus fejlődéséhez. Ezen kezdeményezések egyik csomópontja a Budapest–Belgrád vasútvonal, amely a jövőben még szorosabb kapcsolatokat teremt. A kölcsönös bizalom pedig az egyik legfontosabb elem, amely a jövőben az együttműködés alapját képezi – mondta a nagykövet.
