Nyolc szerbiai helyi önkormányzatban végzett ellenőrzést az Állami Számvevőszék a közvállalatok szubvencióinak felhasználásáról, s ennek során az illetékesek megállapították, hogy a vizsgált szervek egyike sem rendeltetésszerűen költötte el a pénzt. Az ellenőrzött helyi önkormányzati egységek összesen 31 milliárd dinárt a közvállalatok veszteségeinek fedezésére fordítottak, s ennek következtében kevesebb pénz jutott infrastrukturális fejlesztésekre – hangzott el az Állami Számvevőszék által szervezett konferencián, amelyen Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és Igor Mirović tartományi kormányfő is részt vett.
Belgrád, Kragujevac, Szabadka, Pancsova, Palánka, Bor, Grocka és Obrenovac községek pénzügyi tevékenységét elemezték a 2015–2017-es időszakra vonatkozóan. A vizsgált periódusban mintegy 4,1 milliárd dinár értékben juttattak támogatást a helyi közvállalatoknak az önkormányzati szervek, és főleg kommunális szolgáltatást nyújtó, tömegközlekedéssel foglalkozó, valamint a sport és a kultúra terén tevékenykedő vállalatok jutottak eszközökhöz.
Duško Pejović (középen): A vizsgált szervek a megnövelt támogatási összegeket nem a helyi fejlesztésekre fordították (Fotó: Ótos András)
A támogatások rendeltetésszerű felhasználásának vizsgálatakor az Állami Számvevőszék ellenőrizte a ráfordítások tervezésének és elköltésének hatékonyságát, valamint a pénz felhasználásának ellenőrzési szintjét.
Az év folyamán többször is változtatták a támogatások tervezett összegét – derült ki a vizsgálatból. Arra is fény derült, hogy nem dokumentálták az egyes támogatásokra irányuló programok részletes elemzését.
– A vizsgált szervek a megnövelt támogatási összegeket többnyire működési költségekre fordították, vagy a közvállalatok veszteségeinek fedezésére használták fel. Ezért csökkentek azok a helyi infrastruktúra javítására szánt támogatások, amelyek a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez járultak volna hozzá – mondta Duško Pejović, az Állami Számvevőszék elnöke.
A támogatásoknak mindössze 23 százalékát fordították a helyi infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházásokra. A ráfordítások 67 százalékát a 2015–2017-es időszakban a tömegközlekedési ágazat kapta, amelyet főként a közvállalatok dolgozóinak a bérére és egyéb költségeire, például üzemanyagra költöttek el. A vizsgálatból kiderült, hogy az ellenőrzött szervek nem fordítottak kellő figyelmet a polgárok véleményére a közvállalatok által nyújtott szolgáltatások minősége kapcsán. Ezért jogos a megállapítás, miszerint a szubvenciók nem a megfelelő helyre jutottak egy-egy önkormányzat esetében – véli Duško Pejović.
Az Állami Számvevőszék elnökétől megtudtuk azt is, hogy a vizsgált időszakban évente mintegy 625 millió dinárt osztottak ki az állami és a tartományi büdzséből, valamint a helyi önkormányzatok költségvetéséből a jégvédelmi rendszer támogatására. Két intézmény, a Szerbiai Hidrometeorológiai Intézet és a mezőgazdasági minisztérium tevékenységét vizsgálták a jégvédelem tekintetében. A hidrometeorológiai intézet esetében megállapították, hogy az intézmény a költségvetési tartalék utólagos kézhezvételéből adódóan nem biztosította a szükséges feltételeket a védelmi rendszer optimális működéséhez. Ezenkívül a jégvédelmi rakéták beszerzésének jelenlegi módja szintén veszélyezteti az intézet munkájának hatékonyságát – áll a jelentésben.
