Magyarország és Szerbia klaszterei képviselői számára közös műhelymunkát szervezett tegnap a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) újvidéki irodája a tartományi székvárosban. A Master Központban megtartott szakmai találkozón jelen volt Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke is. A vajdasági klaszterek vezetői meghívták a legismertebb és legjobb magyarországi klaszterszakértőket, hogy mutassák be a magyarországi hálózat kialakulását és tanáccsal szolgáljanak.
Hat magyarországi szakértő tartott előadást, ők egyben a klaszterük képviselői is. A gazdasági hálózatok bejegyzését, szervezését, menedzsmentjét, akkreditációját és a nemzetközi pályázatokon való részvételét mutatták be a műhelymunka résztvevőinek.
Csáki Mihály, az MNKH újvidéki irodavezetője kifejtette, hogy Szerbiában 10 éve léteznek klaszterek, de sajnos ez a terület nincs rendezve, éppen ezért hívták meg a magyarországi kollégákat, hogy ismertessék az alkalmazható üzleti modelleket. Szerbiában kb. 30 klaszter van bejegyezve, de csupán egyharmaduk aktív – tette hozzá Csáki.
Pásztor István: Vajdaságban a legtovább a fémipari klaszter jutott el (Fotó: Pásztor István)
Pásztor István elmondta, hogy Vajdaságban legtovább a fémipari klaszter jutott el, amely mintegy 60 céget, egyetemet, kutatóközpontot, iskolát tömörít. Olyan gazdasági hálózatot hoztunk létre, amelynek a cégei a múlt évben mintegy 420 millió euró profitot valósítottak meg. Ezen az úton továbbhaladva meg kellene teremteni a feltételeit annak, hogy a klasztereknek stabil pénzellátásuk legyen, és szabadon tudjanak fejlődni. Ilyen szempontból a mai konferencia nagyon fontos, mivel a magyarországi példákon keresztül láthatjuk, hogy milyen volt a magyar állam stratégiai hozzáállása a klaszterkérdéshez – nyilatkozta Pásztor István.
Magyarországon a klaszterek kialakítását 2000-ben alapozta meg a magyar kormányzat, mégpedig az első Széchenyi Tervben. Mintegy 50 millió forintot fordítottunk arra, hogy a járműipar terén klasztert indítsunk – mondta Pintér Attila nagykövet.
– Két évvel később már 13 klaszter működött Magyarországon, és akkor a magyar költségvetésből 270 millió forint támogatásban részesültek. Néhány év leforgása alatt egy jelentősebb ugrás történt, hiszen 2005-ben, a Baross Gábor Program keretében a magyar költségvetésből már másfél milliárd forintot fordítottunk a klaszterek fejlesztésére. 2008-ban és 2009-ben különböző regionális, illetve gazdaságfejlesztési operatív programok keretében már 23 milliárd forintot irányoztunk elő klaszterfejlesztésre. Újabb minőségi ugrás történt 2011-ben, hiszen akkor már 40 milliárd forintra emelkedett a klaszterek számára biztosított összeg. Jelen pillantban összesen 200 klaszterről beszélhetünk Magyarországon, közülük 32 rendelkezik a legmagasabb, az ún. akkreditált innovációs klaszter címmel – részletezte Pintér Attila.
– Az elmúlt néhány évben a szerb–magyar gazdasági kapcsolatok rendkívül dinamikusan fejlődtek. A Szerbiába irányuló magyar befektetések évről évre növekednek, a kereskedelmi kapcsolatok erősödtek, 2014-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta a 1,2 milliárd eurót. A múlt évre vonatkozó adatok csak 11 hónapra vannak meg, ezek 1,6 milliárd eurós forgalomról tanúskodnak. Az egyik nagyon fontos adat, hogy 26 százalékkal nőtt a Magyarországra irányuló szerb kivitel, és ebben két cégnek volt oroszlánrésze, a szabadkai Masterplastnak és a zentai Tisza Automotivénak – mutatott rá Magyarország belgrádi nagykövete.
Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. igazgatója elmondta, hogy az MNKH a magyarországi exportnak a segítésére hívatott.
– Olyan együttműködést szeretnénk kialakítani a vajdasági és a magyarországi vállalkozók között, amelynek köszönhetően egy harmadik piacon közösen meg tudnának jelenni a termékeinkkel. Ez a piac a Magyarországot körülvevő hét országot és Lengyelországot jelenti, ugyanis ebben a régióban 22 irodát nyitottunk meg. Szerbiában Szabadkán, Újvidéken és Belgrádban van irodánk. Nem csupán a kereskedelemben, hanem a befektetésekben is segítséget szeretnénk nyújtani a vállalkozóknak – hangsúlyozta Skapinyecz.
