A Vajdaság és Magyarország közötti gazdasági kapcsolat jó, de messze van még az elérhető maximumtól, értékelte Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke a vajdasági–magyarországi gazdasági fórum megnyitása során, melyre a vajdasági parlamentben került sor a tartományi kormány, Magyarország szerbiai nagykövetsége és a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében, a Tartományi Képviselőház támogatásával.
– Ezért fontosak ezek a konferenciák, találkozók, folyamatosan élni kell azokkal a lehetőségekkel, amelyek feltárulnak előttünk. Egy-egy ilyen összejövetel megállapodásokat, kapcsolatokat teremt – jelentette ki.
A politikának az a feladata, hogy megteremtse a megfelelő légkört a gazdasági kapcsolatokhoz, húzta alá. Az elmúlt hetekben fontos események zajlottak le, mondta, s a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság, a kisebbségi vegyes bizottság üléseire utalt, majd a magyar külügyminiszter tegnapi látogatását és a magyar kormányfő jövő heti látogatását említette.
– A politikai feltételei a két ország közötti gazdasági kapcsolatépítésnek megvannak, s a gazdaság szereplőinek a feladata, hogy erre építkezve előbbre tudjunk jutni – húzta alá.
(Fotó: Ótos András)
A tegnapi gazdasági fórum egy megállapodás aláírását eredményezte. Velibor Vukašinović, a Szerbiai Gazdasági Kamara keretén belül működő Szerb Klaszter Tanács vezetője és Körmendy Gál, a Magyar Innovatív Klaszterek Szövetségének elnöke aláírták a szerb és magyar klaszterek együttműködésére vonatkozó szándéknyilatkozatot. Pásztor úgy értékelte, hogy e nyilatkozat nagy lépést jelent, s az elmúlt hónapok erőfeszítésének következménye is egyben. Egy előző konferencián vetődött fel az együttműködés ilyen formájának a kialakítása, s jó hír, hogy ilyen rövid időn belül valósággá vált ez az ötlet – hangsúlyozta Pásztor.
AZ ÁRUFORGALOM 40 SZÁZALÉKA VAJDASÁGGAL ZAJLIK
A politikai kapcsolatok Szerbia és Magyarország között rendezettek, ez alapot ad a gazdaság fejlődéséhez is, akár a kereskedelem, akár a befektetések terén, hangsúlyozta dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete. Az eredményeknek köszönhetően ma már nem a leendő megállapodásokon, hanem a fennmaradt apró rések betöltésén kell gondolkodnunk, értékelte a nagykövet.
A Szerbia és Magyarország közötti áruforgalom értéke tavaly több mint egymilliárd dollárt tett ki, ebből 460 millió a Vajdaság és Magyarország közötti áruforgalmat jelenti, derült ki Miroslav Vasin tartományi gazdasági, munkaügyi és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár felszólalásából. A klasztereket a gazdasági összeköttetések legmodernebb formájának nevezte, s elégedettségének adott hangot annak kapcsán, hogy Vajdaságban sikerült magas szintű szervezettséget elérni a klaszterek terén. A tartomány területén mintegy negyven klaszter tevékenykedik, s ezek nagyban hozzájárulhatnak a Magyarországgal épített gazdasági viszonyok fejlesztéséhez – állapította meg Vasin.
TERMÉSZETES GAZDASÁGI PARTNEREK
A magyar–vajdasági gazdasági kapcsolatokban jelentős szerep jut a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak is. Mint azt lapunknak nyilatkozva Skapinyecz Péter igazgató elmondta, a szerbiai irodák (Belgrádban, Újvidéken és Szabadkán) nagyban hozzá tudnak járulni a kétoldalú vállalkozások segítéséhez. E segítség jelenthet információkat, üzleti partner megtalálását, az áru eladásához szükséges adatok, dokumentumok, vizsgálatok terén kapott segítség nyújtását. Vásárokon is részt vesznek, legközelebb a belgrádi építőipari kiállításon jelennek majd meg, ahova 12 magyar céget hoznak magukkal. Az újvidéki mezőgazdasági vásárt a hagyományosan legnagyobb rendezvények között tartják számon, ahol általában 15–20 vállalatot mutatnak be. A Topolya Expón való jelenlét felélesztése is céljuk, mivel ez a vásár is elsősorban mezőgazdasági jellegű, amire most Skapinyecz szerint nagy igény mutatkozik.
Dr. Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes magyar államtitkár szerint a szerbiaiak és a magyarországiak természetes gazdasági partnerei egymásnak. A magyar kormány nemzetpolitikájával összhangban fokozott figyelmet szentel a vajdasági magyarságnak, ami elősegíti a gazdasági fellendülést is, állapította meg. Kiemelte az infrastruktúra-fejlesztés fontosságát, mely megítélése szerint versenyképességi kérdést jelent Magyarországon és Szerbiában is.
