Eddig mintegy 825 vajdasági pályázott sikeresen a Prosperitati Alapítványnál. A támogatást elnyerők az első pályázati körben pályáztak. A január végén meghirdetett tíz pályázatra 2405 jelentkezés érkezett – hangzott el tegnap Palicson a Prosperitati Alapítvány sajtótájékoztatóján, amelyen elsősorban az első pályázati kör értékelése szerepelt napirenden. A második körben beadott pályázatok értékelése még folyamatban van, így az eredmény csak a későbbiekben válik ismertté.
Pásztor István, prof. emeritus Somogyi Sándor, prof. dr. Nagy Imre és Juhász Bálint (Molnár Edvárd felvétele)
A sajtótájékoztatót jelenlétével egyebek mellett dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulátusának főkonzulja, Csallóközi Eszter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium osztályvezetője, valamint Gyöngyös Zsófia, Magyarország belgrádi nagykövetségének első beosztottja tisztelte meg.
Az eddigi eredményeket Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője összegezte, prof. dr. Nagy Imre és prof. emeritus Somogyi Sándor pedig a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájának és Akciótervének a konkrét pályázati körökből levonható tapasztalatáról értekezett.
A Prosperitati Alapítvány január 31-én tíz – egy házvásárlási, három vállalkozásfejlesztési és hat mezőgazdaságfejlesztési – pályázatot jelentetett meg, összesen 1,5 milliárd forint értékben. Az alapítvány szabadkai, magyarkanizsai, zentai, topolyai, óbecsei, temerini, nagybecskereki és zombori irodájában az elmúlt hónapokban több mint 15 ezren érdeklődtek a pályázási lehetőség iránt, a legtöbben személyesen – emelte ki Juhász Bálint ügyvezető. Mint hozzátette, a felkészítés időszakában az első körös pályázatokról több mint hatvan helyszínen tízezer ember számára tartottak tájékoztató jellegű előadást. Az alapítvány honlapját eddig mintegy 250 ezren látogatták, az egyéni látogatók száma 60 ezer – összegezte Juhász.
MINDENHOVA ELJUTOTTAK
A beadott pályázatok száma területenként arányos az adott területen élő magyarság lélekszámával. Szabadkáról pályáztak a legtöbben, a szórványban pedig valamennyivel kevesebben, de az arányok kiegyensúlyozottak – jelentette ki Juhász Bálint ügyvezető, mondván: a mutatók bizonyítják, hogy Vajdaság minden szegletébe eljutottak. Mint hozzátette, a hatalmas érdeklődést a támogató, az alapítvány és a program iránti bizalom jeleként élik meg.
Juhász Bálint (Molnár Edvárd felvétele)
– Emlékezzünk csak, hogy honnan, milyen közhangulat közepette indultunk. Onnan indultunk, hogy „előre leosztott” pályázatokról van szó. Ehhez képest ma egy átlátható rendszert működtetünk. Minden dokumentum, kiírás, szabályzat megtalálható honlapunkon, a pályázatok értékelésénél a négy szem elve érvényesül. A formai ellenőrzést két kolléga, a szakmai értékelést pedig legalább két független értékelő bevonásával végezzük el. A pályázatok eredményéről szóló döntés többlépcsős, a munkatársak és a szakmai értékelők véleményezése után az igazgatóbizottságunk állást foglal és felterjeszti a döntéshozó testületnek Magyarországon. Sokkal szigorúbb rendszer működik, mint amit január 31-én bárki is el tudott volna képzelni. A magyar kormány, a magyar kormány által az átlátható pályázatok útján történő kiosztással megbízott Prosperitati Alapítvány, valamint a VMSZ célja az, hogy mindenki biztos legyen abban, az eszközök megfelelő módon kerülnek kiosztásra. Mára eljutottunk odáig, hogy az első pályázati kör tíz kiírásában döntés született, a nyertes pályázatok száma csaknem kilencszáz. Vannak kis értékű pályázatok, de nagyobb értékűek is. Minden esetben a kért összeget tudtuk megítélni, kivéve azt a néhány esetet, amikor túlárazással találtuk magunkat szembe. Egyes híresztelésekkel ellentétben nem csupán VMSZ-es projektek nyertek. Vannak olyan települések, ahol az a panasz, hogy csak a VMSZ-esek nyertek, de olyanok is, ahol ennek éppen az ellenkezője miatt fogalmaznak meg kritikát. Ha áttekintjük a nyertesek listáját, akkor döntésünkből jól tükröződik, hogy a VMSZ-tagság se nem előny, se nem hátrány, vagy kizáró ok, ez nem pályázati kritérium. Az alapítvány célja a program sikeres megvalósítása mellett az, hogy a vajdasági magyar közösség termelőit és vállalkozóit a pályázásra szoktassa és felkészítse. Mindenkit arra biztatok, hogy a jövőben is pályázzon, hiszen egy hároméves program első évének egyharmadát zártuk le, és második harmadát kezdtük meg feldolgozni. Az idei forrás mintegy 30 százalékáról született döntés, 35 százalékára kiírásra kerültek a pályázatok, mintegy 35 százalékára pedig harmadik körben fogunk pályázatot kiírni – magyarázta Juhász.
Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy a pénzügyi jelentéseket idővel közzéteszik-e az alapítvány honlapján, Juhász elmondta, hogy a rendszeres elszámolás az adományozó irányába szerződéses kötelezettsége az alapítványnak. Mint hozzátette, a Prosperitati működésére megítélt idei támogatás első felének – 75 millió forintnak – a felhasználásáról szóló elszámolást mai határidővel kötelesek átadni, ami pedig a pályázókat illeti, ők a projektumok megvalósítását követően először az alapítványnak juttatják el jelentésüket, az alapítvány pedig az adományozónak küldi az egységes jelentést.
KÖSZÖNET A FELJELENTŐKNEK
Pásztor István köszönetadással kezdte felszólalását. Köszönetet mondott a magyar kormánynak és Magyar Levente államtitkárnak, aki az egész program fő hordozója és felelőse volt a kormány döntése alapján, valamint a főkonzulátusnak és a nagykövetségnek, de a szerb kormánynak is, amiért nem gördítettek akadályokat a folyamat elé. Mindemellett köszönet illeti a feljelentőket is, akiknek a száma nem kevés, és akik folyamatosan küzdöttek azért, hogy bedöntsék a rendszert – hangsúlyozta Pásztor, mondván: igyekezetük nem járt sikerrel, hiszen a felépített rendszer az átláthatóságon, a törvényességen és a szakmai korrektségen alapul. Mindemellett hasznosak voltak a feljelentések, mivel ezeknek köszönhetően a Prosperitati tevékenysége folyamatos vizsgálódásnak volt a tárgya, így maguk a működtetők is biztosak lehetnek abban, hogy jól végzik munkájukat – tette hozzá a VMSZ elnöke.
Újságírói kérdésre válaszolva a feljelentésekkel kapcsolatban Pásztor pontosított, hogy elsősorban névtelen, a rendszerrel, annak átláthatóságával kapcsolatban a szerbiai hatóságoknál, valamint a magyar kormánynál és a magyar kormány különböző minisztériumainál megtett feljelentésekről van szó. A VMSZ elnöke nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy a feljelentések mentén vizsgálat indult-e, ugyanakkor mint hozzátette, állnak elébe bármilyen vizsgálatnak.
– Azt szokás mondani, hogy a vajdasági magyarság egy hitehagyott közösség, amely elöregedett és eltunyult, a valamirevaló része pedig elmenekült Vajdaságból, vagy menekülni készül. Az elmúlt hat hónap tapasztalata azonban egészen mást mutat. Egyrészt azt, hogy a közösségen belül egyesek igenis itt képzelik el a jövőjüket és azt is pontosan tudják, hogy miként tehetik jobbá a holnapjukat. Az sem igaz, hogy a VMSZ és a körülötte lévő emberek tunyák vagy képzetlenek. Tévednek azok, akik szerint kihalunk. A Prosperitati rendszerét olyan emberek alkotják, akik elkötelezettek országuk és a közösség iránt, szakmailag pedig felkészültek. Ebben a pillanatban azon dolgozunk, hogy őszre újabb pályázati lehetőségek nyíljanak, reményeink szerint a rendelkezésre álló hitelkerettel együtt. Büszkeséggel tölt el, hogy a VMSZ elnöke vagyok, mert ha a VMSZ nem lett volna, akkor ebből a történetből nem lett volna semmi – fogalmazott Pásztor.
TANULÁSSAL A SIKERÉRT
Prof. emeritus Somogyi Sándor felszólalásában a tanulás, fejlődés szemszögéből értékelte a Prosperitati munkáját és a pályázás folyamatát. A rendszer működtetése a Prosperitati munkatársai számára is tanulási folyamat: a tapasztalatokból, az esetleges hibákból tanulnak a legtöbbet – emelte ki. Mint hozzátette, ebben a turbulens világban mindennap tanulni kell ahhoz, hogy az ember és a közösség ne maradjon le.
– A munkatársak nemcsak kiszolgálják az érdeklődőket, hanem önmagukat is építik. Tanulnak, mert szaktudásukra a hároméves projektumot követően is szükség lesz. Tudásukra nemcsak maguknak, hanem a közösségnek is szüksége lesz. A pályázók, a nyertesek pedig nemcsak támogatáshoz jutnak, hanem egy tanulási folyamatban is részt vesznek. Szerintem ez nem lebecsülendő eleme a folyamatnak. Életünk szervezési, szakmai, tervezési és adminisztrációs oldala mind összetettebbé válik. Mind több követelménynek kell eleget tennünk. A stratégia megvalósítása során is ezen az úton kell haladnunk, mert minél közelebb kerülünk az EU-hoz vagy bármilyen más társuláshoz, ezek az ismeretek döntő fontosságúak lesznek. A méretgazdaság átgázol a gyengéken és a kicsiken. Fogadják el, hogy csakis összefogással tudunk piacképes vertikumokat építeni – fogalmazott Somogyi Sándor.
Ami a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiáját és Akciótervét illeti, az első és a második pályázati kiírásokkal 80 százalékban sikerült lefedni a dokumentumban szereplő prioritásokat és terveket – emelte ki prof. dr. Nagy Imre. A szakember elmondása szerint a sikeres pályázatok térbeli megoszlása tükrözi a magyarság számát.
– Az elnyert pályázatok száma a legnagyobb Szabadkán (433), majd Magyarkanizsa következik (297), Óbecse (217) és Topolya (202). Első körben legtömegesebben a mezőgazdasági gépekre és kapcsolható eszközökre meghirdetett pályázatra jelentkeztek. Kollégáimmal azzal magyarázzuk ezt a kifejezett érdeklődést, hogy a vajdasági magyar településeken rendkívül elöregedett a termelők gépparkja. Viszont olyan fiatal termelők is voltak, akik modern, innovatív eszközök vásárlására pályáztak. Hasonló a helyzet a gazdaságfejlesztési pályázat eredményeinek a tekintetében is. Sokan számítógépre, nyomtatóra pályáztak, viszont olyan vállalkozók is vannak, akik egészen új ágazatokat indítottak el. Ez szintén az innovációs hajlandóságra utal – magyarázta Nagy Imre.
