A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szervezésében útjára indított határon túli Exportakadémia tegnap Szabadkán kezdte meg a határokon átívelő képzéssorozatot, amelynek célja a gazdasági együttműködés erősítése. A kétnapos képzésen a vállalkozók többek között az exporttevékenységben rejlő lehetőségekről, a jelenleg hatályos európai uniós vám- és szállítmányozási szabályozásokról, valamint a sikeres külpiaci jelenlét feltételeiről tájékozódhatnak. A rendezvény társszervezője az MKH Szabadkai Regionális Képviselete.
Molnár Edvárd felvétele
A résztvevőket Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Tartományi Képviselőház elnöke, Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója, Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelem-fejlesztési Hálózatának igazgatója, valamint Dobó István, az MNKH Szabadkai Regionális Képviseletének irodavezetője köszöntötte. A nyitórendezvényen Babity János, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus főkonzulja is részt vett.
Dobó István szavai szerint egy magyarországi sikertörténetet „importáltak” Vajdaságba. A Magyarországon megtartott Exportakadémiák már felkeltették a vajdasági magyar vállalkozók érdeklődését, közülük többen is részt vettek a képzésen, hogy bővítsék ismereteiket, és használható tudást szerezzenek – emelte ki Dobó István.
Köszöntőjében Pásztor István elárulta, hogy a Szabadkai Exportakadémia, vagy egy ehhez hasonló képzés ötlete már korábban, még év elején megszületett, egy vállalkozókkal folytatott beszélgetés során, és egyértelművé vált, hogy a külföldi piacon való megjelenésnek megvannak a maga szabályai, és bár ezek több vajdasági magyar vállalkozó számára ismeretesek, az ismeretek frissítése még senkinek nem vált a kárára, érdemes ezeket csokorba fogva felkínálni az érdeklődő üzletembereknek – jegyezte meg Pásztor.
– Néhány nappal ezelőtt volt az egyéves évfordulója annak, hogy Magyarország kormánya döntött az 50 milliárd forintos térség- és gazdaságfejlesztési keretösszegről. Ennek köszönhetően már lebonyolítottunk két sikeres pályázati kiírást, a harmadik pedig most van folyamatban. A harmadik kiírásban megjelent az önrészvállalásnak, a vissza nem térítendő támogatásnak és a kedvező hitelkonstrukciónak az ötvözete, amely elsősorban a közép- és nagyvállalkozások számára lehet vonzó. A gazdaságfejlesztési program mérföldkövéről van szó, hiszen a „nagyokat” szólítja meg azzal a szándékkal, hogy új munkahelyeket teremtsenek, valamint bővítsék beszállítói körüket, ezzel erősítve a „kicsiket”, megélhetési lehetőséget és piacra jutási lehetőséget biztosítva számukra. A fejlődés jegyében a közepes és nagyobb vállalkozásoknak erősíteniük kell pozíciójukat a külföldi piacon, ezért lényeges az Exportakadémia. Vállalkozóink megerősítése nem csupán pénzfüggő, a pénz mellé tudást és új ismereteket is fel kell kínálnunk, méghozzá folyamatosan – fogalmazott Pásztor István.
Oláh Zsanett beszámolt az MNKH aktuális programjairól, amelyek a vajdasági magyar vállalkozók számára is elérhetőek (Molnár Edvárd felvétele)
A VMSZ elnökének felszólalásából az is kiderült, hogy már folynak a tárgyalások a gazdaságfejlesztési program keretében a 2017-es évre előirányzott keretösszeg bővítéséről, mivel a közép- és a nagyvállalkozások irányából érkező visszajelzések alapján már most meg lehet állapítani, hogy a vissza nem térítendő támogatásokra tervezett keret nem lesz elegendő. A magyar kormány nyitottnak mutatkozik ennek a keretösszegnek a kibővítésére, és már az előkészítés szakaszában van a döntés, amelynek eredményeként ez a keret megduplázódhat – emelte ki Pásztor István, megjegyezvén, hogy a következő néhány napban már ki is derülhetnek a részletek.
Oláh Zsanett beszámolt a MNKH aktuális programjairól, amelyek természetesen a vajdasági magyar vállalkozók számára is elérhetőek. Ezek „legfiatalabbika” a személyre szabott exportfejlesztési program, amelynek folyományaként a vállalatok megjelenhetnek a világ bármelyik szegletében, a másik az InnoTrade start-up program, a harmadik pedig az Áldomás ernyőmárka, amely iránt már érdeklődnek a vajdasági gazdák, termelők. A vezérigazgató bízik abban, hogy az első gazdák termékei két-három hónapon belül az ernyőmárka részévé válhatnak.
