Tegnap kezdődött Szabadkán az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórum, mely a magyarországi Földművelésügyi Minisztériumnak és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének társszervezésében valósult meg. Első alkalommal volt határon túli város a házigazdája a háromnapos rendezvénynek, melynek apropóját az év eleje óta működő Prosperitati Alapítvány adta, azaz a magyar kormány támogatásával elindított gazdaságfejlesztési program, mely a legmesszebbre jutott, és melyben olyan pozitív példák vannak, amelyeket az egész Kárpát-medencei magyarság előtt be lehet mutatni.
A Himnusz eléneklésével kezdődött a konferencia. Pásztor István, a VMSZ elnöke ünnepi köszöntőjében az ádventről és december 5-éről is beszélt:
– December 5-e az én megítélésem szerint a kitaszításnak és a megaláztatásnak a napja. Az a nap, amikor népszavazásra került sor, amely arról döntött, hogy vajon a határontúli magyarokat Magyarország a keblére öleli-e. Többen voltak, akik igennel szavaztak, de kevesebben, mint ami kellett volna ahhoz, hogy a kebelre ölelés megtörténjen. Se engem, se pedig a vajdasági magyarokat ez a döntés nem rengette meg. Megalázva éreztük magunkat, mert a kampány során olyan mondatok hangzottak el, amelyek méltánytalanok voltak, de nem rendített meg bennünket december 5-e, mert mi folyamatosan az egyetemleges magyar nemzet részeként ítéltük meg magunkat december 5-e előtt is, és utána is – mondta a VMSZ elnöke, aki hozzátette, hogy ugyanazok, akik akkor a románok meg a szerbek ezreivel fenyegetőztek, s féltek betelepülésüktől, most a menekültek irányába éppen ők mutatják a legnagyobb empátiát, s azt kell gondolnunk, hogy őket szivesebben befogadnák, mint a külhoni magyarokat.
A pártelnök arról is beszélt, hogy nagymértékű ugyan a kivándorlás, de ehhez hasonló mozgások évszázadok óta tapasztalhatók. Persze voltak olyanok, akik azt mondták és mondják, hogy baj volt meghozni a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mert ez gerjeszti a kivándorlást, miközben ennek szószólói már rendelkeztek magyar állampolgársággal, és gyerekeiket Magyarországon taníttatták. VMSZ-es politikusként az ittmaradásról beszéltek, ugyanakkor tetteikben az ellenkezőjét követték el. Sokan ma is siránkoznak a kivándorlás felett, s mindeközben életszerűen azzal foglalkoznak, hogy kiszervezzék innen az embereket külföldre.
Először tartották meg a Kárpát-medencei Összefogás Fórumot Magyarország határain kívül (Fotó: Kabók Erika)
– Még mindig túl sokan vagyunk ahhoz, hogy megadjuk magunkat, ez a közösség nemcsak számarányát tekintve, hanem belső energiáját és tartását figyelembe véve is életerős. Ennek talán az egyik bizonyítéka, hogy létrejött ez a gazdaságfejleszti stratégia. Egy halálra ítélt nemzet nem tud létrehozni, átgondolni, papírra fektetni ilyen fontos dolgokat – mondta Pásztor István, és hozzátette, ezzel sikerült kivívni a magyar kormány 50 milliárd forintos támogatását, ami a kezdetek óta már újabb 15 milliárddal bővült. A számbeli fogyatkozás ellenére a vajdasági magyar közösség egy életerős közösség – szögezte le Pásztor István, s hozzátette, ezt az életerőt kell alátámasztanunk hiteles lépésekkel.
Bunford Tivadar, a szabadkai képviselő-testület elnöke a házigazda nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Örömét fejezte ki, hogy a fórum éves ülését Szabadkán tartják. Mint mondta, a határon túli magyarság nagy része falun él és mezőgazdasággal foglalkozik, éppen ezért rendkívül fontosnak tartja az évenkénti tapasztalatcserét. Arra kérte a jelenlévőket, vigyék jó hírét Szabadkának az egész Kárpát-medencébe.
Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, öt évvel ezelőtt azzal a céllal hívták életre ezt a fórumot, hogy a Kárpát-medencei gazdaszervezetek közötti kapcsolati hálót kialakítsák és erősítsék, és minden alkalommal igyekeznek valamilyen tematikus programot is hozzárendelni ezekhez a találkozókhoz.
– Ez egy összegzés is számunkra az egész évre visszatekintve, így itt részletesebben beszámolunk a programjainkról is, mely az idén is elsősorban a képzés és oktatás témaköre köré épült fel.
Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke elmondta, a konferenciára az egész Kárpát-medencéből érkeztek résztvevők, akik nemcsak a gazdaságfejlesztési programról kaptak bővebb tájékoztatást, hanem megismerkedhettek négy olyan vajdasági vállalkozóval és vállalkozásukkal, akik a Prosperitati Alapítványnál sikerrel pályáztak.
– Az idén Kárpátalján indult még gazdaságfejlesztési program, jövőre pedig Erdélyben fog, melyek természetesen valamelyest különböznek majd a mienktől, ennek ellenére a mai találkozón mindenképpen be tudtuk mutatni, hogyan lehet megvalósítani a gazdaságfejlesztési programot, és biztosítani az anyagi bázist a szülőföldön való megmaradáshoz.
Dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke a magyar kormány támogatását kiérdemlő Vajdasági Magyar Térség – és Gazdaságfejlesztési Stratégiáról beszélt a fórum szakmai részében. Mint mondta, a dokumentum teljes mértékben követi a szerbiai és az EU-s elveket, és követi a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési irányvonalakat. Kidolgozásához a Wekerle-terv adott ötletet, de maga a dokumentum a helyi adottságokat figyelembe véve készült el. A helyzetértékelésre épített stratégiában 5 stratégiacélt tűztek ki.
– Már most elmondható – fogalmazott a professzor –, hogy az első eredmények nagyon jók. Sok pályázó újszerű, innovatív vállalkozásal pályázott. A start up vállalkozások támogatása után úgy látjuk, hogy szükség van olyan szakmai képzésekre, amelyek innovatív területek felé terelik az új vállalkozókat. Szép eredmények vannak a turizmus és a mezőgazdasági támogatások terén is.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a magyar kormánytámogatás kiosztására létrehozott hálózat működéséről, illetve az eddigi eredményekről számolt be a nemzetközi hallgatóságnak.
– Újszerű lehetőség ez, de hatalmas felelősséggel jár az az anyaországi támogtás, amelyet a vajdasági magyarság kapott meg elsőként. Az úttörő munkánkat követően elindult az ilyen gazdasági támogatás folyósítása más külhoni területeken is. A magyar kormánynak ezek az erőfeszítései 90 milliárd forintot jelentenek. Mint Orbán Viktor miniszterelnök a MÁÉRT-en hagsúlyozta, a támogatásoknak felső határa nincs. Az fog dönteni a támogatások odaítélésekor, hogy mennyire életképes a közösség. Mi itt, Vajdaságban azt tapasztaljuk, hogy megvan az életerő, a megkapszkodni vágyás, ami vissza tudja igazolni a magyra kormány bizalmát – mondta Juhász Bálint. Az ügyvezető úgy értékelte, olyan nemzetpolitikai eszköz van a Prosperitati Alapítvány kezében, amely kiegészíti a többi nemzetpolitikai eszközt, amelyek a nemzeti identitás megőrzését szolgálják. Az eredményekről Juhász Bálint elmondta, az idén két pályázati kör zárult le, s a mintegy 3000 pályázó 80 százaléka részesült támogatásban. A támogatások kifizetése folyamatos. A szórványban élők közül 775-en kaptak vissza nem térítendő támogatást a magyar kormány támogatásából. A 45 önkormányzat közül 38-ba helyeztek ki támogatást, azaz összesen 137 településről pályáztak. Csaknem 100 falusi házat vásároltak a támogatásnak köszönhetően a fiatal házaspárok, és mintegy 400 hektár földet vettek a pályázók társfinanszírozással. Összesen 600 vállalkozás elképzelését támogatták, és 1700 mezőgazdasági támogatás került ki a gazdákhoz. Összesen 14 millió euró friss tőkét osztottak szét – számolt be az eredményekről az ügyvezető.
Az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon részt vett Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, Farkas Imre a főkonzulátus külgazdasági attaséja, Dobó István, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szabadkai irodavezetője, Fremond Árpád, a VMSZ parlamenti képviselője, valamint a párt tartományi tisztségviselői és szakpolitikusai. A háromnapos konferencia ma ér véget. A tanácskozás vendégei ma délelőtt Szabadkán megkoszorúzzák a 44-es ártatlan áldozatoknak emelt emlékművet a Zentai úti temetőben.
