Magyarországi és vajdasági vállalatok, vállalkozók, valamint helyi önkormányzati képviselők részvételével agrár- és élelmiszer-ipari konferenciát tartottak tegnap Szabadkán. A Szabadkai Magyar Főkonzulátus és a Magyar Nemzeti Kereskedőház szabadkai, regionális képviseletének közös szervezésében megtartott rendezvényen dr. Babity János szabadkai főkonzul, Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója és Bogdan Laban, Szabadka polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket.
Oláh Zsanett elmondása szerint a konferencia célja az volt, hogy a vajdasági termelőket, vállalkozókat megismertessék az agrár- és az élelmiszeriparban rejlő lehetőségekkel. A szervezők olyan magyarországi vállalkozókat hívtak meg, akik sikeresen tevékenykednek a szóban forgó szektorban, és már külföldi piacokon is megjelentek termékeikkel vagy az általuk gyártott, feldolgozóiparban használt technológiákkal – magyarázta a vezérigazgató a sajtónak nyilatkozva.
– Az a cél, hogy minél hatékonyabban sikerüljön bemutatni az elmúlt egy-két év tevékenységét, legyen szó gazdaságfejlesztési programról vagy a kereskedőházon keresztül elérhető szolgáltatásokról, illetve lehetőség nyíljon azoknak a vállalkozóknak a megismerésére, akik nyitottak a fejlődésre. A keretrendszer adva van, megtöltöttük tartalommal, most már csak arra van szükség, hogy a vajdasági vállalkozók éljenek a lehetőséggel. Az élelmiszeripar területén az Áldomás ernyőmárka kitörési lehetőséget nyújt a vajdasági termelők számára. Az ernyőmárkán keresztül a vajdasági termékek a magyarországi üzletekbe is eljuthatnak, később pedig harmadik országokba is. Több olyan vajdasági termék is van már, amely bekerült az Áldomás palettájába, ezek esetében most zajlik az arculat végelegesítése. Szerintem ősz folyamán arról számolhatok be, hogy több vajdasági termék is megjelent már a magyarországi üzletekben vagy harmadik országokban – taglalta Oláh Zsanett.
Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának az az álláspontja, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal együttműködve, évente egy-két alkalommal, az együttműködés előremozdítása és a lehetőségek feltárása érdekében egy-egy kiválasztott gazdasági területtel kapcsolatban konferenciát szerveznek, és erre meghívják Szabadkára a potenciális érdeklődőket, azaz a vajdasági helyi önkormányzatok és vállalatok képviselőit, valamint magyarországi vállalatok képviselőit is – emelte ki Babity János főkonzul a sajtónak nyilatkozva. Mint hozzátette, a tavalyi üzleti fórum, illetve az azt követően megkezdett tárgyalások nyomán a remények szerint hamarosan szerződéseket írnak alá a felek.
– Úgy véljük, hogy a mai üzleti fórumon is sikerül megtalálniuk a résztvevőknek a közös témát és a kapcsolódási pontokat, így reményeink szerint magyarországi vállalatok vajdasági helyi önkormányzatokkal és cégekkel tudnak majd szerződéseket aláírni. Számomra megtisztelő, hogy nagyjából 120 vállalat, helyi önkormányzat és érdeklődő vesz részt a konferencián. A plenáris ülést követően a cégek 25 kiállítóasztalon mutatják be a termékeiket. Külgazdasági attaséval pontosan egy éve rendelkezünk, a kereskedőházak irodái pedig 2015 végén nyíltak meg. Az elmúlt egy–másfél év egyik legkiemelkedőbb eredménye az, hogy Vajdaság egyik külgazdaság-ösztönző központjává léptünk elő – fogalmazott Babity János.
KULCSFONTOSSÁGÚ A MEZŐGAZDASÁG
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke szerint az ehhez hasonló rendezvények fontosak, hiszen építik a két ország, illetve a vállalkozói szektoraik közötti együttműködést. A politikum feladata, hogy megfelelő üzleti légkört teremtsen az országok között. Ezt Magyarország és Szerbia esetében sikerült elérni – szögezte le, majd hozzátette: – Most a vállalkozói szektornak kell lépnie, kapcsolatokat teremtenie egymással és keresni az együttműködés lehetőségeit, ami egyebek mellett a harmadik piacokon való közös megjelenést eredményezheti. Ami pedig a konferencia témáját illeti, Pásztor szavai szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kulcsfontosságú stratégiai terület Szerbia és Magyarország számára is.
A sajtónak nyilatkozva Pásztor István a térség- és gazdaságfejlesztési programról beszélt. Az egyik fejlesztési cél az, hogy Vajdaságban jó minőségű nyersanyagot sikerüljön előállítani, a másik pedig erősíteni a feldolgozói szektor kapacitását, létrehozván a mezőgazdasági integrátori rendszert. A tartományi házelnök kifejtette, hogy fontosnak tartja az MNKH létrehozását, hiszen életképes rendszerről van szó, amely a konferenciái által az együttműködésre irányítja a figyelmet, és lehetőséget ad a vállalkozóknak arra, hogy egymást megismerjék.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője egyetért a kapcsolatépítés fontosságával, és mint aláhúzta, ez is segíthet abban, hogy kiteljesedjen a térség- és gazdaságfejlesztési program. Előadásában az utóbbi másfél év eredményeiről számolt be. Szavai szerint a több ezer pályázó és támogatott azt bizonyítja, hogy vannak még olyanok, akik Vajdaságban szeretnének boldogulni és fejlődni. Juhász Bálint megerősítette, hamarosan kihirdetik a harmadik pályázati kör nagyléptékű fejlesztéseire kiírt pályázatainak eredményét. A nagyléptékű, hitelkonstrukciós támogatásoknak köszönhetően legalább százas számban nyílhatnak majd munkahelyek, a beszállítók száma pedig ezres számban fog növekedni.
A SZERB ÁLLAM NEM SEGÍT
A bajmoki Cindel Antal nem először járt a szabadkai főkonzulátus és az MNKH közös szervezésében megtartott vajdasági konferenciákon, sőt, az MNKH magyarországi rendezvényeire is ellátogatott már. Egyrészt a tapasztalatszerzés, másrészt a kapcsolatteremtés miatt tartja ezeket fontosnak, mert mint kifejtette, az a célja, hogy termékei minél több emberhez eljussanak. Reméli, idővel a külföldi piacokon is megjelenhet a termékeivel.
A bajmoki gazda feldolgozza a földjein megtermelt nyersanyagot, lisztet, étolajat, hidegen sajtolt olajakat készít, valamint mangalicahúsból készült füstölt húsipari termékeket. Cindel Antal az Áldomás ernyőmárkáról is hallott már, és ha lehetősége nyílik rá, szeretne részt venni a programban. A gazda szerint Szerbiában nehéz előrehaladni a feldolgozás terén mindaddig, amíg a kormány nem fogadja el a rendeletet, amely a kistermelők számára is lehetővé teszi majd, hogy feldolgozzák a nyersanyagot.
– Az előkészületek már régen megtörténtek, de még nem fogadták el. Az is lehet, hogy valakinek nem felel meg, hogy a kistermelők is megjelenjenek a piacon. Magyarországon ez másként működik, ott a kistermelők is feldolgozhatják a termékeiket, és értékesíthetik is – nyilatkozta a termelő.
