Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Jadranka Joksimović, a szerb kormány európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztere és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetsége elnöke köszöntötte tegnap a szabadkai Sportcsarnokban azt a több mint 3800 vajdasági magyart, akik a Prosperitati Alapítvány harmadik pályázati körében mezőgazdasági gépekre és kapcsolható eszközökre, illetve az egyéni vállalkozók, valamint mikro- és kisvállalkozások számára meghirdetett kiírásban pályáztak. A tegnap aláírt támogatási szerződések értéke megközelítőleg 5,7 milliárd forint.
Szijjártó Péter: Magyarország és Szerbia kormánya a két ország közötti kapocsként tekint a vajdasági magyarságra (Ótos András felvétele)
Magyarország és Szerbia kormánya a két ország közötti kapocsként tekint a vajdasági magyarságra, amely közösség megerősödése mindkét államot erősíti – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Mint hozzátette, Magyarország és Szerbia egymás sikerében érdekeltek, így az elmúlt esztendőkben sikertörténetet kezdtek el közösen írni. A vajdasági magyarság térség- és gazdaságfejlesztési stratégiájának támogatásával meghatározó korszak kezdődik el a vajdasági magyarság életében – hallhatták az egybegyűltek.
Pásztor István szavai szerint a szabadkai Sportcsarnok még soha nem látott annyi győztest, mint amennyi tegnap összegyűlt a lelátóin. A győztesek 139 településről érkeztek. Vajdaságban nincsen olyan település, ahol nincs legalább egy győztes – emelte ki Pásztor, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért évekre visszamenő támogatásának köszönhetően a vajdasági magyarság fenn és meg tudott maradni. A térség- és gazdaságfejlesztési stratégia támogatásainak köszönhetően a vajdasági magyarság már az egzisztenciális fennmaradásra és fejlődésre is esélyt kapott – szögezte le a VMSZ elnöke.
Öröm számára, hogy Szerbiában mindenki egyformán értékes állampolgár, és mindenkit összeköt a fejlődés mint cél, függetlenül nemzeti hovatartozásától – emelte ki alkalmi beszédében Jadranka Joksimović. Magyarország támogatása nemcsak a támogatottak és családjaik számára örvendetes, hanem Szerbia számára is, hiszen a földművesek és a vállalkozók Szerbiában fizetnek adót, itt költik el, illetve fektetik be a pénzüket.
Az ünnepélyes keretek között megszervezett szerződésaláírást Csutura Zsolt és Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai, dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja, valamint a VMSZ köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati képviselői is megtisztelték jelenlétükkel.
Nagy Zita, a Prosperitati Alapítvány szabadkai irodájának vezetője a köszöntőjében fordulópontnak nevezte a tegnapi napot, a „bizalom és a boldogulás fordulópontjá”-nak.
– A boldogulás, amiről ma beszélünk, a munkán alapszik, de csak akkor tud kiteljesedni, ha van hozzá segítség. Vajdaság ma olyan helyzetben van, hogy az anyaország gazdasági segítségéhez hozzájárul Szerbia nyitott és fogadóképes kormánya is. A két ország bilaterális viszonya nagyban meghatározza a vajdasági magyar közösség lehetőségeit. Magyarnak lenni erény, vállalkozni, boldogulni, teljesíteni már nem azt jelenti, hogy kisebbségiként többszörösen kell teljesíteni. Ez új tapasztalat a kisebbségi sorsban. Persze tudjuk, generációk tapasztalata van abban, hogy a gyarapodás nem történik egyik napról másikra, de a vajdasági magyarok példamutatóak, szorgalomban, munkában és kitartásban. Éppen ezért sokszorosan fontos az aláírásra kerülő csaknem 3800 szerződés. Ez a szerződéskötés azért különleges, mert a harmadik körben meghirdetett három pályázat annyi vajdasági magyar embert és családot mozgatott meg, mint amennyit eddig összesen egy év alatt. Nem túlozunk, amikor azt állítjuk, ez ünnepi pillanat – fogalmazott Nagy Zita.
Ördög Tibor nem is számított rá, hogy elsőre sikerrel jár (Ótos András felvétele)
ELÖRGEDETT GÉPPARK
Ördög Tibor Kisoroszról érkezett. Eddig még soha nem pályázott a Prosperitati Alapítványnál, most próbálkozott először. Azt mondja, emiatt különösen örül, mert nem is számított rá, hogy elsőre sikerrel jár.
– Hálás vagyok a magyar és a szerb kormánynak is, hogy gondolnak ránk, főleg azokra, akik a szórványban élnek. Kapcsolható eszközre, egy fogas boronára pályáztam. Ennek nagy hasznát veszem a talaj előkészítése során. A családi gazdaságunk gépparkja meglehetősen jól felszerelt, de egy ilyen eszköz már nagyon hiányzott. Szinte el sem tudom mondani, hogy mennyire örülök, hogy kaptam valamit. Hatvan hektáron gazdálkodok, ez a föld mind a családom tulajdona. A családban hagyománya van a földművelésnek, éppen ezért a munkagépeink nagy része már nem a legfiatalabb. Én sem vagyok és a többi helyi gazda sem a legfiatalabb már, éppen ez a legnagyobb gondunk, mert attól félünk, hogy nem lesz utánpótlás. Nekem szerencsém van, a fiam is földműveléssel szeretne foglalkozni, de nagyon sok az olyan fiatal, aki elhagyja a falut, és soha nem tér vissza – nyilatkozta lapunknak Ördög Tibor.
Nagy Borsos László: Sokat segítene, ha az önrészt később kellene kifizetni, amikor a megvásárolt eszközből vagy földből már haszon is származik (Ótos András felvétele)
PÉNZ NÉLKÜL NEM MEGY
Csókán négy hektáron gazdálkodik Nagy Borsos László. Először pályázott, ezek voltak az első tapasztalatai a Prosperitati Alapítvánnyal. Azt mondja, mindennel elégedett, és nagyon örül, hogy támogatást kapott, és meg tudja vásárolni a kiszemelt pótkocsit. A család elsősorban búzát termel, de paprikával, dohánnyal, hagymával is próbálkoznak. Szerinte aki kis területen gazdálkodik, annak mindenféleképpen jobban megéri munkaintenzív kultúrákat termelni, bár így is nehéz, szavai szerint művészetté vált a megélhetés.
– Én sem csak földműveléssel foglalkozok, egy hentesüzletben dolgozom, ha ott végeztem, akkor megyek ki a földekre. Szinte éjjel-nappal dolgoznom kell, akkor esetleg meg tud élni a család. A Prosperitati Alapítvány pályázatai a jövőben is érdekelnének, de persze ez sem megy pénz nélkül, most is alig tudtam összekaparni a szükséges húszszázalékos önrészt. Egész évben szinte csak azt tudom megtermelni, amiből a család megél, és megveszem a vetőmagot, ezért nem egyszerű félretenni. Sokat segítene, ha az önrészt később kellene kifizetni, amikor a megvásárolt eszközből vagy földből már haszon is származik. A pótkocsi egyébként 750 ezer dinárba kerül. Ez, mellékesen, túlságosan magas ár. Azt vettem észre, hogy többen is megemelték az áraikat, amióta van Prosperitati. Egy ilyen pótkocsi korábban 500 ezer dinárba került. Olyan eladónál is jártam, ahol most 950 ezer dinárt kérnek ugyanezért a pótkocsiért. Ha így nézem, akkor a 750 ezer dinár nem is sok – tudtuk meg Nagy Borsos Lászlótól.
Nemes Rózsa: Egy kisebb, Mahindra 50-es típusú traktort vásárolunk (Ótos András felvétele)
ÚJ TRAKTOR ÉRKEZIK
Egy tizenötezer eurós traktorra pályázott Nemes Rózsa Oromról. Az idős hölgynek már a szülei is földműveléssel foglalkoztak, most a gyerekei és az unokái is folytatják a hagyományt. Azt mondja, még mindig besegít a családnak, így tartja magában életben az energiát. Tizenöt hektár saját földön, valamint bérelt földeken elsősorban kukoricát, búzát, árpát és lucernát termelnek. Teheneket is tart a család, és borjakat, valamint sertést hizlalnak.
Először pályáztak, azt mondja, mindennel elégedett. Egy kicsit nehéz volt összegyűjtenie a szükséges dokumentumokat, de a gyerekei mindenben a segítségére voltak.
– Miután összegyűjtöttük a szükséges dokumentumokat, már semmivel nem volt gondunk, minden zökkenőmentesen ment. Egy kisebb, Mahindra 50-es típusú traktort vásárolunk. Húsz százaléknál nagyobb, ötvenszázalékos önrészt vállaltunk – nyilatkozta Nemes Rózsa.
Az alkalmi rendezvényről bővebben lapunk holnapi számában olvashatnak.
