Eljött az az idő, amelyre annyit vártunk és amelynek megvalósításán folyamatosan dolgoztunk: Vajdaság üzleti légköre vonzó, attraktív, a befektetők megfelelő helyszínre találnak, ha Vajdaság, Szerbia mellett döntenek – emelte ki tegnap Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke a 84. újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár keretében megrendezett vajdasági–magyarországi üzleti fórum megnyitóján. Mint hozzátette, az elmúlt 15 évben sokan hittek abban, hogy ez a pillanat tényleg elérkezik, s tettek is érte fáradhatatlan munkával. Köszönetet mondott mindazoknak az üzletembereknek és politikusoknak, akik számos konferencián, találkozón tettek azért, hogy a magyar–szerb együttműködés kimagasló legyen és a szerb beruházási légkör is javuljon. A Vajdasági Gazdasági Kamara jelentőségét is méltatta, melynek nagy érdeme van abban, hogy a szerbiai és magyarországi üzleti kapcsolatok hivatalos, intézményes keretet is kaptak.
– Magyarországnak sincs ma jobb szomszédja Szerbiánál, s ugyanígy Szerbiának sincs ma jobb szomszédos állama Magyarországnál. A két ország közötti kapcsolatok olyan magaslatokat értek el, amilyenekre emlékezetünkben nem volt példa. Az ilyen minőségi kapcsolatok a gyümölcsöző gazdasági együttműködés alapját képezik – fogalmazott Pásztor, majd hozzátette: Szerbiában a magyarokat soha korábban nem fogadták el és tisztelték nagyobb mértékben, mint ma, s ez biztatás a magyarországi befektetők számára.
Pásztor István: Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok olyan magaslatokat értek el, amilyenekre emlékezetünkben nem volt példa (Fotó: Ótos András)
Abban egyetértett Đorđe Milićević tartományi kormányfő-helyettes is, hogy a két állam politikai és gazdasági kapcsolatai a legjobbak hosszú évtizedek óta. Ebben nagy szerepe van a szerbiai magyar és a magyarországi szerb nemzeti közösségnek, ezért továbbra is ápolni kell e nemzeti közösségek és a többségi nemzetek közötti jó viszonyokat, jegyezte meg. Milićević kitért egyes gazdasági mutatók ismertetésére is: tavaly a szerbiai statisztikai adatok szerint Vajdaság és Magyarország között 488 millió dollárban valósult meg árucsere, ebből 275 milliót a hazai kivitel képezett.
Ahhoz, hogy tartani tudjuk a fejlődést, a kormányfő-helyettes szerint mindenekelőtt az infrastruktúra fejlesztésére lesz szükség, vagyis arra, hogy a korábban beharangozott projektumok mielőbb megvalósuljanak. A 10-es korridorra, a dunai hajózás serkentésére és a Belgrád–Budapest vasútvonalra célzott.
NEM ÜRES FRÁZIS
Magyarország kiemelt gazdasági partnerként tekint Szerbiára, hangsúlyozta dr. Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes magyar államtitkár. A politikai kapcsolatok meglehetősen sikeresek, ami megteremti az üzleti kapcsolatok fejlesztésének előfeltételét is. A magyar statisztika adatai szerint tavaly 3,6 százalékkal nőtt a gazdasági együttműködés a két ország között, s kétmilliárd eurót tett ki az árucsere-forgalom. A két ország eltérő metodológiát alkalmaz a számadatok meghatározásakor, innen a különbség, abban azonban megegyeznek az eredmények, hogy a gazdasági kooperáció felfelé ível folyamatosan. Lényeges beruházások példájaként a szabadkai Masterplastot és az óbecsei Autoflexet emelte ki.
Nem üres frázis annak ismételgetése, hogy a magyar–szerb kapcsolatok történelmi szintre emelkedtek, jelentette ki dr. Pintér Attila belgrádi magyar nagykövet. A magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programja révén megvalósult támogatásokat, az árucsere által megdöntött rekordokat említette példaként, s maga is az infrastruktúra további fejlesztése mellett szállt síkra a siker folytatása érdekében.
HÁRMAS MEGÁLLAPODÁS
A Tartományi Képviselőház szervezésében, Magyarország szerbiai nagykövetségének, a Magyar–Szerb Kereskedelmi- és Iparkamarának, a Magyar Kereskedőháznak és a Vajdasági Gazdasági Kamarának a támogatásával jött létre a szóban forgó találkozó. Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara vezetője az üzleti fórum kapcsán kifejtette, hogy még szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatokat a magyarországi üzletemberekkel, ezért egy együttműködési megállapodást írt alá a vajdasági kamara, a magyar–szerb iparkamara és a Magyar–Szerb Üzleti Tanács tisztségviselője, Vučurević, Török György és Varga Imre.
SIKERES ZENTAI PÁLYÁZAT
Az általunk megszólított magyar üzletemberek mindegyike rendelkezik már vajdasági kapcsolatokkal, ám még sikeresebb együttműködést és szorosabb kapcsolatokat remélnek a hasonló találkozóktól. Dr. Gyovai Pál, a Pest megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Érdekvédelmi Szövetsége (TESZÖV) ügyvezető elnöke lapunknak elmondta, hogy újabb együttműködési pontokat kívánnak felfedezni az itteni biznisz képviselőivel, igaz, a Vajdasági Mezőgazdasági Termelők Szövetségével már vannak közös sikereik. Egy zentai egy millió forint értékű nyertes pályázatról tudott beszámolni, mely lehetővé teszi, hogy fiatal agrárvállalkozók látogassanak el Budapestre szakmai tanácsadás, sikeres karrierindítás céljából. Szabolcs Péter, az Amurex GM Hungária cégvezetője arról számolt be, hogy kiemelt partnerei a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, a nemrégiben megtartott hajdúszoboszlói kiállításon egy újvidéki céggel vették fel a kapcsolatot. A gluténmentes termékek egyik legnagyobb magyarországi előállítói, s az előállításhoz szükséges alapanyagokat szívesen szereznék be Vajdaságban.
Az idei újvidéki mezőgazdasági kiállításon egyébként átlagon felülinek számít a magyar részvétel, 52 vállalat képviselteti magát.
