Energiaügyi alapokmány 2014 – Szerbia fenntartható fejlődése elnevezéssel tegnap a tartományi képviselőházban megkezdődött a nyolcadik nemzetközi tiszta energetikai technológiákról szóló fórum. A konferenciára Szerbiából, a régióból és Európából érkeztek szakértők, akik a környezetbarát energiaforrások nagyarányú felhasználásának lehetőségeit vitatják meg.
A fórum résztvevőit Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke köszöntötte.
– A felmérések szerint Szerbia lakosságának 95 százaléka nem elégedett az életével, és emiatt valaki mást hibáztat. A világ nem fog magától megváltozni, csak akkor, ha mi is akarjuk a változást. Úgy gondolom, hogy nincs értelme holnapig várni, nincs értelme új választásokra várni, mert ettől nem változik semmi. Most kell mindannyiunknak összefogni, meghatározni, hogy mi a probléma és mi a közös célunk. Ezért nagyon fontos ez a konferencia – mutatott rá Pásztor, aki a korlátlan lehetőségekre rámutatva példaként megemlítette, hogy Izlandon a hideg éghajlat ellenére geotermális energia segítségével melegházakban még banánt is termesztenek.
Zorana Mihajlović, a szerbiai kormány alelnöke, építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter – az előző kormányban az energiaügyi tárca vezetője – felszólította a szakembereket, hogy továbbra is foglalkozzanak az energiaügy problémáival, mivel az energiaválság már nincs olyan messze, és be fog következni.
– Ez a legnagyobb és legjelentősebb energiaügyi fórum Szerbiában. Az energiabiztonságért dolgoznunk kell, mivel az nemzetbiztonsági jelentőséggel bír. A hagyományos energiaforrások és a megújuló energiaforrások közötti egyensúly létrehozására törekszünk. Az energiahatékonyságot szolgáló pénzügyi alap létrehozása csak egy lépés volt az energiarendszer új alapokra való helyezésére. Szerbia kitűzte maga elé azt a célt, hogy 2020-ig az energiatermelés 27 százalékát megújuló energiaforrásokból nyerjük ki – nyilatkozta Mihajlović.
Laurent Louis Stokvis, a Holland Királyság szerbiai nagykövete elmondta, hogy múlt héten New Yorkban klímakonferenciát tartottak, amelyen ismételten elhangzott, hogy az emberiség túl sok szén-dioxidot bocsát a levegőbe, és egyre több energiát használ el. Szerbia az Európai Unió része akar lenni, és ennek a folyamatnak fontos része a környezettudatos gazdaság kialakítása. Ahhoz, hogy elérjük a céljainkat, együtt kell dolgoznunk, szögezte le a nagykövet.
Aca Marković, a Szerbiai Villanygazdaság felügyelőbizottságának elnöke kijelentette, hogy Szerbia az utóbbi években naponta 35–37 millió kilowattóra áramot termelt, és ez kiváló eredmény.
A kétnapos fórum munkájában több mint 400 neves szakértő vesz rész Szerbiából és külföldről. Képviseltetik magukat a régió energiaügyi minisztériumai is. A tanácskozás résztvevői a környezetbarát technológiák széleskörű alkalmazása mellett a megvalósítás fázisában levő energetikai projektumokról is szót ejtenek.
