A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara a 82. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron magyar szakmai napot tartott. A konferencia célja a határon átnyúló magyar és szerb üzleti kapcsolatok hatékonyságának növelése volt, valamint a naprakész ismeretek megszerzése és a helyi ökormányzatok bevonása a kereskedelmi folyamatokban.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke a tanácskozás nyitóbeszédében kifejtette, hogy az utóbbi egy–másfél évtizedben rengeteg munkát áldoztak abba, hogy Szerbia és Magyarország között megvalósuljon a gazdasági áttörés. Az intézményes és politikai feltételek adva vannak, a szerb és a magyar kormány között a szoros együttműködés rendszere kialakult. Minden körülmény megteremtődött ahhoz, hogy a vállalkozók egymásra tudjanak találni, részletezte Pásztor.
– A gazdasági érdekeltség növekszik, és ez mindannyiunk érdeke, hiszen a magyar vállakozások jelentős része azokon a területeken veti meg a lábát, ahol mi élünk. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatrendszernek a vajdaságiak ilyen vagy olyan formában haszonélvezői lesznek. Mint tartományi parlamenti elnök és mint közéleti ember a hasonló gondolkodású emberekkel együtt arra törekszem, hogy ez valóban így legyen. Ebben a történetben a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara kiépült intézményrendszere fontos szerepet kapott, de a jó kapcsolatok kialakulásához hozzájárultak a vállalkozók, valamint a vásárok, konferenciák tömkelege is – ismertette a Tartományi Képviselőház elnöke.
Szerbia és Magyarország között a politikai viszonyok nagyon kiegyensúlyozottak, a kormányzati együttműködés intézményes formákat kapott. Tavaly volt egy együttes ülés Belgrádban, a következőnek a megtartása pedig a közeljövőben várható Budapesten. Ezek olyan fontos előrelépések, amelyek valóban megteremtik a vállalkozóknak a kiszámítható gazdasági együttműködés lehetőségeit – emelte ki Pásztor.
– Azt szokták mondani, hogy a gazdasági szféra vonatkozásában a politikának egy feladata van, mégpedig az, hogy a gazdasági szereplők számára megteremtse a feltételeket. Kijelenthetjük, hogy ebben a tekintetben a politika elvégezte a dolgát. Az elmúlt két évben az európai uniós költségvetés vonatkozásában megpróbáltuk megfogalmazni, hogy a pályázatok alkalmával mi számít elérhető összegnek, összeállítottuk a stratégiailag fontos projektumokat, amelyek a gazdálkodók számára jobb működési feltételeket teremtenek. A Duna- és a Tisza-stratégia és az önkormányzatok szerepvállalása mind azt a célt szolgálja, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat – szögezte le a tartományi parlament elnöke.
A magyar–szerb gazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, a mezőgazdasági, illetve az élelmiszer-ipari termékek kereskedelmének terén pedig számos kihasználatlan lehetőség kínálkozik.
Kovács László, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a szervezet 800 ezer kis- és középvállalkozást képes megszólítani. Mind a magyarországi, mind a szerbiai cégeknek segítségére van az egymás közötti árucsere-forgalom lebonyolításában – mondta Kovács. A kis- és középvállalkozások területén még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. Ahhoz, hogy a külkereskedelmi forgalom növekedhessen, növelni kellene a Magyarországra irányuló szerb exportot is – emelte ki az elnök
Tavaly, a magyarországi adatok szerint, a kétirányú kereskedelmi forgalom 1,2 milliárd euró volt – mondta dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete. Ezen belül a mezőgazdasági, illetve az élelmiszer-ipari termékek forgalma több mint 8 százalékos volt. A Szerbiába irányuló magyar exporton belül ez hozzávetőleg a magyarországi mezőgazdasági kivitel 6,7 százaléka, szerb oldalról viszont 12,5 százalékot tett ki.
– Azt gondolom, hogy mindkét oldalon lehetséges ezeknek a mutatóknak a javítása – értékelte dr. Pintér Attila nagykövet.
Balog László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) nyugat-balkáni igazgatója elmondta, hogy az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. két irodát szeretne nyitni Vajdaság területén, egyiket Szabadkán, a másikat pedig Újvidéken. Az irodáknak az lesz a feladatuk, hogy összehangolják a magyar és a szerb piaci szereplők tevékenységét. Emellett az MNKH Belgrádban is irodát nyit, ahol a nyugat-balkáni térség kereskedelmi tevékenységét szeretné koordinálni.
– Feltérképeztük azokat a magyar termékeket és szolgáltatáscsomagokat, amelyekre igény mutatkozik a szerbiai piacon – nyilatkozta Balog.
A konferencia vezetőinek köszöntői után Pásztor István tartományi parlamenti elnök Juhász Attilával, a szerbiai Mezőgazdasági Minisztérium államtitkárával, Szabó Józseffel, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatójával és Juhász Bálinttal, a tartományi gazdasági, foglalkoztatási és a nemek egyenjogúságával foglalkozó titkárság titkárhelyettesével megtekintette a 82. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt. A kapcsolható munkaeszközöket gyártó adai Termometal standján Aleksandar Savuljić kereskedelmi igazgató kalauzolta a termékek között a tartományi politikusokat. Ezt követően az oromhegyesi AgroTECH standján megnézték mezőgazdasági vásár egyik látványosságát, az 550 lóerős Versatile traktort. Az adai Agromerkur, kapcsolható mezőgazdasági eszközöket gyártó vállalat standján Kelemen József, a cég igazgató látta vendégül a tartományi küldöttséget.
