A Vajdasági Szociáldemokrata Liga 100 ezer aláírást szeretne összegyűjteni annak érdekében, hogy népszavazást írjanak ki a földtörvényről. A párt hiszi, hogy egy referendumon a polgárok többsége a földtörvény ellen szavazna, így a kormánynak, valamint a köztársasági parlamentnek végül muszáj lenne visszavonnia az eljárásból a jogszabályt.
Mint azt a párt illetékesei elmondták, egyetértenek az immár egy hónapja tiltakozó földművesekkel, hogy a földtörvény hátrányos helyzetbe hozná a hazai gazdákat, valamint a családi gazdaságokat. A beterjesztett földtörvény a mágnásoknak kedvez, és a kis, illetve közepes gazdaságok megszűnését eredményezné, véli a VSZL.
Branislav Bogaroški tartományi mezőgazdasági titkár szintén pártja, a VSZL, álláspontját képviseli, így kifejtette: sajnálatos, hogy a köztársasági hatalom nem vette figyelembe a gazdák érdek-képviseleti szervezeteinek meglátásait. Mint hozzátette, látván az állam eddigi hozzáállását, azon sem lepődött meg, hogy a földtörvény módosítás nélkül került a köztársasági parlament aktuális ülésének napirendjére. Bogaroški még csak nem is reméli, hogy a parlament elfogadja a vajdasági módosítási indítványokat.
Közben a gazdaszervezetek kérvényezték, hogy Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és Bojan Pajtić tartományi kormányfő fogadja őket, méghozzá mielőbb. Nem sokkal a kérés átadását követően Pásztor István ma délután két órára tűzte ki a találkozó időpontját. A találkozón Pásztor és a gazdák képviselői mellett a képviselőház alelnökei, valamint a Mezőgazdasági Bizottság tagjai vesznek részt. Bojan Pajtić kabinetje pedig 11 órára jelentette be a talákozót, amelyen a tartományi kormányfő fogadja a gazdaszervezetek képviselőit.
A gazdák elsősorban azzal a rendelkezéssel nem értenek egyet, hogy az ország helyi önkormányzatainak a területén a bérbe adható földek 30 százalékát jogi személyek bérelhetnék. A néhány héttel ezelőtt a szabadkai városháza előtt felvonuló gazdák egy másik problémára is rámutattak: a szabadkai önkormányzat – hasonlóan a többi szerbiai helyi önkormányzathoz – nem is tudja, hogy pontosan mennyi állami földterülettel rendelkezik, mivel az összeírt földek között például temető, labdarúgópálya és autóút is szerepel. A termelők úgy vélik, az állami földek összterületét azért növelték meg ilyen módon, mert ezáltal szeretnék elősegíteni, hogy a hazai és külföldi nagyvállalkozók még több földhöz jussanak.
