2024. november 22., péntek

Az egymásra utaltsággal élni kell

A magyar–szerb–vajdasági üzleti fórum hozadékairól

A 77. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron Magyarország partnerországként volt jelen, így a szokottnál is több lehetőség nyílott az üzleti kapcsolatok építésére az együttműködés lehetőségeinek mérlegelésére. Ezt összegezte Pásztor István tartományi gazdasági titkár, amikor fogadta a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara képviselőit, akiket Jójárt Miklós ügyvezető alelnök vezetett.

Jójárt Miklós és Pásztor István a vajdasági befektetési lehetőségek módozatait latolgatja (Fotó: Dávid Csilla)

Pásztor István megállapította, hogy soha ekkora empátia nem volt a magyar befektetés iránt és korábban nem volt rá példa, hogy ennyire kiegyensúlyozott, gondtalan politikai kapcsolat alakuljon ki a két ország között, ami felértékelte és egyben felerősítette a kapcsolatokat, az együttműködést. Magyarország komoly piaci lehetőségekkel kecsegtető terület és egyre bővülő potenciális együttműködési tartalommal bír, ezért úgy gondolja, hogy a most kialakult kedvező helyzetet, mielőbb hasznosítani kellene és értékesíteni. Ennek szellemében javasolta, hogy kora ősszel egy magyarországi Road Show-t kellene szervezni négy-öt helyszínen, ahol a vajdasági képviselők a saját lehetőségeikkel mutatkoznának be különböző magyar városokban. Ezt a következőképpen részletezte lapunknak:

– Különböző magyarországi helyszíneken az ottani és a környékben működő vállalkozókat összegyűjtve az itteni lehetőségekről beszélnének egészen konkrétan. Kormányzati szinten oldanánk ezt meg, azért tartom fontosnak az efféle bemutatkozót, mert sajnos a mai napig is Magyarországon sok a tévhit az itteni lehetőségekről, még mindig a kilencvenes évekbeli sztereotípiák és beidegződések az aktuálisak. Új lehetőségekről momentumokról beszélnénk, őszintén mindent feltárva és a magyarországi vállalkozóknak és potenciális befektetőknek alkalmuk nyílna kérdéseket feltenni, és amelyekre választ is kapnának. Felmerülnének a befektetési lehetőségek felkutatásai, a terepek megtalálása, információcsere jöhetne szóba.

– Kevés a magyar befektető a Vajdaságban, ezt nyilatkozta jó néhány évvel ezelőtt, vajon mára változott-e ez a helyzet? Mi a véleménye?

– Nem. Azóta áttörés nem volt, semmi sem változott. Összegszerűen jelentősebb az itteni jelenlét, mert két-három nagyon nagy vállalkozás megjelent a szerbiai piacon, gondolok az OTP-re, a MOL-ra, de messze nem éri el a magyarországi jelenlét azt a szintet, amellyel Szlovénia és Horvátország dicsekedhet manapság. Pedig azt gondolom, hogy semmivel sem rosszabbak az esélyek és a lehetőségek.

– A partnerországi lét után és a magyar–szerb–vajdasági üzleti fórum megszervezésével milyen konkrétumról tud beszámolni?

– Az újszerűség élményeként élem meg, hogy úgy tűnik Magyarország, Szerbia és Vajdaság jobban a figyelem középpontjába tudott kerülni, mint ahogy az az elmúlt tíz évben bármikor volt. Fontos az, hogy az üzleti és a gazdasági közbeszédnek témája legyen, hogy itt ugyanúgy lehet vállalkozni, mint máshol, és hogy az itteni vállalkozás nem jár nagyobb üzleti és egyéb kockázattal, mint mondjuk az ukrán, a román vagy a felvidéki. Ez az az új momentum, amelynek megjelenésére komoly jeleket látok és fontosnak tartom, hogy ezt a képet erősítse a kormányzat, mindkét részről. Kormányzati buzdítás nélkül és a kockázat megosztása nélkül, ez nehezen megy, nemcsak a mi vonatkozásunkban, hanem általában. Ezért fontos, hogy az elképzelés mögé felsorakozzanak a magyar állami intézmények és az Exim és a Mahib Bank, meg mások is, akik megkönnyíthetik a magyarországi vállalkozók itteni megjelenését. Erre nem volt annyi szándék és nyitottság az elmúlt tíz évben, mint amennyire szükség lett volna.

– A most kínálkozó lehetőséget nyomban ki kell használni, nem szabad várni.

– Ezért próbáljuk addig ütni a vasat, amíg lehet, persze a kialakult helyzet is kedvez, mert az elkövetkező egy-két évben, biztos hogy az egymásra utaltság Magyarország és Szerbia esetében folyamatos lesz majd, s ebből az egymásra utaltságból kellene a gazdasági szférának is merítenie, profitálnia.

Magyar részről Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke a vásárbeli látogatásról és az itt tapasztalt üzleti lehetőségekről összegezve a következőket nyilatkozta:

– Fontos volt számunkra, hogy pontosítsuk, milyen területen és összefüggésben várnak vállalkozókat és stratégiai partnereket a Vajdaságban. A tapasztalataink alapján mindenképpen a műanyag újrafelhasználásban és a friss primőráruk tekintetében kínálkozik lehetőség és inkább a kis- és középvállalkozások területén. Fontos információval térünk haza. Úgy látom, hogy nagy az érdeklődés a Vajdaság iránt és hiszem azt, hogy az őszre tervezett négy-öt helyszíni bemutatkozó még inkább felcsigázza majd az érdeklődést a magyar befektetők részéről. Jó volt hallani a vásáron a szakmai előadáson a Fornetti szerbiai prezentációját. Kovács Gábor ügyvezető elmondta, hogy a vállalkozás az egyik a legnagyobb magyar befektetés Szerbiában és különösen érdekes volt számunkra, hogy Európában a Fornetti csoport a második legnagyobb gyors élelmiszert előállító cég, az első a McDonald's, és felkeltette az érdeklődésünket, hogy a szerbiai Fornetti ezen a vállalkozáson belül 10 százalékos forgalmat bonyolít le. Azt hiszem ez a hír sokakra buzdítólag és serkentőleg fog hatni.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás