Tegnap Újvidéken találkozott a Magyar Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának küldöttsége a Tartományi Képviselőház gazdasági bizottságának képviselőjével, majd a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalás után kezdetét vette a Magyar–Vajdasági Gazdasági Fórum.
Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke köszöntötte a rangos összejövetel résztvevőit a magyar és a vajdasági élet képviselőit, mondván nehéz gazdasági pillanatban került sor erre az eszmecserére, de fontos mindkét fél számára, hogy a régiókban kellő stratégiával reagáljanak arra, hogy miként kell továbblépnünk, hogyan serkentsük a gazdasági fejlődést. Egyértelmű, hogy szolidaritással és összefogással kell küzdeni a gazdasági válság ellen, a régiók közötti együttműködésre ebben a kérdésben nagy szerep hárul. Vajdaság és Magyarország között nagyszerű a gazdasági kulturális és politikai összhang. A gazdasági szférában azért kell küzdeni, hogy a beruházók részéről tapasztalható idegenkedést, félelmet, bizonytalanságot mielőbb leküzdjék, ezért erősíteni kell a gazdasági tudatot, biztonságos helyzetet kell teremteni, ami azzal érhető el a leginkább, hogy nyíltan és őszintén kell beszélni, minden kérdésről. Vajdaságban a gazdasági életen belül meglehetősen nagy gond van a mezőgazdasággal, hiszen a termelők ma nem tudnak megélni a munkájukból, elöregedett a gépállományuk, 16-17 éves traktorral kell dolgozniuk, így fontos számunkra, hogy ezen a téren előrelépés történjen, és keressük a kiutat az együttműködésben. Gazdaságilag összefogva, közös erőfeszítéssel, a régió tudatát fejlesztve minden bizonnyal sikeresebben vehetjük fel a harcot a válsággal szemben.
Dr. Bojan Pajtić, a TVT elnöke, aki a szerb–magyar kormányközi gazdasági vegyes bizottságnak az alelnöke is egyben, arról szólt, hogy a magyar beruházók roppant fontosak Vajdaság számára, különösen kifejezésre jutnak a bank és az agrárszektor területén. Példaként említette az OTP bankot, amelynek székhelye is van Vajdaságban, és mint finanszírozó intézet is jelen van nálunk. Hangsúlyozta, hogy sok vállalat és vállalkozó érdeklődik a vajdasági beruházások iránt. Legutóbb egy wellness központ létrehozása merült fel Zentán, amelyet a tartomány különösképpen támogat. Jó az együttműködés Vajdaság és Magyarország között. A kétoldalú kapcsolatok kiválóak, és azok alkalmazásával minden a legnagyobb rendben van. Sok mindent tesz ennek érdekében a TVT. Igyekeznek biztonságos légkört teremteni, hogy a beruházók részére még vonzóbbá váljon a tartomány.
Pásztor István, tartományi tájékoztatási titkár a bevezető beszédét magyar nyelven mondta el. Arról a 10 éves tapasztalatról beszélt, amelynek során erőfeszítéseket tettek Vajdaságban és Szerbiában, hogy idecsábítsák a tőkebefektetőket, sajnos ez Magyarország irányában nem sikerült úgy, ahogy szerették volna, de igyekeznek tovább erősíteni azt a képet, ami kialakult Vajdaságról, és segíteni abban, hogy a negatív elképzelés mielőbb pozitív tapasztalattá alakuljon át. Épp ezért fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a társadalmi tőke privatizálásának az első szakasza a vége felé közeledik. Az utóbbi hat-hét évben mintegy 1200 cég magánosítása fejeződött be, még az idén vagy 150 társadalmi tulajdonban lévő vállalatot kell privatizálni, és ezzel az elsődleges magánosítás lezárul. A második szakaszban jobbára a kommunális szférában lévő vállalatokat fogják majd magánosítani, amihez a jogi hátteret még az idén megteremtik, úgyhogy jövőre erre sor kerülhet. A vajdasági gazdasági lehetőségekkel és adott esélyekkel az érdeklődő magyar cégeket megismertetik, erre számos konferencia, üzletember-találkozó, de különböző cégek is hivatottak. Hiszen az lenne a legnagyobb célkitűzés, hogy a lehetséges befektetőben tudatosodjon az, hogy az új technológiák bevezetése, a standardizáció, az intézmények működése, a lehetőségek megvalósítása nálunk adott. Ezenkívül három alap is szolgálja azt, hogy minél kedvezőbb feltételek mellett lehessen befektetni. Igaz, hogy a mostani költségvetés takarékos, mintegy 55 milliós keretet biztosít, s elsődlegesen az új munkahelyek teremtésére a meglévő munkahelyek megtartására összpontosítanak, de azért a gazdasági titkárság beruházásaira szánt keret sem elhanyagolható. A TVT elnökének szavait idézve úgy nyilatkozott, hogy tiszta lélekkel ajánljuk magunkat, nem fogja megbánni az, aki ezt a befektetési lehetőséget választja.
Pásztor István még arra is kitért, hogy a vajdasági gazdaságról az efféle konferenciáknak kettős rendeltetésük van. Az egyik az, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy az emberek megismerkedjenek egymással, magyarán: összehozza az érdeklődő feleket. A másik pedig, hogy konkrét lépésekre is sor kerüljön, megbeszéljék, hogy mit fognak lépni. Már a fórum kezdete előtt legalább öt-hat érdeklődő magyarországi céggel sikerült tárgyalást folytatnia. S abban bízik, hogy mielőbb a kérdés realizálására is sor kerül. Határozott meggyőződése, hogy sokkal komolyabb lehetőségek vannak itt nálunk, mint amit eddig a magyar cégek kihasználtak, hiszen a gazdasági titkárság részéről komoly logisztikai segítséget, az intézmények által pedig pénzügyi támogatást nyújtanak a vállalkozáshoz, vagy a meglévő együttműködés esetén is a továbblépés módját irányozzák elő. Elégedett az eddigi magyar–vajdasági kapcsolatokkal. Egyedül az effektus nem tölti el nagy lelkesedéssel. Változtatni kellene azon a képen, ami a magyar gazdasági életben kialakult Szerbiáról és Vajdaságról. Sajnos, nem sikerült lebontani, megváltoztatni a magyarországiakban élő torz képet. Tartanak a kockázattól, talán ez ellen nagyobb nyitottsággal lehetne védekezni. Sajnálatosnak nevezte, hogy nem tapasztalható az nagy bátorság és lelkesedés a magyar beruházók részéről, ami szlovén, osztrák és német részről máris megvalósult.
Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja arról szólt, hogy meglehetősen gyakran adatik meg az alkalom, hogy a vajdasági és a magyar gazdasági életben tevékenykedők találkozzanak. Két hete Szegen volt egy hasonló összejövetel, ahol szintén a befektetési lehetőségeket latolgatták. Az aktuális jogi szerződések helyet adnak annak, hogy a kétoldalú megállapodások és együttműködések létrejöjjenek, hiszen két nagyon fontos egyezményt már a két ország megkötött. Ez a beruházásvédelmi és a kettős adóztatást kizáró egyezmény. Az a tapasztalata, hogy a vállalkozók abban kiválóak, hogy eldöntsék, melyik országban adózzanak, és hogy megtalálják, hol kell kevesebbet fizetni. A gazdasági vegyes bizottság munkáját is dicsérte, amely szintén nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kinyílottak az ajtók a gazdasági együttműködés előtt. Ennek köszönhetően felgyorsult az utóbbi 10 év folyamán a kapcsolatépítés, és kiválónak nevezhető. Külön felhívta a figyelmet az Európai Unió nyújtotta pénzelési lehetőségekre. Ugyanis, 2010 és 2011 között mintegy 51 millió euró hívható le Csongrád és Bács-Kiskun megye és Vajdaság által készített közös projektumokra. Ezek kiváló lehetőségek. Élni kell vele, hiszen önerőből csak a tőke 20 százalékát kell biztosítani, a többit az Európai Unió adja a sikeres pályázat esetén. A vízumkérdésről is szólt. Hiszen gyakran fordulnak hozzá az üzletemberek azzal a panasszal, hogy miért nem lehet szabadon utazni a két ország között. Erre azt válaszolta, szinte biztosra vehető, hogy az év végéig Szerbia felkerül a schengeni fehér listára, s akkor nem lesz többé senkinek sem szüksége vízumra.
