Jelentős fejlődési pályát járt be a megalapítását követő két évtizedben a Vajdaság Erdői Közvállalat – értettek egyet a jubileum alkalmával az Újvidéki Vásár Master Központjának nagytermében tartott pénteki díszülés felszólalói. Pásztor István, a tartományi parlament elnöke és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője, aki a vállalat sikere érdekében tett erőfeszítéseiért elismerésben, a köszönet jeleként átadott plakettben részesült, kijelentette, hogy megalapítása óta két szemszögből is figyeli ennek a közvállalatnak az előrehaladását, egyrészt ugyanis azok közé a politikusok közé tartozik, akik emlékeznek még a 2000 utáni decentralizációs omnibusz-törvényre, amely köztársasági szintről tartományi szintre hozott át számos hatáskört, így például az erdőgazdálkodással kapcsolatosakat is. E döntés oka nem csupán politikai meggyőződés volt, hanem egy olyan logikai meglátás, hogy az adott térséghez fizikailag közelebb levő erőforrásokról sokkal jobban tud gondoskodni a közelben található igazgatás, mint a több száz kilométerrel odébb elhelyezkedő politikai, hatalmi rendszer. Így alapították meg 2000. május 8-án a Vajdaság Erdői Közvállalatot, mely akkoriban még a Szerbia Erdői részeként tevékenykedett. A későbbiekben megtörtént a vajdasági közvállalat önállósítása is, ami újabb nagy lépésnek számított Pásztor visszaemlékezése szerint, de az elmúlt két évtizedet még sok más változás is meghatározta. Négyszer módosították a cég alapító okiratát, s ami ennél is fontosabb, egyre szemmel láthatóbb fejlődést, gazdálkodást, törődést tudott felmutatni, s ezekről minden évben jelentést is tett a vajdasági képviselőháznak. A házelnök szerint az erdőkkel, vadállománnyal, vízkészletekkel való törődés voltaképpen a jövővel való törődést jelenti, s ezt már a kezdetekben felismerte a Vajdaság Erdői. A vállalattal, a hatáskörök átvevésével kapcsolatos döntések sem valaki ellen, hanem mindannyiunk érdekében születtek meg – értékelte.
MEGBIRKÓZTAK A FELADATTAL
Pásztor István rámutatott egy számára másik fontos szempontra is. Mint fogalmazott, ő maga tizenöt éve irányítja azt a politikai szervezetet, amelynek kijutott az a szerep, egyszerre aggodalom és áldás, hogy egyengesse ennek a közvállalatnak az útját. Kiemelte: sikerült bizonyítani, hogy e feladat teljesítését illetően a VMSZ helytállt. A Vajdaság Erdői mindig meg tudott újulni, amikor arra szükség volt, s mára az is világossá vált, hogy egy közvállalat nemcsak a költségvetés felhasználója, a források felemésztője lehet, hanem sikeres üzletvezetéssel annak befizetője, a források növelője is. Pásztor aláhúzta, a vállalatnak ma is számos nyomással kell szembenéznie, hiszen a fakitermelés terén lehetetlen eleget tenni a hirtelen megnövekedett szükségleteknek, ennek ellenére továbbra is a környezetbarát, a rendszer fennmaradását is figyelembe vevő politikát folytat.
HÁROM JELENTŐS SZEREP
A Vajdaság Erdői az elmúlt két évtized alatt 4445 erdősítést hajtott végre, 23,1 millió fát ültetett el, ma csaknem 102 ezer hektárnyi erdőterülettel gazdálkodik, ami 23,5 millió köbméternyi faállományt jelent. Több mint 110 ezer hektáron 17 erdei vadászterületet is fenntart, a vadállomány nagy részét a szarvasok és vaddisznók alkotják. Mintegy 88 ezer hektáron 35 védettnek nyilvánított területről is gondoskodik – hangzott el a díszülésen.
Kókai Roland, a vállalat igazgatója közölte, büszkék lehetnek arra, hogy a Vajdaság Erdői nevét nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismerik, sikerült elérni azt, hogy mindenütt környezettudatos, fafeldolgozóipari szempontból is rangos vállalatként gondoljanak erre a cégre. A vadállomány és az erdők megőrzése, gyarapítása, az állandó fejlesztések folytatása, lényeges nemzetközi tanúsítványok megszerzése is jellemezte az elmúlt húsz évet. Környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi szerepénél fogva jelentős a vállalat – értékelte Kókai Roland.
A díszülésen elismerést vehetett át a kiváló együttműködésért prof. dr. Branko Stajić, a Belgrádi Egyetem Erdészeti Karának dékánja és prof. dr. Saša Orlović, a Síksági Erdészeti és Környezetvédelmi Intézet vezetője is.