A stratégiai terveink adottak a cirkuláris biogazdaság megvalósításához, ám a gyakorlati alkalmazás terén gondjaink vannak – mondta Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke annak a nemzetközi konferenciának a megnyitóján, amelyet tegnap tartottak meg Újvidéken. Az Egyirányútól a körforgásig elnevezésű találkozón regionális és helyi szempontból vizsgálták a biogazdaság lehetőségeit, de tárgyaltak a körforgásos gazdaság megvalósításáról is Szerbiában.
– A konferenciát elmélkedésként élem meg arról, hogy a nyereséghajhászást visszatereljük a normalitás medrébe. A nyereséget a források racionális felhasználásával kell összhangba hozni: e téren nem állunk jól, és az európai válság sem segíti a probléma megoldását. Ezért is fontos e konferencia: regionális és helyi szinten is beszélnünk kell arról például, hogy Vajdaságban az egy tonna megtermelt biomasszának csupán két százalékát használjuk fel, és hogy csupán egy bála szalma 3,5 liter kőolajat helyettesíthet – sorolta a kihasználatlan lehetőségeket Pásztor István. Nyitóbeszédében kiemelte, hogy a stratégiák meghozatala tekintetében állami, tartományi és önkormányzati szinten is jól állunk. A megvalósítás a gyakorlati alkalmazásnál akadt el: kulcsfontosságú ugyanis, hogy az elképzeléseket a saját háztartásainkban és környezetünkben kezdjük el megvalósítani.
A tanácskozás résztvevői (Fotó: Ótos András)
Példaként a hulladékkezelést hozta fel: a tervek szerint január 1-jétől ugyanis megkezdi működését a szabadkai regionális szemétgyűjtő, amely hét önkormányzat mintegy 300 ezer lakosát szolgálja majd. Megvalósításához minden stratégiai dokumentum rendelkezésre áll, a gyakorlat mégis várat magára. Annak ellenére, hogy a szabadkai projektum példaként szolgálhat a további 30 regionális szemétgyűjtő beüzemeltetéséhez, amelyek megvalósítását már előirányozta az állam – mondta Pásztor.
Beszédében kiemelte annak jelentőségét is, hogy a konferenciát a Duna-stratégia keretében tartják meg, 2006 óta ugyanis a megfogalmazott célok gyakorlati alkalmazását szorgalmazzák: ez azért fontos, mert Szerbia 174 önkormányzata közül 80 a Duna menti régiókban található, és ezekből 24 közvetlenül a folyó mellett fekszik. Fontos volt tehát számunkra felvenni a kapcsolatot azokkal az európai régiókkal, amelyeket összeköt a Duna – hangsúlyozta a tartományi képviselőház elnöke.
A konferencia a GoDanuBio elnevezésű nemzetközi program befejező eseménye volt, amelyet 2020-ban indítottak útjára. A 30 hónapig tartott uniós projekt 10 állam 19 intézményének együttműködésével valósult meg: összekapcsolta a Duna menti régiókat, amelyek által hatékonyabban lehet meghonosítani a biogazdaságot az érintett országokban. A feldolgozott témák közül kulcsfontosságú volt a Duna menti területek rurális újjáélesztése, illetve a változásokat hozó körforgásos gazdaság fogalmának meghonosítása – mutatott rá a megvalósított célokra Milica Vračarić, a találkozó egyik szervezője.
– A találkozón elsősorban a körforgásos gazdaság megvalósításának hazai lehetőségét tárgyaljuk át, de szólunk azokról az eszközökről is, amelyek a cél megvalósítására a döntéshozók és a gazdasági szereplők rendelkezésére állnak. Emellett nemzetközi, regionális és helyi szempontból is megvilágítjuk a zöld beszerzések fogalmát, de olyan előadásokat is hallhatunk, amelyekben az európai jó példákat sorakoztatjuk fel vitaindítóként – ismertette a konferencia céljait az Alma Mons ügynökség szakembere.
Az egyik „jó példát” Kristóf Ákos, a magyar Agrárminisztérium Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztály kutatási osztályának vezetője mutatta be a résztvevőknek: a BIOEAST uniós program megvalósulásáról tartott előadást, amely több ország együttműködésével kelt életre.
A konferenciát az Alma Mons ügynökség szervezte meg a tartományi képviselőház és a vajdasági kormány támogatásával. A megnyitón felszólalt Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke is. Elmondta, hogy felismerve a körforgásos biogazdaság megvalósításának jelentőségét, a kamara egy ezzel foglalkozó tanácsot is alapított. A cirkuláris gazdaság egyik kiemelkedő témája annak a Regionális Üzleti Fórumnak is, amely jelenleg Újvidéken zajlik, és több mint 250 cég képviselteti magát négy kontinens 25 országából – mutatott rá a kamara elnöke a körforgásos biogazdaságról szóló konferencián.
