Egy hónappal ezelőtt Szabadkán a gazdasági vásáron Zdravko Jelušić, a Szerbiai Gazdasági Kamara alelnöke kijelentette, hogy a gazdasági kamarákkal kapcsolatban sürgősen új törvényt kell elfogadnia a parlamentnek, mert a 2009-ben hozott és 2013 januárjában életbe lépett törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hozzátette: a Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGK) új vezetőségének az elsődleges célkitűzései közé kell sorolnia egy egységesebb kamarai rendszer kiépítését.
A elejtett megjegyzés és a gyér információk alapján ekkor még kevesen gondolhatták, hogy „egységesebb kamarai rendszer kiépítésén való fáradozás” ilyen gyorsan meghozza a „gyümölcsét”, ugyanis – úgymond „fű alatt”– még a nyári szünet előtt, gyorsított eljárással kívánják, a Köztársasági Képviselőház elé terjeszteni a gazdasági kamarákról szóló új törvényt. E törvényszöveg munkaváltozatában pedig az szerepel, hogy a szóban forgó törvény hatályba lépése után három hónappal megszűnnek működni a regionális gazdasági kamarák, de a fővárosi és a tartományi gazdasági kamarák is. Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, egykori tartományi gazdasági titkár hétfőn erélyesen elítélte a kamarai rendszer szétverésére irányuló kísérletet, s kijelentette, ha a jelenlegi munkaváltozat maradt a törvény hivatalos szövege, akkor kezdeményezni fogja, hogy a Tartományi Képviselőház illetékes bizottságai és a Tartományi Képviselőház is fejtsék ki álláspontjukat a téma kapcsán.
Melyek is a vitatott részei a készülő új törvénynek? A Privredni pregledben olvasható ismertető szerint a gazdasági kamarákról szóló új törvény munkaváltozatában az szerepel, hogy a Szerbiai Gazdasági Kamara a törvény hatályba lépése után hat hónappal köteles összehangolni működését a törvény szabályozásával, a következő cikkelyben pedig már ez olvasható: a Vajdasági Gazdasági Kamara, a Koszovói Gazdasági Kamara, a Belgrádi Gazdasági Kamara és a regionális gazdasági kamarák e törvény hatályba lépése után három hónappal megszűnnek működni. A következő cikkely arról szól, hogy e kamarák javait, jogait és kötelességeit Szerbiai Gazdasági kamara veszi át.
Ezek a legvitatottabb részei a készülő új törvénynek, amelyek sokakat meglepetésként érhettek, ugyanis előzetesen nem folytattak róla vitát a széles nyilvánosság előtt, az érintettekkel sem, sőt még a SZGK ülésein sem esett szó ezekről a tervezett változtatásokról.
A törvény eltörölné a 2009-es, 2013 januárjában hatályba lépett törvény szintén sokak által vitatott rendelkezéseit is, melyek szerint önkéntes lett a kamarai tagság és a tagsági díj fizetése sem kötelező. A készülő új törvény munkaváltozatában az szerepel, hogy a Kamara (ez alatt az SZGK értendő) minden tagja köteles tagsági díjat fizetni, és hogy a kamara tagjának számít minden gazdasági tevékenységet folytató jogi és természetes személy.
Ide tartozik a hír, hogy 2013 januárja óta a felkínált lehetőség ellenére az SZGK-ból még 2000-en sem léptek ki. Az országos gazdasági kamarának több mint 100 ezer tagja van. Tömeges kilépésekről tehát korántsem beszélhetünk.