2024. november 22., péntek

A siker húsz kulcsa

A japán alapokra épített metodológiát tegnaptól az újvidéki Danubius malomipari vállalatnál is alkalmazzák

Minden vállalatnak a lehető leghatékonyabb módon kell dolgoznia azon, hogy a megfelelő mértékben követni tudja a környezetében alkalmazott technológiai fejlődéseket, hogy lépést tarthasson a korszerű újításokkal – hangzott el tegnap az újvidéki Danubius gyárban megtartott bemutatón, melyen a Húsz kulcs elnevezésű új projektum lényegi elemeit prezentálták a nagyvállalatok, illetve a média képviselőinek. A Deloitte szaktanácsadással foglalkozó cég által vezetett projektum módszereit ezentúl a Danubiusban is alkalmazni fogják, a projektum megvalósításához pedig a Tartományi Végrehajtó Tanács nyújtott nélkülözhetetlen anyagi támogatást – a költségek hetven százalékát fizeti a tartomány, a fennmaradó harmincat pedig a malomipari vállalat állja.

A Húsz kulcs programja Iwao Kobayashi elképzelésén alapul, melyet a Toyotánál fejlesztettek fel a világon a legmagasabb szintre. A világszerte 140 országban tevékenykedő Deloitte szaktanácsadócég, mely egyébként 165 ezer szakember munkájára támaszkodik, s hazánkban 1991 óta van jelen, ezt a világszerte nagy sikerrel alkalmazott modellt vezeti be a Danubiusnál. A cég még olyan nagy hazai vállalatokkal működik együtt, mint a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a Szerbiai Villanygazdaság, a Szerbiai Telekom vagy a Srbijagas.

A Húsz kulcs lényege a munkafolyamat egy-egy részének részletes kielemzésében és a felmerülő problémák megoldásában van. A húsz kulcs tulajdonképpen húsz különböző, a termékelőállítás során elkülöníthető „fejezet” fejlesztését jelenti. A gyár minden alkalmazottját fedi a program, s minden tevékenység esetében egyformán hatékonyan hajtható végre. Alkalmazását négy fő területre lehet felosztani – a motiváció erősítése, a vállalati kiadások csökkentése, a szállítás felgyorsítása, illetve a termék minőségének javítása képezik a program fő céljait. A konkrét feladatokra vetítve e kulcsok magukba foglalják például az üzem tisztításának és berendezésének minőségesebb elvégzését, olyan kisebb munkacsoportok szervezését, melyek produktívabban hajtják vége a rájuk bízott feladatokat, a szerszámok cseréjének, a javítási munkálatok gyorsabb végrehajtását, a meghibásodások elhárítását, a felügyelet nélkül végzett termelés megvalósítását, s még hosszan lehetne folytatni a sort. A projektum, ismertető jellegénél fogva, kihangsúlyozott szerepet szabott a csoportfoglalkozásoknak, a megvalósított eredmények ellenőrzésének és a tanácsadás állandó szavatolásának.

Milorad Sredanović, a Danubius vezérigazgatója abban látja a projektum lényegét, hogy a kádert, melyen az előállítás alapszik, egy modernebb, versenyképesebb gondolkodásra ösztönzi, olyanra, amilyennek a modern európai országokban is lennie kell. Természetesen a termelékenység növelése és a költségek csökkentése is igen jelentős a várható eredmények közül, ezek megvalósítása alapvető céljai minden gyárnak – tette hozzá.

A projektum életbeléptetését biztosító szerződéseket Milorad Sredanović vezérigazagtó, Pásztor István tartományi gazdasági titkár és Vladimir Jezdić, a Deloitte képviselője írták alá.

Pásztor István az újságíróknak elmondta, a régióban és világszerte ismert módszert, több-kevesebb sikerrel egyes vállalatok már hazánkban is alkalmazzák. E program nem a „sokkot” átélt vállalatok újjáélesztésére, hanem a már sikeresen működők sikeresebbé tételére szolgál.

A prezentáció résztvevői egyetértettek abban, hogy az új módszerek nagyban hozzájárulhatnak a Danubius működésének magasabb szintre emeléséhez, jobb üzleti eredmények eléréséhez és jobb munkalégkör kialakításához.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás