Nem sokkal a 75. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás szombati megnyitója után magyar–szerb gazdasági fórumot rendeztek a Master Központban. Az egybegyűlt érdeklődőket Pásztor István, tartományi privatizációs miniszter köszöntötte, aki dicséretesnek nevezte az efféle üzletember-találkozót, s örömmel vette tudomásul, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül sor magyar–szerb gazdasági eszmecserére felső szinten. Egyedül azt kifogásolta, hogy a magyar–vajdasági üzleti tanács megalakítása már hosszabb ideje várat magára, de mindjárt kifejezte reményét, hogy előbb-utóbb majd csak létrejön, hiszen a kapcsolattartás kormányzati szintű. Ezenfelül a magyar üzletembereket az újvidéki vásárra irányító ITDH üzletfejlesztési cég napi szinten kommunikációt tart fenn a vajdasági üzleti élettel, így annak mihamarabbi fellendülésében bízhatunk. A stabilizációs és a társulási szerződés aláírásával méltán gondolhatunk arra, hogy a 2000-től megkezdődött fellendülési folyamat ezentúl még gyorsabb irányt vesz. Az mindenesetre dicséretes, hogy több nagyobb magyar cégnek sikerült már meghonosodnia Szerbia területén, konkrétan az OTP-t, a MOL-t és a Trigranitot említette.
A fórum résztvevőit üdvözölte Gilyán György, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának szakállamtitkára, aki egyébként a Magyar–Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság társelnöke is, s örömmel nyugtázta, hogy a 75. mezőgazdasági vásáron nem kevesebb mint 80 magyar cég mutatkozik be, ami egy folyamatos és fokozódó együttműködésnek a gyümölcse. Különösen dicsérő szavakkal szólt a vajdasági magyar önkormányzatok tevékenységéről, ahol naprakészen fogadják és várják a Magyarországról érkező üzletembereket, befektetőket és beruházókat, hasznos és értékes információval látják el őket. A Szerbiai Statisztikai Hivatal 2006-os adatai szerint Magyarország volt Szerbia 10. legnagyobb kereskedelmi partnere, tavaly pedig a Magyarországról Szerbia felé irányuló kereskedelmi mérleg 860 millió euró volt, míg Szerbiából Magyarországra kerülő áru értéke 185 000 eurót tett ki. A magyar külkereskedelem az utóbbi néhány évben felfelé ívelő kapcsolatról tanúskodik, ami átlagban 15-20 százalékos növekedést jelent, ez Szerbia irányába jóval nagyobb, 30-40, sőt helyenként 50 százalékot tesz ki. Hogy mi iránt a legnagyobb a kereslet, tette fel a kérdést az államtitkár úr, s nyomba válaszolt is rá, a kooperációs technológiára, a tőkére a tőkebefektetésre, az önkormányzati támogatási rendszerre és itt külön hangsúlyozta azt, hogy közösen oda kell figyelni az uniós támogatós rendszerre és együttes erővel kihasználni az abban rejlő lehetőségeket és forrásokat. Említést tett konkrétan az utak javításáról a határok átjárhatóságáról, az üzleti infrastruktúráról, az információk és az eszközrendszer célba juttatásáról és az adminisztráció egyszerűsítéséről. Kifejtette, hogy Magyarország különösen érdekelt az orosz piac iránt, amely nem mellékesen 156 milliós lélekszámú, s ebben Szerbiában fontos partnerre lelhet, hiszen kiválóan hasznosítható az orosz–szerb feltételrendszer, amely iránt mindenképpen nagy érdeklődést tanúsítanak.
Süveges Szabó László, a ITDH kereskedelemfejlesztésre és befektetésösztönzésre szakosodott cég igazgatója arról számolt be, hogy az idén az év első két hónapban 70 százalékkal növekedett a külkereskedelmi forgalmuk, különösen jellemezte ez a nonprofit befektetési kapcsolatok építését. Az ő cégüknek 56 irodája működik világszerte és szakdiplomaták csoportja tevékenykedik az érdekükben. Szerbia irányában leginkább az vonzza őket, hogy könnyebben elérhető az orosz piac, méghozzá a következőképpen magyar érdekeltségű szerb céggel a háttérben. De ezenfelül szorgalmazzák az együttműködést a kultúra terén is, s tisztában vannak azzal, hogy könnyebb úgy terjeszkedni a piacon ha a nyelvet és a kultúrát jól ismerik. A magyar befektetők különösen érdekeltek az informatika, a fa és építőipar, a pénzügyvitel és turizmus területén.
Szerb részről Branislav Bugarski, az újvidéki VIP, a vajdasági befektetési ügynökség vezetője elmondta, hogy az idén Szerbiában mintegy 800 céget fognak privatizálni és szívesen fogadják a magyar beruházókat. Vajdaság területén különösen érintettek a befektetés terén az élelmiszeriparban, az autóipar kiegészítő ágazataiban, a fémfeldolgozó, a gépiparban és az elektronikában, a számítógép terén, az ügyviteli szolgáltatások és a turizmus ágazataiban. Ő külön felhívta a figyelmet, hogy Vajdaság egy kedvező kerület a befektetések szemszögéből, hiszen nemzetközileg jó logisztikai helyen van, az európai autóutak itt vezetnek keresztül, a pénzügyi lehetőségek és az adókedvezmények kielégítőek, ezenkívül hangsúlyozta, hogy a CEFTA szabadkereskedelmi egyezménnyel és az oroszokkal kötött szerződéssel még kecsegtetőbbé váltak. Az itteni pénzügyi szakemberek felkészültek, flexibilisek, a munkások hozzáértőek, s nem mellékesen az üzletágazatban dolgozók beszélnek idegen nyelveket. A termelékenység nagy és az előállított termékenyek jó színvonalúak.
