Aleksandar Vučić szerb kormányfő és Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke kedden Adán megtekintették LPO precíziós öntödében a termelést, majd részt vettek a cég új, fémmegmunkáló üzemcsarnokának ünnepélyes átadásán, amely 5 millió dolláros beruházás eredményeként jött létre. Az izraeli Bet Shemesh Engines cég tulajdonában lévő adai vállalat a repülőgépipar számára gyárt alkatrészeket. Az új üzemcsarnokban Avner Shacham, az izraeli cég igazgatója köszöntötte az állami tisztségviselőket és a vendégeket, majd Yossef Levy, Izrael belgrádi nagykövete méltatta a szerb-izraeli együttműködést. Az utána felszólaló Pásztor István elmondta, hogy egykoron a mezőgazdaságáról, fém- és textiliparáról volt ismeretes Ada, amely a jelenleginél már látott szebb napokat is. A vajdasági parlament elnöke hangsúlyozta, hogy Ada olyan tartalékokkal rendelkezik, amely lehetővé teszi a számára, hogy ismét fényes jövője legyen, amire bizonyíték az LPO-ban végrehajtott beruházás is. Ezután Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök mondott beszédet, aki megköszönte a cégvezetőségnek, hogy az LPO vállalatot sikeresen működtetik, növelve a termelést és a saját profitjukat is:
– Remélem, hogy a cégben ezentúl már nemcsak a 63 biztos munkahelyről fogunk beszélni, illetve a tervezett 100 munkahelyről, hanem hosszú távon 200 új munkahely létrehozásáról Ada és környéke számára. Ez sorsdöntő jelentőségű számunkra. Ami még fontosabb azonban, hogy ez nemcsak olyan üzlet, amely bért biztosít az alkalmazottaknak, hanem egy fontos beruházás is a szerb gazdaság számára. Ezért a lehetőségeinkhez mérten a jövőben is segíteni fogunk, ahogyan ez alkalommal is a kormány 300 000 euróval segített a Siepán keresztül – közölte a többi között a szerb kormányfő.
Horvát kezekben lévő vállalat nyílt Zentán
Az adai üzemrészleg megnyitása után ünnepélyes keretek között felavatták a horvát tulajdonban lévő TAMP – RASCO Kft. zentai részlegét is. Ezen a megnyitón szintén jelen volt Aleksandar Vučić szerb kormányfő és Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke. Vučić a jelenlévőket üdvözölve a többi között hangsúlyozta, hogy a szerb kormány kész hozzájárulni a cég termelésének a fejlesztéséhez, ezenkívül megnyugtatta a jelenlévőket, hogy Szerbia senki ellen sem vezet be szankciókat. Ezért nem kell aggódniuk azért, hogy mi is lesz a keleti kereskedelmi partnereikkel, s nyugodtan folytathatják a kivitelt az Orosz Föderáció, Kazahsztán, illetve Fehéroroszország területére, de ezenkívül Törökországgal is nyugodtan kereskedhetnek, mivel Szerbia a törökökkel is megkötötte a szabad kereskedelmi szerződést, ahogyan az Európai Unió országaival is. A miniszterelnök jó üzletelést kívánt a horvát cég képviselőinek, és reményét fejezte ki, hogy még több munkahelyet tudnak majd biztosítani az itt élők számára.
– Biztos vagyok benne, hogy Zenta kiváló házigazdája lesz a cégnek, mivel itt szorgalmas, tisztességes polgárok élnek és dolgoznak, s Szerbiában sem fogják önök idegennek érezni magukat, mivel országunk lakossága vendégszerető –jegyezte meg Vučić, és hozzáfűzte azt is, hogy a szerb kormány pedig törekedni fog annak érdekében, hogy a cég minél nagyobb bevételre tegyen szert, és minél több szerbiai polgárnak biztosítson munkahelyet.
Pásztor István beszédében a jókívánságait és gratulációját fejezte ki a befektetés megvalósulásához, ezenkívül elismeréssel szólt Ceglédi Rudolf, a község polgármesterének munkájáról, mert – ahogyan kiemelte – Zenta első embere hónapokon keresztül jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy sor kerüljön a zentai vállalat megnyitására. Pásztor ezenkívül örömének adott hangot, hogy az elkövetkezőkben több mint ötven család tudja majd megkeresni a napi kenyerét, abban a reményben, hogy ez a szám tovább növekszik majd, a befektetők pedig tovább terjesztik a Tisza-parti város jó hírét, s más befektetőket is idevonzanak.
Csajkó Géza, a horvát vállalat vezérigazgatója szerint a zentai cég hatvan év után egy teljesen felújított termelési programot mutat majd be, ezenkívül pedig egy teljesen új, világszerte is modern kommunális-technikai program gyártását is elindítják. Az itt előállított kommunális felszerelést és szerelékeket pedig nemcsak Szerbia területén, hanem a környező országokban, Oroszország területén, Németországban, Írországban, Norvégiában és más uniós országokban értékesítik. A horvát cég egyébként az elmúlt évben 2 millió eurót fektetett be a zentai vállalat újjáélesztésébe, jelenleg ötven munkást foglalkoztat, de a következő néhány hónapban még 25–30 munkás felvételét tervezi, jövőre pedig a tervei szerint már több mint százan dolgoznak majd a zentai vállalatban – jelentette be a vezérigazgató.
Ceglédi Rudolf polgármester az újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy lassan kezd beérni a két évvel meghirdetett programjuk gyümölcse, aminek a jegyében most átadták az első üzemet. Ceglédi az önkormányzat további fejlesztési projektumait is megemlítette, hogy a magyarországi Tisza Cipő csoporthoz tartozó Tisza Automatic Kft.-ben is elkezdődött a próbaüzem, s reményének adott hangot, hogy néhány hónapon belül újabb gyáravatót rendezhetnek a Tisza-parti városban. Ceglédi megemlítette azt is, hogy folyamatban van a biomassza-erőmű engedélyeztetése és tervezése is, s minden valószínűséggel jövő év tavaszán el is kezdődhet az erőmű építése.
A RASCO Kft.-t 1990 júniusában alapították a horvátországi Kalinovacon, amelynek tulajdonosai, Frane Franičević és Darko Paviša saját termékek előállítását és szakképzett káderek foglalkoztatását tűzték ki céljukként, amit sikeresen meg is valósítottak, s a cég gyorsan a professzionális kommunális felszerelések és a közlekedési infrastruktúra nyári és téli karbantartására szolgáló berendezések vezető európai gyártójává nőtte ki magát, amelynek termékeit Horvátországon kívül több mint 30 európai országban értékesítik. A vállalat a többi között hóekék, utak sózását végző járművek és flottakövető rendszerek gyártásával is foglalkozik, nemrég pedig egy MUVO elnevezésű univerzális, városi közegben végzendő munkálatokhoz használható járművel rukkoltak elő.
A horvát cég a tavalyi évben vásárolta meg az akkoriban csődeljárás alatt álló zentai vállalatot. A Rasco illetékesei azért döntöttek a Tisza-parti városban működő cég mellett, mert az épületei viszonylag jó állapotban voltak, ezenkívül pedig a csődeljárás alatt sem állt le a termeléssel.
