Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, Milorad Gašić, a Tartományi Képviselőház titkára, Milivoj Vrebalov, a Tartományi Képviselőház alelnöke, Egeresi Sándor, a VMSZ tartományi parlamenti frakciójának elnöke, Maja Sedlarević, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tartományi parlamenti frakcióvezetőjének helyettese kíséretében pénteken ellátogatott az Újvidéki Egyetem rektorátusának épületében működő BioSens tudományos kutatóközpontba.
A BioSens a mikro- és nanotechnológia, a rádiós szenzorok és a műholdfelvételek által begyűjtött adatokat központosított rendszerbe csoportosítja, így alapos megfigyelés alá helyezi a mezőgazdasági termelést. Az intézet célja, hogy a megfigyelőrendszer létrehozásával megkönnyítse a mezőgazdasági termelők munkáját, hiszen a hasznos információk birtokában a gazdák kevesebb befektetéssel nagyobb hozamot valósíthatnak meg.
A tartományi parlament képviselete a kutatóközpont munkatársai körében (Fotó: Dávid Csilla)
Pásztor István az újságíróknak elmondta, hogy 41 év után ez az első olyan intézet az Újvidéki Egyetemen, amelyet a vajdasági képviselőház alapított.
– Az intézet pénzelése nem hozzánk fűződik, mivel az elmúlt években nemzetközi projektumokból mintegy 10 millió eurót sikerült idemozdítaniuk az itt dolgozóknak. Ennek eredményeként kezdődött meg ennek az intézetnek az építése, valamint a világ különböző tájairól a kutatóknak az idevonzása. Az intézet alapvető feladata, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos információkat a falugazdász hálózaton keresztül eljutassák a termelőkig annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés minél hatékonyabb legyen – részletezte a tartományi parlament elnöke.
– Az intézet tervei sokat ígérőek, de egészen reálisak, hiszen a BioSens mögött igen komoly külföldi partnerek állnak. Az ilyen témákkal foglalkozó intézetek térképén Újvidéknek nagyon fontos szerepe van már most, illetve lesz az elkövetkező időkben. A BioSens számomra annak a bizonyítéka, hogyha a jó ötlet körül jó emberek vannak, akkor itt Szerbiában is lehet olyan kiválót létrehozni, ami versenyképes – mutatott rá Pásztor István.
Dr. Vladimir Crnojević, a BioSens igazgatója kifejtette, hogy a tudományos intézet megalapítása két sikeres terület, az információs technológia és a mezőgazdaság, összefonódásával jött létre.
– A BioSens segít abban, hogy a teljes mezőgazdasági termelési folyamatot korszerűsítse. Intézetünk az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre, és a mezőgazdasági IT szektor régióvezetőjévé vált. A csaknem 200 európai tudományos intézet közül 2015 elején a BioSens-et választották ki az Antares elnevezésű projekt megvalósítására. A tervek szerint az Antares projekt keretében a BioSens 28 millió eurós beruházásnak köszönhetően európai kutatóközponttá válik. A Horizont 2020 elnevezésű európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs politikájának célja 7 ilyen európai központ létrehozása, amelyek közül a BioSens az egyetlen EU-n kívüli intézmény – emelte ki dr. Crnojević.
Cselyuszka Norbert lassan már öt éve dolgozik a BioSens mikro- és nanotechnológia munkacsoportjában.
– Elektromágneses, akusztikus és optikai hullámokkal foglalkozunk. Vizsgálatunk kiterjed arra, hogy a különböző hullámok különböző anyagokkal milyen interakcióba lépnek. A kapott információkat haszonosítani tudjuk a mezőgazdaságban is, például a termőföldek nedvességét mérő szenzorok vagy a termőföldekben található anyagok vizsgálatakor – magyarázta Cselyuszka.
