Immár huszonegyedik alkalommal szervezték meg Horgoson a szüreti napok rendezvénysorozatát a hagyományokhoz hű tartalmakkal. Kiállítás nyílt a vidék terményeiből, legszebb kézműves tárgyaiból, kézimunkáiból és képzőművészeti alkotásaiból. Volt szüreti horgász-, asztalitenisz-, őzpörköltfőző és pálinkaverseny. Kirakodóvásár és borutca, emellett sütemény-, must- meg borkóstoló várta a vendégeket. A fiatalok számára esténként koncerteket szerveztek, az ünnep fénypontjaként pedig gálaműsort rendeztek, amelyen modern- és néptáncosok, valamint harcművészek léptek fel.
A Horgosi Termelők Klubja mezőgazdasági előadásokkal gazdagította a rendezvényeket. Pénteken Fremond Árpád köztársasági képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, valamint Dobai János tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes volt a vendég, a téma pedig az Európai integráció hatása a szerbiai mezőgazdaságra. Szombaton a budapesti Agrárgazdasági Kutatóintézet főmunkatársai tartottak előadást az Európai Unió közös agrárpolitikájának reformjáról és jövőjéről, valamint az EU-csatlakozás hatásáról a magyar élelmiszergazdaság bel- és külkereskedelmére.
Majd a horgosi Szüreti Napok keretében megtartott nyitókonferenciával a megfelelő előkészítő munkák után kezdetét vette a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott falugondnokság-projektum valóra váltása.
A magyarországi Falugondnokok Duna–Tisza Közti Egyesülete, a horgosi és a kispiaci helyi közösségek, valamint a magyarországi Öttömös önkormányzata közösen pályáztak az uniós támogatásra – és megnyerték. A projektum teljes értéke 106 ezer euró.
A falugondnok, ha kell, besegít a ház körüli munkákba
Mivel térségünk hasonló problémákkal küzd, sokat segíthet a gondok enyhítésében a tapasztalatok megismerése. A falugondnoki, tanyagondnoki szolgálat célja, hogy segítse a külterület, az intézményi és szolgáltatási hiányokkal küzdő apró falvak és az elöregedett tanyavilág alapvető szükségleteinek a kielégítését. Meghatározó a gondnok személye, az iránta tanúsított bizalom.
A szolgálat voltaképpen egyszemélyes intézmény, egy ember egy mikrobusszal, és nemcsak szociális feladatokat lát el, hanem már a vidékfejlesztésen át a legkülönfélébb szolgáltatásokat is. Ha kell, kiváltja a gyógyszert, orvoshoz viszi a beteget, iskolába a gyereket, besegít a ház körüli munkákba, nyáron füvet kaszál, télen havat lapátol.
Ilyen szolgálatok életre hívását tűzték ki célul a pályázó szervezetek.
Pásztor István tartományi gazdasági titkár a konferencia részvevőit köszöntve elmondta, hogy ez a harmadik pályázat, ami a határon túli együttműködést célozza. A falugondnok szolgálatról szólva kiemelte, hogy a mi gyakorlatunkban még ismeretlen kezelése ez a társadalmi problémáknak, de ha beindul, akkor a multiplikálása megkerülhetetlen feladat lesz.
Mgr. Tóth Glemba Klára, a Tartományi Népjóléti és Népszaporulati Titkárság titkárhelyettese szerint megváltozott az idősekről való gondoskodás. Az alapelv, hogy jobb, ha a közösség az idős ember ellátását a saját lakóhelyén oldja meg. Az idős emberek megérdemlik, hogy emberi méltóságukat megőrizve teljes életet éljenek, ebben nyújthat nagy segítséget a falugondok. Vajdaságban, ahol folyamatosan öregszik a lakosság, különösen fontos az idősekről való, intézményen kívüli gondoskodás a megszokott környezetben – mondta Tóth Glemba Klára.
A pályázati program kialakulásáról Csőszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna–Tisza Közti Egyesületének ügyvivője beszélt.
– A falugondnokság a települési hátrányok, a gondok enyhítésének a módja. 2001-ben bekerült az Európai Unió programjába is, mint a vidéken élők helyben tartásának eszköze. Kemény Bertalan, a falugondnok hálózat szellemi atyja és maga a hálózat Magyar Örökség Díjat kapott, mert hatékony, szelíd és követhető a módszer. Egyesületünk öt megyében dolgozik, 158 településen 233 falu- és tanyagondnokság van. A szolgálat alapértéke: bizalom övezze, és a gondnoknak helyi tudása legyen. Kezdeményezésünk mintaprogram, alkalmazható máshol is. Időtartama egy év, megvalósítása szeptemberben vette kezdetét, de már tavasz óta dolgozunk rajta, és bízunk benne, hogy utána is működni fog – magyarázta Csőszné Zelenák Katalin.
Elmondta még, hogy a projektum célja a falugondnoki szolgálatok Vajdaságban történő meghonosítása, ennek érdekében partner önkormányzatoknak, helyi közösségeknek, civil szervezeteknek tájékoztató találkozásokat, előadásokat szerveznek Észak-Bácskában, Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Vállalt feladatuk tájékoztató kiadvány, lakossági tájékoztató, hírlevél, újságcikkek, kiadvány összeállítása, elemzés készítése. Emellett lesznek munkamegbeszélések, workshopok a falugondnokságról, továbbá két tanulmányút: egyik a falugondnokság megismerésére Magyarországra, másik Észak-Bácska kulturális, közösségi, civilszervezeti megismerésére Vajdaságba. A 260 órás falugondnoki képzés magában foglalja a kölcsönös tapasztalatátadást a Bács-Kiskun megyei, Csongrád megyei és leendő Észak-Bácskai tanyagondnokok, önkéntesek között.
Az ügyvezető fontosnak tartja Horgos helyi közössége számára egy 9 személyes mikrobusz beszerzését a tanyagondnoki szolgálat elindítására. Úgy véli, mintaként szolgálhat majd az elszigeteltség csökkentésére tanyagondnoki szolgálat beindítása Horgoson és Kispiacon.
Intézményeket pótol, mégsem intézmény
Közös útkeresés, szembenézés a problémákkal, egymás kezének keresése – tömören így fogalmazta meg dr. Szaló Péter helyettes államtitkár, a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumának szakmunkatársa a falugondnoki szolgálat mibenlétét. Intézményeket pótol, mégsem intézmény, ma már kiforrott követelményrendszere van, és a hálózat mindig ott születik, ahol a közösség befogadja – tette hozzá.
Nógrádi Zoltán magyar országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere a homokháti Tanyagondnoki Szolgálat munkáját ismertetve kijelentette: borzasztó volt szembesülni a tanyavilág társadalmi kitaszítottságával, éppen ezért ma már a szolgálat nem egyenlő az idősgondozással, hanem a kitaszítottság elleni küzdelem eszköze.
– Három nagy különbség van a falu- és a tanyagondnok munkája között. Egyrészt a tanyagondnok nem tudja naponta bejárni a területét, ezért tanyafelelősi hálózatot, szomszédsági kapcsolatot kell kialakítani. Másrészt a tanyagondnok nemcsak saját erőforrásait mozgósítja, hanem intézményhálózat áll mögötte, az egészségügyi és közigazgatási ellátó rendszer is. Harmadsorban a tanyavilágnak másként működik a demokratizmusa, és szüksége van információs hálózatra – magyarázta Nógrádi Zoltán.
Maczkó József, a magyarországi Kelebia polgármestere részletesen bemutatta a náluk működő tanyagondnoki szolgálatokat, náluk ugyanis a falu sajátos tagolódása, távoli tanyasorok miatt két emberre van szükség. Az ország ilyen szolgálatainak finanszírozására 700 millió forint van jóváhagyva a költségvetésben, a 3 ezer főt számláló Kelebia kb. 9 milliót kap.
Miután Egri István megtartotta előadását A falugondnokság indulása Erdélyben címmel, Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester kiemelte, hogy a szolgálat célja a tanyavilág intézményhiányból eredő hátrányainak az enyhítése, az ott élők alapvető szociális szükségleteinek kielégítése, a közszolgáltatások elérése.
A munka hamarosan a képzéssel folytatódik.
