Ahogyan az elmúlt húsz évben, ma és holnap is megnyitják a magyarországi Kübekháza, a szerbiai Rábé és a romániai Óbéba közötti hármashatárt – igaz, még mindig csak két napra, de van egy kis esélye annak, hogy utoljára történik efféle ideiglenes, rövid időtartamú határátkelő-nyitás. Szombaton és vasárnap 9 és 17 óra között tehát érvényes úti okmányokkal az idén is átléphetik a határt azok, akik Rábéról a szomszédos Kübekházára kívánnak utazni úgy, hogy nem valamelyik hatalmas kerülőutat veszik igénybe.
A Duna–Tisza–Körös–Maros (DKMT) Eurorégió megalakulásával vezették be a határnyitás hagyományát 21 évvel ezelőtt, s a hagyományt még a mai nap is ápolják, s ápolni is fogják egészen addig, amíg tartósan, állandó jelleggel meg nem nyílik az említett átkelő. A korábbi évekhez hasonlóan a határnyitás az idén is május utolsó hétvégéjén történik tehát, ez is a hagyomány része.
Közben a környékbeliek, a politikai és gazdasági élet szereplői is arra készülnek, hogy végre elvágják az állandó átkelőt felavató szalagot. Az Európai Unió Határon Átnyúló Együttműködési Programjának (IPA) köszönhetően már folynak a munkálatok. A megvalósulás alatt álló kezdeményezés költségvetése mintegy 5,5 millió euró, a program hordozója a magyarországi Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., a partnercég pedig a Szerbiai Utak közvállalat és a Tartományi Területrendezési Intézet. A magyar fél projektumkötelezettsége 4,7 millió euró, a Szerbiai Utak vállalaté 571 ezer, a vajdasági urbanisztikai intézeté pedig 209 ezer euró.
Az EU alapjából fizetnek ki 4,65 millió eurót, az önrész így 820 ezer eurót tesz ki. Az uniós támogatási szerződést tavaly októberben írták alá, miután előzőleg februárban jóváhagyták a beadott pályázatot. Vajdaságban egy 1365 méteres útszakasz felújítása, a magyar oldalon pedig egy 2309 méteres szakasz kiépítése szerepel a projektumban, valamint egy már létező, 844 méteres szakaszt újítanak fel. A projektum magában foglalja egy összesen 48,7 kilométeres hazai úthálózat tervdokumentációjának és műszaki dokumentációjának a módosítását is. Ez a Gyála–Törökkanizsa, Törökkanizsa–Oroszlámos, valamint Oroszlámos–Rábé útvonalakra vonatkozik.
A magyar kormánnyal született megállapodás értelmében maga az átkelő a határvonal magyar térfelén épül majd meg, éppen úgy, ahogyan a Horgos 2 vagy a bácsszőlősi átkelő esetében is történt. A magyar fél építi az infrastruktúrát, hasonlóan a Zomborhoz közeli Haraszti–Bácsszentgyörgy határkelőhelyhez, melyet az idén áprilisban adtak át rendeltetésének.
TÍZSZERES IDŐMEGTAKARÍTÁS
Jelenleg ötven kilométeres utat kell megtennünk, ha el akarunk jutni Kübekházáról Rábéra, a határ átlépésével járó ellenőrzést is beleszámítva ez egy bő egyórás utazásnak számít. A most megépülő rövid szakasszal és átkelővel a tizedére csökkenhet ez az idő. Ezt a csökkenést a hétvégén megtapasztalhatják azok, akik a helyszínre látogatnak. A téma kapcsán, a DKMT projektumai vonatkozásában, megszólítottuk Pásztor Istvánt, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, aki a kezdetektől figyelemmel kíséri, részt vállal az eurorégióval kapcsolatos munkában.
– A jövő év végére biztosan meg kell nyílnia az átkelőnek, azt ebben a pillanatban nem tudom megmondani, hogy a szokásos május végi ideiglenes megnyitó előtt vagy után sikerül-e megvalósítani a terveket. Azt tudom mondani, hogy a jövő év végéig meg kell történnie az állandó átkelő átadásának – mondta el a határidővel kapcsolatos kérdésünkre Pásztor.
ÚTLEVÉLKEZELÉS EGY HELYEN
Szerinte az átkelőnek szimbolikus jelentősége is van.
– A határátkelők megnyitásának fontosságát már régóta hangsúlyozzuk a Vajdasági Magyar Szövetségen belül is. Talán nem tűnik túlzásnak, dicsekvésnek, de mi voltunk azok, akik elsőként felvállaltuk a királyhalmi–ásotthalmi átkelő megnyitását is, pedig elég sok furcsa tekintetet láttunk az ötlet felvetésekor. Hasonló volt a helyzet a Kübekháza–Rábé átkelő ötletével is. Az előző átkelő már megnyílt, működik, teljesen normális, hogy létezik. Ez lesz majd a Kübekháza–Rábé esetében is. Az új átkelők lényegesek, mert tehermentesítenek. Amikor a legnagyobb a forgalom Horgosnál, akkor meglehetősen sokat jelent néhány plusz lehetőség. Másrészt ott, ahol határátkelő van, felgyorsul az élet, mozgás van, beindult a vérkeringés. Efféle változásra meglehetősen nagy szüksége van Törökkanizsa környékének és az észak-bánáti térség egészének is – állapította meg lapunknak nyilatkozva Pásztor, akitől megtudtuk, magyar oldalon még útépítésre, illetve a határ-ellenőrzési pontnak a kialakítására van szükség az átkelő végleges megnyitása előtt: ez lesz az első olyan átkelő, ahol egyetlen kis létesítményből zajlik majd az útlevélkezelés.
FONTOS A VASÚTI PROJEKTUM IS
A hétvégén a DKMT közgyűlése is ülésezik majd Törökkanizsán. Az elmúlt húsz évben hasznos szerepet játszott ez az Eurorégió, számos projektumot valósított meg, elképzelést hívott életre, magyarázta a képviselőház elnöke. Fejlesztette a magyar–szerb, illetve magyar–vajdasági kapcsolatokat, valamint a szerbiai–romániai kapcsolatokat is, tette hozzá, bár meggyőződése, hogy az utóbbi esetében még messze nem tartunk ott, ahol kellene, amit a lehetőségek is nyújtani tudnának.
- Ha már fontos határ menti projektumokról beszélünk, nekem az is meggyőződésem, hogy belátható időn belül el tud indulni a Szeged–Szabadka vasútvonal felújítása is. Nemcsak vasutat és vasúti közlekedést jelentene ez a projektum, hanem egy vasúti határátkelőnek a létesítését is eredményezné. Teljesen más dimenzióba kerülne tehát általa a Szabadka és Szeged közötti közlekedés – fejtette ki Pásztor István.