A tervek szerint egy év múlva Szabadkán az olvasók egy teljesen korszerű, felújított könyvtárba látogathatnak. A város szívében található, műemlékvédelem alatt álló neoklasszicista, neobarokk stílusú épületet Raichle Ferenc tervezte és 1896 nyarára épült fel, a Nemzeti Kaszinó üzemeltetése céljából. Manapság ebben az épületben székel a Szabadkai Városi Könyvtár. Városunk legrégebbi kulturális intézménye 1890-ben alakult, jelenlegi helyére pedig 1954-ben került. A több mint 120 éves épület viszont ezidáig csak egyszer lett felújítva, 1973/74-ben. Ez a felújítás legfőképp a belső elválasztó falakra vonatkozott, és néhány kisebb átalakítást hajtottak végre rajta, azóta pedig mintha megállt volna az idő. A Szabadkai Városi Könyvtárban ezúttal jelentős felújításra kerül sor, amely magában foglalja az új olvasóterem kiépítését is. A felújításról Dragan Rokvić, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója beszélt lapunknak:
Dragan Rokvić: Belekezdtem a könyvtár történetének megírásába, remélem, hogy az olvasóterem avatására a kötet is megjelenik (Gergely Árpád felvétele)
A könyvtár épülete 1896-ban épült, Raichle Frenc tervei alapján (Gergely Árpád felvétele)
A jelenlegi olvasóteremben (Gergely Árpád felvétele)
Kölcsönzőrészleg (Gergely Árpád felvétele)
– A könyvtárunk több mint 400 000 kiadványt őriz, úgymond a pincétől a padlásig könyvek tornyosulnak, ezek elhelyezésére is gondolunk kell, ugyanakkor a mai kor kihívásaival is szembe kell néznünk. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy alaposabb rekonstrukcióra van szükség, és ki kell építeni egy új, multimediális, az eddiginél sokkal jobban funkcionáló olvasótermet, és az intézményt a 21. század követelményeinek megfelelővé tenni. Közben mindenképpen szem előtt kell tartani azt is, hogy Szabadka egyik legimpozánsabb épületéről van szó, amely a városközpontot díszíti és műemlékvédelem alatt áll. Ezt a problémát felismerte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, és a Magyar Nemzeti Tanács együttműködésével sor került arra, hogy a Magyar Kormány, a Bethlen Gábor Alap által, támogatást nyújtson ehhez a projektumhoz. Ezzel csatlakoztunk városunk azon jelentős épületeinek sorához, amelyeket felújítottak vagy felújítás alatt állnak. Az ambiciózus elképzelések megvalósításához 2016-ban fogtunk hozzá. Célunk, hogy Szabadka egy korszerű könyvtári intézménnyel gazdagodjon, amely magas szakmai követelményeknek tesz eleget, úgymond a 19. századból, a 21. századba repítsük és fellendítsük a városunk kulturális életét – mondta az igazgató, aki arról is szólt, hogy a felújítások fázisokban zajlanak.
– Az első fázis 2016-ban kezdődött el. Az európai mércékkel összhangban, az épületbe teherliftet építettünk be, amely összeköti a földszintet az olvasóteremmel, így a mozgáskorlátozottak is igénybe vehetik a szolgáltatásainkat. Megoldódott a toalett kérdése is, továbbá az épület tűzvédelme, videófelügyelete és klimatizációja. Ezt követően kezdődött el az átriummal ellátott, új olvasóterem kiépítése, ahol az eddigieknél több olvasó fér majd el, de több számítógép és a technikai felszerelés is a rendelkezésükre áll. Az új olvasóterem megközelítőleg 400 négyzetméter. A munkálatokat Branka Hegediš projektuma alapján a szabadkai Expres servis végezte, a Suport vállalat Branko Ćopić felügyeletével, a költségvetése 18 millió dinárt tett ki. Reményeink szerint a felújítás befejezésére megközelítőleg 37 millió dinár támogatást kapunk, és jövő évben ilyentájt új pompájában avathatjuk fel szeretett könyvtárunkat – tudtuk meg Dragan Rokvićtól, aki részletezte azt is, hogy mit foglal majd magában az új épületrész és mi lesz a régi résszel.
– Az új épületrész tartalmaz majd központi multimediális-, periodika- és referens olvasótermet, a vakokhoz és gyengén látókhoz igazított feltételekkel is. Az egész rész új bútorokkal, polcokkal, információs pulttal, asztalokkal, székekkel, padlózattal és szükséges technikai felszereléssel lesz ellátva. A régi részt úgymond teljesen konzerválnánk, meghagynánk eredeti formájában, ahogyan azt Raichle Ferenc megálmodta, és ott ún. magas szintű kulturális tartalmak zajlanának. A mostani gyönyörű olvasóteremben – ahol egykoron a kulturális és művészi élet elitje találkozott, bálokat, ünnepségeket, tanácskozásokat tartottak –, állandó és ideiglenes tárlatokat, irodalmi találkozókat és koncerteket szerveznénk. Szeretnénk egy állandó kiállítást létrehozni Kosztolányi Dezsőről, hogy az érdeklődők megismerjék az életét, és a városunkba érkező turisták a könyvtárba is ellátogassanak. A felújítással egyúttal megoldjuk a helyismereti osztály nagyon is égető problémáját, hiszen teljesen kinőtte jelenlegi helyét, az új épületben viszont új helyet kap, és összeköttetésben áll majd a régi és ritka könyvek részlegével. Külön helyiséget kapnak a helyismereti és tudományos témákban kutatók is, akik nyugodt körülmények közt dolgozhatnak, és az ehhez szükséges technikai felszerelést is használhatják. Bővül a gyermekosztály is, és jobb feltételek lesznek a kreatív műhelymunkákhoz. A földszinten egy központi infópult segíti majd az olvasókat, amely az új olvasóterem és az átrium felé lesz irányítva, mert ezt a részt tervezzük az intézmény központi kulturális és társadalmi pontjának. A műemlékvédelmi intézettel együttműködve szeretnénk a homlokzatot is rendbe tenni, hogy a könyvtárunk ne csak belülről, hanem kívülről is szép, új legyen – fejtette ki az igazgató, aki azt is hangsúlyozta, hogy az új körülmények új hozzáállást is igényelnek.
Az épülő 21. századi könyvtárrész (Gergely Árpád felvétele)
– A könyvtárt jelentős mértékben sújtotta a racionalizáció, melynek következtében a dolgozóink száma szinte lefeleződött. Jelenleg 33 dolgozónk van, viszont szükség mutatkozik a jó szaktudással rendelkező fiatalokra, hiszen a 21. században a könyvtárosi munka jelentősen megváltozott, és a fiatalok tudnak igazán lépést tartani a technika fejlődésével. Az elkövetkező időszakban külön figyelmet szentelünk a könyvtárosok továbbképzésére, mert az elengedhetetlenül szükséges a színvonalas üzemeltetéshez. Ez a projektum különös fontossággal bír, egyebek közt azért is, mert a Szabadkai Városi Könyvtár az egyetlen ilyen jellegű intézmény Szerbiában, ahol a mindennapi munka a város három hivatalos nyelvén zajlik. A könyvtárunk ennél fogva több nemzet számára is kiemelt jelentőséggel bír, fontos szerepet tölt be a vajdasági magyarok kulturális hagyományerősítő és mindennapi életében, de ugyanígy a térségünkben élő többi nép és etnikai csoport mindennapjaiban is. Gazdag és figyelemre méltó magyar nyelvű könyvállománnyal rendelkezünk, e tekintetben Magyarország határain kívül az élmezőnyben helyezkedünk el. Mintegy 250 000 magyar címszó található nálunk, ezek közt pedig sok a régi és ritka könyv, továbbá csak itt található újságok, folyóiratok és helyismereti kiadványok Szabadka múltjáról. Különösen büszkék vagyunk a regionális kapcsolatainkra, remek együttműködést valósítottunk meg magyarországi és horvátországi könyvtárakkal, akárcsak az újvidéki Matica srpskával és a Szerb Nemzeti Könyvtárral. A könyvállományunk évről évre gyarapodik, az elmúlt egy évben 6533 könyvet szereztünk be, magyarországi és horvátországi donációknak köszönhetően pedig könnyen előfordulhat, hogy az év végéig ez a szám eléri a rekordnak számító 10 000-et – újságolta az igazgató, akinek elmondása szerint rendkívül fontos rekonstrukcióról van szó.
– Ilyen nagyszabású felújítás még nem zajlott a könyvtárunkban, és a közeljövőben nem is fog. A könyvtár részére ez egyedi alkalom. Szerbia 170 könyvtára közül csak mi kerültünk olyan helyzetbe, hogy ezt meg is valósíthatjuk. Számomra, igazgatóként, ez a felújítás történelmi jelentőséggel bír. Nagy izgalommal és örömmel tölt el, igazán megtisztelő, hogy a része lehetek. Hozzáfogtam ahhoz is, hogy megírjam részletekbe menően a könyvtár történetét. Remélem, hogy az új olvasóterem avatásával az is megjelenik – mondta Dragan Rokvić.
