Augusztus végéig világszerte 484 074-en kérelmezték a magyar állampolgárságot. Közülük 420 ezren már állampolgársági esküt is tettek, de ez a szám napról napra nő, hiszen ahogyan a szabadkai Magyar Főkonzulátuson, úgy más helyeken is hetente több alkalommal is szerveznek eskütételt. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes tavaly kijelentette, a magyar választásokig várhatóan félmillió új magyar állampolgár lesz. A számokból azonban arra lehet következtetni, hogy ez a szám akár az év végéig is elérhető.
Fotó: Molnár Edvárd
A könnyített eljárással igényelhető állampolgárságért a legtöbben Erdélyben folyamodtak (66,5 százalék). A kérelmezők 18,2 százaléka kérte Vajdaságban a magyar állampolgárságot, Kárpátalján pedig az összes kérelmező 12,5 százaléka élt a lehetőséggel, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot. A kezdetektől fogva a legtöbb kérelmet Csíkszeredán és Szabadkán adták át. Csíkszeredán 120 ezret, Szabadkán pedig több mint 100 ezret.
A magyarországi parlamenti választásokat várhatóan a tavasszal tartják meg. Magyarországon már javában tart a kampány, és egyáltalán nem mellékes, hogy a szavazati joggal rendelkező, valamivel kevesebb, mint félmillió új magyar állampolgár részt vesz-e a szavazáson vagy sem. A külhoni magyarok csak a pártlistákra szavazhatnak, az egyéni jelöltekre nem. A számítások szerint a magyar parlamentben 1-3 mandátum sorsát dönthetik el a külhoni magyarok. Egy mandátum megszerzéséhez ugyanis hozzávetőlegesen 70-75 ezer szavazatra van szükség.
Augusztus elsején a Nemzeti Választási Iroda kipostázta a magyar állampolgárok címére a névjegyzékbe vételi kérelmet és egy tájékoztatót a szavazás menetéről. A névjegyzékbe vétel nélkül senki sem szavazhat. A kitöltött űrlapot a választásokat megelőző 15. napig vissza kell küldeni a Nemzeti Választási Iroda címére. Az iroda honlapján ( www.nvi.hu ) folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket, hogy melyik országból hány regisztrációs kérelem érkezett be. Az eddigi adatok szerint a legtöbb Romániából és Szerbiából érkezett.
Régóta folyik a vita Magyarországon, hogy vajon kell-e szavazniuk a külhoniaknak vagy sem. Az ellenzék attól tart, hogy a nem Magyarországon élők voksaival az Orbán-kormány bebetonozza hatalmát. Gyakran elhangzik a vád, hogy mi nem élünk ott, és ne avatkozzunk bele a magyarországiak életébe. Ugyanakkor, ha a határon kívülieket kérdezzük (én megtettem több vajdasági településen is) szinte egybehangzóan mindenhol azt halljuk, hogy az emberek készülnek a szavazásra, és egyáltalán nem titkolják, hálából teszik ezt. Annak a pártnak akarják megköszönni a magyar állampolgárságot, akitől megkapták. Többen is elmondták, hogy nem csupán lehetőségnek tartják, hanem kötelességüknek is, hogy voksoljanak. Egyáltalán nem mindegy a külhoniaknak sem, hogy milyen az anyaországuk. Az, ha gazdaságilag erős és tekintélyes ország, akkor a kisebbségben élők érdekérvényesítését is megkönnyíti. S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a magyar kormány a lehetőségeihez mérten támogatja a határon kívüliek anyanyelvű oktatását és kultúráját. Ezért is fontos egy gazdaságilag stabil és fejlődő anyaország azoknak, akik a határokon kívül élnek magyarként. Hogy ez voksokban majd hogyan nyilvánul meg, azt senki sem tudja.
Máris folyik a találgatás, hogy vajon hány külhoni magyar állampolgár fog szavazni. Annyit közölt a Nemzeti Választási iroda, hogy eddig 233 ezer tájékoztató levelet küldtek ki a szavazati joggal rendelkező új magyar állampolgároknak. Pásztor István értesülései szerint a Vajdaságba ebből 40-50 ezer érkezett. Azt, hogy hányan vesznek részt majd a vélhetően áprilisban megtartandó magyar parlamenti választásokon, nálunk senki sem mérte fel. A budapesti Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatásai Erdélyre vonatkoznak. Ezek szerint mintegy 300 ezren lesznek ebben a térségben magyar állampolgárok, de lévén, hogy a 20 százalékuk kiskorú, így a szavazóképes tömeg 240 ezer, de biztos választónak a felmérések szerint csak 100 ezer mondható. Ezt Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa mondta egyik tusványosi kerekasztal-beszélgetésen.
Erdély, illetve a Vajdaság területéről a becslések szerint nagyszámú szavazóval számolhat a Nemzeti Választási Iroda. Azokban az országokban (Szlovákia és Ukrajna), ahol tiltják a magyar állampolgárságot, ott lényegesen kevesebb potenciális szavazóra lehet számítani.
Augusztus elsejétől beindult tehát a külhoni magyarok névjegyzékbe történő felvétele. November elsejétől már a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról is letölthető lesz a kérelem. A VMSZ bejelentette, hogy segítséget nyújt a polgároknak a regisztrációs lapok kitöltésében. Pásztor István, a VMSZ elnöke kérdésünkre elmondta, hogy néhány héten belül az aktivistáik elkezdik járni a terepet.
– Az elkövetkező hetekben felkészülünk, és aránylag rövid idő alatt megpróbálunk megkeresni minden vajdasági magyart. Azokat is, akik állampolgárok, és kaptak ilyen levelet, és azokat is, akik állampolgárok, de nem kaptak levelet, és azokat is,akik nem állampolgárok, de még lehetnek. És mindenkinek el fogjuk mondani, hogy az állampolgárság könnyített felvétele lehetséges. Mindenkinek megpróbálunk segíteni abban, hogy ezzel a lehetőséggel éljen, aki pedig már élt ezzel, annak elmondjuk azokat a jövő évi választásokkal kapcsolatos tudnivalókat, ami mi tudunk, illetve segítünk az űrlapoknak a kitöltésében, amennyiben erre igény van. Azt is fel tudjuk vállalni, hogy ezeket az űrlapokat esetleg eljuttatjuk a konzulátusra – mondta a pártelnök.
Arra a kérdésre, hogy folytat-e kampányt a VMSZ a magyar választások kapcsán vagy sem, Pásztor István azt válaszolta, tájékoztató kampányt terveznek.
– Mi ebben a pillanatban arra készülünk, hogy egy olyan kampányt folytassunk, amely a lehetőséggel megismerteti az embereket. Ebben a pillanatban mi nem arra készülünk, hogy valamelyik párt ellen vagy valamelyik párt érdekében folytassunk kampányt. Ilyen jellegű megkeresés a mi irányukba nem is volt. Én azt gondolom, hogy az, ami ebben a pillanatban Magyarországon látható, hogy kialakulófélben van egy konszenzus, hogy klasszikus értelemben vett kampányt a pártok a határon kívül nem fognak folytatni.
Augusztus elején Topolyán két civil szervezet (a topolyai Nagyapáti Kukac Péter Hagyományőrző és Néprajzkutató Egyesület, valamint a temerini Kisebbségi Fórum) szervezésében a magyarországi parlamenti választásokról tartottak tájékoztató jellegű összejövetelt. Ott Ágoston András, a Kisebbségi Intézet vezetője bejelentette, hogy a lakossági fórumokat folytatják, és igyekeznek válaszolni a szavazással kapcsolatban felmerülő kérdésekre.
Vajdaságban eddig több mint 100 ezren igényelték a magyar állampolgárságot, és a 60 ezret is meghaladja azoknak a száma, akik letették az állampolgársági esküt. Becslések szerint a Délvidékről mintegy 40-50 ezer szavazat várható. Mivel nálunk nem végeztek semmilyen közvélemény-kutatást a magyar választásokkal kapcsolatban, álljon itt az erdélyi példa. „Mérhető támogatottsága csak a Fidesznek és az MSZP-nek van Erdélyben, a Jobbik hibahatár alatt mozog, a többi magyar párt szinte nem is létezik az erdélyiek számára”– mondta Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa egy kerekasztal-beszélgetésen.
A választás várhatóan 2014 áprilisában lesz. A külhoni magyarok borítékban adhatják le voksukat. A szavazócédulát a regisztrációs lap elküldésekor kérhetik saját címükre vagy a külképviseletre (ez esetben azonban csak személyesen vehető fel a szavazólapot tartalmazó küldemény). A borítékba zárt, kitöltött szavazólapot postai úton lehet visszaküldeni a Nemzeti Választási Irodának, vagy leadható a külképviseleteken is. De csak az szavazhat, aki a választások előtti 15. napig felveteti magát a magyar választói névjegyzékbe. A regisztrációs lapok kitöltésének ideje augusztus elsejétől tart.
