A leghallgatottabb körzeti rádió

A Szabadkai Rádiót megalakulása óta mind a mai napig végigkísérték a létszámproblémák, ugyanakkor az utóbbi időben a fennmaradásért is meg kellett küzdenie. Munkatársainak ma már legalább a költözés problémáján nem kell többet gondolkodniuk, hiszen ettől az évtől új helyen, önkormányzati tulajdonban levő épületben folytathatják a munkát. A magánosítás azonban továbbra is Damoklész kardjaként lebeg felettük. A Szabadkai Rádió magyar, horvát, szerb és német nyelven sugároz műsorokat.

–1968. november 29-én kezdte meg hivatalosan a munkáját a Szabadkai Rádió, azzal, hogy hónapokkal korábban már voltak próbaadások. Amikor a magyar műsor megkezdte a műsorok sugárzását, az alapító főszerkesztő, Nagy József azt mondta: „El sem tudja képzelni kedves hallgató, hogy milyen kevesen vagyunk, amíg készítjük Önöknek ezt a műsort.” Igazából ez a mondat az, ami végigvonult a Szabadkai Rádió történelmén. Ebben a szerkesztőségben mindig jóval kevesebben készítették a műsort, mint amennyire szükség lett volna. Erre panaszkodtak az újságírók a kilencvenes években, illetve 2000 környékén és most is. Valamilyen oknál fogva sosem engedték meg, hogy ez a szerkesztőség úgy működjön, mint ahogy kellene, legalább egy húszfős emberállománnyal – mondta Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének megbízott főszerkesztője.

Hozzátette, ennek ellenére a Szabadkai Rádió az elmúlt évtizedekben Vajdaság területén az egyik legjelentősebb körzeti tájékoztatási eszközzé nőtte ki magát, amit nemcsak Észak-Bácskában, hanem szélesebb körben is hallgatnak, még Magyarországon is.

– Most tényleg kevesen vagyunk, annyian, mint 45 évvel ezelőtt, induláskor, pedig akkor csak háromórás magyar műsort sugárzott a Szabadkai Rádió, most pedig 14 órásat az éterben és 24 órásat az interneten. Nagyon örültünk, amikor a rádió 45. születésnapján az igazgatóbizottság díszülésén Pásztor István, a tartományi parlament elnökeként kiemelte: a Szabadkai Rádió megérdemli azt, hogy a munkafeltételek javuljanak, és több ember készítse a műsorokat. Ugyanezt ismételte meg Maglai Jenő polgármester is, miszerint az önkormányzat majd segít abban, hogy új embereket foglalkoztassunk.

De ez az öröm csak egy napig tartott, az országos megszorító intézkedések miatt ugyanis nem alkalmazhatók új foglalkoztatottak a közszférában 2015-ig, sőt egy adott intézményben az állandó munkaviszonyban dolgozók 10 százalékánál nem lehet több a meghatározott időre foglalkoztatottak száma. Vagyis nemhogy nem tudunk új embereket felvenni, hanem még el is kell bocsátanunk embereket – mutatott rá.

Németh Ernő elmondta, folyamatosan odafigyelnek, hogy újítsák a műsorsémát, bővítik a műsoraik sorát. Ugyanakkor amennyiben valamennyivel többen lennének, aprólékosabb munkát tudnának végezni, a témaválasztásnál is hosszabb távra tudnának tervezni, nem csak 1-2 napra előre.

De nemcsak az emberhiány nehezíti a munkájukat, hanem az önálló frekvencia hiánya is.

A 2000-es évek elején vált külön a magyar szerkesztőség, és kezdett önálló egész napos műsorba. Ám az elektronikus médiáról szóló térvény előírja, hogy egy médium csupán egy frekvenciával rendelkezhet, így a Köztársasági Rádiódiffúziós Ügynökség megvont egy frekvenciát a Szabadkai Rádiótól, a magyar műsor fennmaradása kérdésessé vált. Megoldást kellett találniuk az áldatlan állapotra.

– Az Újvidéki Rádióval kötött szerződés alapján kapunk frekvenciát, mi ugyanis tulajdonképpen a tartományi rádió magyar nyelvű kínálatát bővítjük. Valóban meg kellene oldani ezt a kérdést, de sajnos törvényes akadályokba ütközünk, mert a törvény előírásai szerint a Szabadkai Rádiónak nem lehet két frekvenciája. Mi abba nem mentünk bele, hogy visszaálljunk a szendvics-műsorsémára, vagy megszűnjön a magyar műsor. Ez az előírás egyébként egy szerbiai badarság, hiszen például a romániai marosvásárhelyi rádiónak 4-5 frekvenciája van, azzal, hogy a közszolgálati tartalmú műsort sugározzák a legnagyobb területen. Emellett minden egyes romániai stúdiónak vannak alstúdiói, vagyis a marosvásárhelyi rádiónak másik, kisebb településen van még egy rádiója, amely átveszi a marosvásárhelyi műsorát, de helyi műsorokat is sugároz. Ugyanez a helyzet a kolozsvári rádióval vagy a temesvári rádióval is. Nekünk is ilyen rendszer felállítására lenne szükségünk, hogy Szerbiában lehetővé váljon, hogy az ilyen többnyelvű rádióknak, mint a Szabadkai Rádió, legyen több frekvenciájuk, amelyen meghatározott nyelven sugároznak – emelte ki Németh Ernő. – 2015-ben ismét esedékes a frekvenciapályázat, éppen ezért jó lenne, ha az elkövetkező egy–másfél évben sikerülne valamilyen megoldást találni erre a helyzetre, hogy ne csak kiskapukon keresztül tudjanak a kisebbségi rádiók műsort sugározni – mondta.

Szerbiában elsőként a Szabadkai Rádiót akarták magánosítani. Akkor a politika beavatkozott, így a mai napig erre nem került sor.

– Pásztor István közbenjárásával a magánosítási folyamatokat leállították, majd később a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőinek reagálásnak köszönhető, hogy a törvény ez irányú alkalmazását felfüggesztették. De most újra szükség lesz a politika közbelépésre, hiszen ismét aktuálissá vált az elektronikus médiumok magánosítása. Ezeket a folyamatokat meg kell akadályozni. És azt hiszem, a politikum is tisztában van azzal, hogy ez mekkora felelősség. Ha a vajdasági magyarok kulturális autonómiájával Belgrád szeret kérkedni, akkor ezt az autonómiát ne csorbítsuk meg. Hogy ez mit jelent? Azt hogy a művelődést, oktatást és a tájékoztatást saját magunk irányítjuk. Ha magánosítanák a helyi rádiókat, akkor azokat a tájékoztatási eszközöket vonnák ki a magyar autonómia alól, melyek ingyenesek, és a legtöbb emberhez eljutnak. Ha egy többségi tulajdonos fogja meghatározni, hogy milyen műsorok mehetnek majd milyen nyelven, akkor már nem beszélhetünk autonómiáról. Vagyis amikor mi a rádiónkat védjük, akkor a saját kulturális autonómiánkat is védjük. Ezért remélem, hogy a politikum a segítségünkre lesz – mondta a magyar szerkesztőség főszerkesztője.

Ez év júniusától új székházban, a Raichle Ferenc park 1–8 alatt található épületben dolgoznak, jobb körülmények között, mint a régi épületben.

– Egyedüli szívfájdalmunk, hogy nincs egy nagy stúdiónk. Jó lenne, ha lenne egy olyan hely, ahol nagyobb stúdióbeszélgetéseket tudnánk felvenni, vagy ahol hangjátékokat, kabaréműsorokat tudnánk készíteni, ezek a műsorok is tervben vannak ugyanis – tudtuk meg Németh Ernőtől.