2024. november 23., szombat

Az ötlet valóra vált

Az újvidéki Európa Kollégium létrejöttéről

A vajdasági magyar közösség vezetői részéről az utóbbi három-négy hónapban többször is elhangzott, hogy Újvidéken, a Telepen őszre megnyitja kapuit a magyar egyetemistaotthon, az Európa Kollégium.

Fotó: Dávid Csilla

Fotó: Dávid Csilla

Ez a legfontosabb tény, de arról keveset tud a vajdasági magyar közvélemény, hogy a kollégium befejezéséhez rögös út vezetett. Évtizedes története van ennek az egyedülálló vállalkozásnak.

2005 novemberében a Vajdasági Magyar Szövetség Dél-bácskai Szervezetének elnökségi ülésén mr. Miavecz Béla, a szervezet elnöke a vajdasági magyarság helyzetéről folyó vitában azzal a javaslattal állt elő, hogy Újvidéken magyar egyetemistaotthont, illetve kollégiumot kellene építeni. Az alapvető cél, hogy a magyar egyetemisták nagy számban nyerjenek kollégiumi elhelyezést és megismerjék egymást a különböző karokra járó fiatalok. Egyik fő célként a vajdasági magyar értelmiségi réteg erősítését jelöltük meg.

Egyesek kétkedéssel fogadták az ötletet, de a többség úgy vélte, hogy álmodni szabad, mert az álmok – szerencsés csillagzat alatt néha meg is valósulnak.

Az ötletet azonnal támogatta a VMSZ újvidéki városi vezetősége. Közben mindannyian, akik tagjai voltunk a magyar politikai fórumoknak, igyekeztünk az ötletet mind több helyen ismertetni, hogy az létjogosultságot nyerjen.

A telepi Szent Erzsébet római katolikus templom melletti telek nagysága és saroki fekvése mutatkozott a jó megoldásnak, ezért Pénzes János szabadkai r. k. megyéspüspökhöz fordultunk, aki a kollégiumépítés céljaira átengedte a templom melletti mintegy háromnegyed holdas értékes telket. Ajándékozási szerződéssel a telek az Európa Alapítvány tulajdonába került.

A kezdeményező bizottság szerepében néhányan leültünk és nagy körültekintéssel állítottuk össze az alapító tagok lehetséges névsorát. Igyekeztünk Vajdaság egész területét felölelni, hiszen tisztában voltunk azzal, hogy a kezdeményezés nem lehet csak újvidéki ügy. Azt sem akartuk, hogy a kollégium építése csakis pártügy legyen, ezért a magyar közélet tekintélyes embereit igyekeztünk megnyerni az ügynek. Végül összeállt az alapító tagok listája, amelyen a következő személyek voltak: Béres Károly, Újvidék, Botos Elemér, Újvidék, Budai István, Torda, Bunyik Zoltán, Újvidék, prof. dr. Burány Béla, Zenta, Diósi Viola, Szabadka,Dobai János, Torda, Erdély Lenke, Újvidék, Galambos László, Újvidék, Góbor Zoltán, Újvidék, Jenei István, Magyarkanizsa, Kiss Gyula, Tiszakálmánfalva, dr. Matuska Mihály, Temerin, mr. Miavecz Béla, Újvidék, Német Dezső, Szenttamás, prof. dr. Ódry Péter, Szabadka, Pál Károly, Bácsfeketehegy, prof. dr. Ribár Béla, akadémikus, Újvidék, Smith Ferenc, Muzslya, Somogyi Sándor, Bácskossuthfalva, dr. Szakmány-Major Edit, Topolya, ft. Sztrikovics János, Újvidék, mr. Vitkai Kucsera Ágota, Újvidék.

Az alapító közgyűlést 2006. március 1-jén tartottuk meg, amelyet Erdély Lenke nyitott meg és vezetett. Az indokoltsági tanulmányt Galambos László, az Alapítói okiratot és az Alapszabályt mr. Miavecz Béla készítette. A közgyűlés elnökének Bunyik Zoltánt, alelnöknek Jenei Istvánt választottuk meg. Később a közgyűlés elnöke Erdély Lenke lett.

A kuratórium tagjai a következő alapítók lettek: mr. Miavecz Béla, elnök, Galambos László, alelnök, tagok pedig Béres Károly, Diósi Viola, ft. Sztrikovics János, Góbor Zoltán, Ribár Béla akadémikus, Erdély Lenke és mr. Vitkai-Kucsera Ágota.

Az alapítók egyhangúlag támogatták a javaslatot, hogy új szerveződési formánk neve Európa Alapítvány legyen. Ezzel jogi szempontból megteremtődtek a feltételek az alapítvány működésére, ugyanakkor felvetődött a legfontosabb kérdés: hogyan jutunk Újvidéken építkezési telekhez?

Az alapkövet 2008 májusában Pénzes János megyéspüspök jelenlétében Pásztor István, a VMSZ elnöke és mr. Miavecz Béla, az Európa Alapítvány igazgatója tették le, a hivatalos építkezési engedélyt pedig 2009. január 9-én kaptuk meg. Anyagi eszközök híján az építkezés csak 2010. január 10-én kezdődött meg, amelynek első szakasza gyorsan haladt.

Várostól telekhez jutni csak nagy pénzért lehetett, márpedig ezzel az új alapítvány nem rendelkezett. Miavecz Béla fejében született meg a gondolat, hogy csak egyetlen megoldás lehetséges: vagy a református, vagy a római katolikus egyházhoz kell fordulnunk és telket kérni a Telep városrész református vagy katolikus temploma mellett.

Fotó: Dávid Csilla

Fotó: Dávid Csilla

Közben megérkezett az első anyaországi pénzügyi támogatás a Bethlen Gábor Alaptól, 50 000 euró értékben. Ebből a pénzösszegből fizettük a tervrajzokat és beszereztük a különböző szükséges engedélyeket.

Pályázat útján a kuratórium 2006. november 25-én Slaviša Lukić újvidéki építészmérnök tervrajzát fogadta el. A tervezőmérnök számításai alapján a 4380 négyzetméteres kollégium beruházási értéke több mint 400 millió dinárt tett ki.

Az ötlettől a kezdeményezésig, az Európa Alapítvány megalapításától a hivatalos bejegyzésig, az ajándék birtokba vételéig, a tervrajzok elkészítéséig, az építkezési engedély megszerzéséig több mint két év telt el, 2008 májusában sor került az Európa Kollégium alapkövének letételére.

Ekkorra már az Európa Kollégium építésének terve mögött állt a VMSZ mellett az anyaország, Pénzes János és Huzsvár László a római katolikus egyház szabadkai és nagybecskereki megyés püspöke, a tartomány és a Magyar Nemzeti Tanács is. A VMSZ tartományi hatalmi pozíciója biztosította a Tartományi Nagyberuházási Alap által a kollégium építésének költségeit.

A belgrádi Alpine konzorciummal kötött szerződés alapján a kollégium épületét 2013. szeptember elsejéig kellett volna befejezni, majd pénzügyi nehézségek és az építkezés lassúsága miatt ezt a határidőt 2014. május 31-ig meghosszabbítottuk. 2014 nyarán az Alpine által megbízott alvállalkozó csődbe ment. Egy-két hónap szünet után a Nagyberuházási Alap az újvidéki G.A.T. építőipari vállalatot bízta meg a munkálatok folytatásával, amely az építkezést ez év júliusában befejezte.

Az Európa Kollégium építési tervének megvalósítása céljából 2007. december 28-án az alapítvány szándéknyilatkozatot írt alá a Tartományi Végrehajtó Tanáccsal és a Magyar Nemzeti Tanáccsal. Ezáltal a Tartományi Nagyberuházási Alap bekapcsolódott az építkezés pénzelésébe. A Nagyberuházási Alap 494 millió dinárt irányozott elő az építkezésre. Újvidék városa több mint 10 millió dinárral járult hozzá az építkezéshez, azzal, hogy a telekrendezési járulékok mindössze 10%-át fizettette meg. A magyar kormány mintegy 800 000 eurós támogatást nyújtott az építkezés ideje alatt.

Az építkezésre vonatkozó döntéseket ugyan a kuratórium hozta meg, de a belgrádi Alpine konzorcium kivitelező vállalatot a Tartományi Nagyberuházási Alap választotta ki, és az építkezésre előirányzott pénzt közvetlenül a kivitelezőnek utalta át. Tehát a Tartományi Nagyberuházási Alaptól az Európa Alapítvány folyószámlájára egyetlen dinár sem érkezett, ami számunkra azért volt kedvező, mert az alapítvány nem rendelkezett szakszolgálattal. Az építkezés menetének, minőségének felügyeletét viszont az alapítvány pénzelte kezdettől fogva, anyaországi támogatásokból.

Az Európa Alapítvány közgyűlése 2011. július 4-én az alapítók sorába 4 új tagot vett fel: Vicsek Annamáriát, Csőke Csabát, Tarján Tobolka Albinát és Horvát Endrét. Az elhunyt Béres Károly református lelkész és Ribár Béla akadémikus helyett új kuratóriumi tagok lettek Kiss Gyula és Csőke Csaba. A 2012. február 27-én megtartott közgyűlésen, alapszabályunkat az új törvény alapján módosítottuk. A közgyűlés, mint az alapítvány legmagasabb szerve megszűnt. A törvény bevezette az alapítvány igazgatói tisztségét. Az új törvény és a módosított alapszabály rendelkezései alapján a kuratórium mr. Miavecz Bélát nevezte ki az alapítvány igazgatójának. Helyette a kuratórium elnöke Galambos László lett.

Az Európa Alapítvány kuratóriuma 68 ülést tartott az elmúlt időszakban, a munkajellegű megbeszélések számát meg sem említve. Azt nem egyszer állapítottuk meg, hogy az állandó pénzügyi problémák ellenére az építkezés visszafordíthatatlan állapotban van. A kuratórium munkája az építkezés üteméhez és lehetőségeihez alkalmazkodott.

A 2011 decemberében megtartott kuratóriumi ülésen döntés született a tetőtér beépítéséről, így a kollégium befogadó képessége 428 személyre bővült. Az építkezési engedély megváltoztatása, az újvidéki közvállalatokkal megkötött új szerződések majd három évet vettek igénybe, de ez a változás nem volt hatással az építkezés folyamatára.

2012 júliusában kezdődött meg a tetőszerkezet építése, beépítésre kerültek a nyílászárók, elkészültek a mintafürdőszobák és -szobák.

2012 augusztusában megindítottuk, szeptembertől pedig nagyobb intenzitással dolgoztunk a trafóállomás felépítésén, a villanyvezeték bekötésén, a gázvezeték megépítésén az utcától a kazánig, valamint a kollégium vízvezeték- és csatornahálózatának rákapcsolásán a városi rendszerre. A gázszolgáltató városi közvállalattól és a Telekom közvállalattól, az Elektrovojvodinától, a városi vízművektől szintén megkaptuk a szükséges engedélyeket.

Az említett városi közvállalatokkal kötött szerződések és engedélyek költségeit a Magyar Nemzeti Tanács fedezte, magyarországi pénzeszközökből, amelyeket testületi döntések alapján a Vajdasági Magyar Szövetség biztosított.

A kuratórium egyik fontos határozata, hogy amennyiben a pénzügyi és a technikai lehetőségek megengedik, liftet kell beszerelni a kollégiumba. Ez megvalósult.

Fontos feladat volt a bútorbeszerzési folyamat levezetése. Mivel a bútorok beszerzését anyaországi pénzekből fedeztük, a kuratórium versenypályázatot írt ki és egy bizottságot nevezett ki, amely a kuratórium és az MNT képviselőiből állt.

A Kollégium bútorzata, a szükséges kellékekkel való felszerelése 45 millió dinárba került.

Mivel a cserepek árát a Tartományi Nagyberuházási Alap biztosította, Jenei István, látván a kollégium épületéről, az egészségre veszélyes, azbesztlapokkal befedett Szent Erzsébet r. k. templom tetőszerkezetét, amely különben is beázott, felajánlotta, hogy biztosítja a templomtető felújítását. Köszönet érte. Így a 4000 darab tetőcserép biztosításával, hacsak nagyon kis részben is, de viszonoztuk a szabadkai püspökség és dr. Pénzes János püspök úr adományát, hogy a telekajándékozással nagyrészt biztosította az Európa Kollégium felépítését.

Alapító tagunk, a magyarkanizsai Potisje-Tondach cserépgyár vezérigazgatója, Jenei István még az építkezés kezdetén felajánlotta, hogy a tetőbefedéshez donációként biztosítja a szükséges mennyiségű cserepet.

Az Európa Kollégium befejezése előtt, mr. Miavecz Béla 2015. március 27-én lemondott igazgatói tisztségéről, mivel a szerb parlament közjegyzőnek választotta. Helyette az Európa Alapítvány kuratóriuma Kiss Gyula okl. mérnököt, a kuratórium eddigi tagját nevezte ki.

Ez a közelmúltba való rövid visszapillantás mutatja, hogy minden terv, önszerveződési forma, minden alkotás megvalósítása mögött olyan emberek állnak, akik tesznek a közösségért. Neveket azért említettem, hogy az idő múlása megőrizze őket a feledés homályától.

Ezek a pénzügyi források és a római katolikus egyház adománya tették lehetővé, hogy megvalósuljon egy, a maga nemében kivételes projektum, amely a vajdasági magyar értelmiségi réteget hivatott erősíteni, tisztességes élet- és tanulmányi feltételeket biztosítva egyetemistáinknak. Nem kétséges, hogy a kollégium olyan magyar intézmény lesz, amelyben a mindennapi élet mellett, falai között gazdag művelődési, tudományos és közéleti tevékenység fog zajlani.

Egy biztos: A vajdasági magyar közösség e fontos intézménye nem jöhetett volna létre az újvidékiek határozott, konok kiállása és a legerősebb magyar politikai párt, a VMSZ nélkül, amint a római katolikus egyház szabadkai megyéspüspökének építkezési telekajándéka és sok elkötelezett ember munkája nélkül.

*A szerző az Európa Alapítvány kuratóriumának elnöke

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás