Egész évben várja a híveket a doroszlói kegyhely

Harmadik fázisához érkezett a Doroszló–Szentkút Egyházmegyei Kegyhely fejlesztése. A Magyar Kormány a 2016-ban benyújtott szentkúti infrastruktúra bővítéséről és kiépítéséről szóló kérvényre a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott és prioritásként kezelt felterjesztésével 760 millió forint kormányzati támogatásban részesítette a Doroszló–Szentkutat. Ez a beruházás a szentkúti igényeket hivatott kiegészíteni, azzal a szándékkal, hogy új munkahelyeket adjon, és nagyobb rendezvények befogadásával a régió fejlesztéséhez is hozzájáruljon.

A több fázisban megvalósuló beruházásról, az építkezés folyamatairól, a további tervekről ft. Verebélyi Árpád főesperes, a Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely kormányzója számolt be:

– Az építkezések alapkövét 2017 nyarán tették le. Azóta folyamatosan zajlanak a munkálatok. A beruházás megvalósításának első fázisa a vizesblokk kiépítése volt. Ennél a fővállalkozó a zombori Konc cég, amelynek vannak alvállalkozói, és általában a környékben lévő kisvállalkozókat tömöríti egybe az építkezés megvalósításában.  A vizesblokkot a kisboldogasszonyi búcsún az idelátogató hívek nagyobbik része már használhatta.

Verebélyi atya elmondta, hogy az építmény nagy kapacitású férfi és női mosdókat tartalmaz, amelyek a búcsúk, a különböző rendezvények alkalmával az idelátogatók szolgálatára lesznek. Itt kell kiemelnünk, hogy a szervezett csoportok érkezését éppen a mosdóhasználat miatt is érdemes előre jelenteni. Ugyanebben az épületben kaptak helyet a férfi és női zuhanyzók, melyek az emeleti térben helyezkednek el. Ez a szolgáltatás a gyalogos zarándokoknak, a táborozóknak, valamint a sportaktivitásokon résztvevőknek nyújt lehetőséget a tisztálkodásra.

– Meg kell említeni, hogy a térség környezetbarát létesítménye a szentkúti vizesblokk. A toalettek és a szanitáris helyiségek mosására nem ivóvizet, hanem tisztított technikai és esővizet használunk. A vizesblokk mellett az udvaron, a föld alatt elhelyezésre került egy több ezer literes tartály, ahol az esővizet és a megtisztított vizet tároljuk. Ez a víztározó biztosítja a szentkút tűzvédelmi rendszeréhez szükséges mennyiségű vizet is. Ivóvíz, külön vezetékekben, csak ivóvízcsapokban van, így nem pocsékoljuk az amúgy is egyre fogyó ivóvizet. Ugyanehhez az épülethez tartozik a biológiai szennyvíztisztító rendszer, amely szennyvíztisztítás után a megtisztított vizet a technikai víztározóba folyatja – ismertette a főesperes.

A másik nagy objektum építésének fővállalkozója a bácsújfalui (szelencsei) Slovan nevű cég. Ez az épület egy nagy terem, amely többfunkciós építmény.

– A doroszlói kegyhelyet évente 15 000–20 000 zarándok keresi fel Kisboldogasszony napján, a Nagybúcsú alkalmával, szeptember 8-án. Eddig rossz idő esetén nem volt hová elmenekíteni az összesereglett tömeget. A szóban forgó épület által ez a gond is megoldódik. A szakrális és multifunkcionális célt szolgáló, Európa-terem nevet viselő rendezvénycsarnok területe 1900 négyzetméter. A 2000 férőhelyes, 1200 ülőhelyes hűtött, fűtött épület különböző rendezvényeknek, konferenciáknak, koncerteknek, ünnepségeknek adhat helyet. Máris használatban van, május 26-án, 17 órától például helyet ad majd a Zene határok nélkül elnevezésű rangos ünnepi koncertnek. Ennek alkalmával Kun Ágnes Anna operaénekes, Fellegi Balázs operaénekes, Nógrádi Gergely kántor, Teszter Nelli zongoraművész lép fel. A műsorban a legszebb opera-, operett- és musical-örökzöldek csendülnek fel – hallottuk Verebélyi atyától.

Hol tart a jelenlegi fázis építése?

– A szentkúti fejlesztések harmadik fázisa, a Szent Kristóf- zarándokszállás építése. A zarándokszállás kápolnájának falait építik a szorgalmas mesterek.
Ez az épület hivatott a több napos vallási, civil, vagy turisztikai céllal érkező vendégeknek, a mai kor elvárásainak megfelelő minőségű és felszereltségű szállást biztosítani. Ebben az épületben kapnak helyet a különböző nagyságú előadótermek, a kápolna, a rekreációs és szabadidős lehetőségek termei, valamint a szálláslehetőségek. Mindez alapszinten 60, emeletes ágyakkal akár 120 fő részére biztosít szálláslehetőséget. Eddig a zarándokok vagy a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, vagy házaknál aludtak, régen még pajtákban, pincékben és padlásokon is meghúzták magukat. Mivel az igények megváltoztak, ennek a szálláshelynek a kiépítése rendkívül fontossá vált. Annál is inkább, hiszen nemcsak a Kisboldogasszony napján szervezett zarándoklat idejére készül fel a kegyhely, hanem egész évben fogadni kívánja a zarándokokat. A tervek szerint nem csak a vajdasági, de a Kárpát-medencei fiatalok találkozóhelye is lesz a doroszlói Mária-kegyhely, egy olyan hely, ahol az együttlét során lélekben erősíthetik egymást.

Milyen közösségi, térségi hozadéka várható a kegyhelyen történő beruházásoknak?

– A kegyhely alapvető funkcióinak rendbetételére előbb a Nagyberuházási Alap, majd a Szent János-ház felépítésére a németországi Renovabis Alapítvány nyújtott támogatást. Ez utóbbi objektum teljes körű befejezése még folyamatban van, alapítványi adminisztratív akadályok miatt várat magára. Ennek ellenére a Szent János-ház már használatban van, rendszeresen zajlanak ott az események. Mindezek az épületek a Szentkút alapvető működésének feltételeit hivatottak biztosítani. A mostani fejlesztési terv elkészülésének indoka, hogy a Szentkúton szeretnénk olyan programokat megvalósítani, amelyek nem csak egy napra korlátozódnak. Amikor egynapos találkozókat, lelkigyakorlatokat, képzéseket szerveztünk, problémát jelentett, hogy az utazás gyakorlatilag a felét elvette a napnak, kevés idő maradt a programra. Az egy hétig tartó sátortáborok esetében az időjárás kiszámíthatatlansága okozott gondot. Így született az ötlet, hogy a Szentkút zarándoklati funkcióját kiterjesszük. Hetente több autóbusz, naponta több személygépkocsi megáll a kegyhelyen.

Ezt – a Kisboldogasszony ünnepének napjait beleszámítva – igen jelentős számú érdeklődőt célszerű volna itt tartani, akár több órára is, látnivalót, programot, akár étkezési lehetőséget biztosítani számukra. Nem beszélve a tényről, hogy a Doroszló–Szentkút része a különböző zarándok-útvonalaknak, például a Mária-útnak és a kerékpáros zarándok-útvonalaknak is. Sokan megállnak a Szentkúton, és ezeknek az embereknek szeretnénk programok, a népi kultúra megismerésének lehetősége, az étkeztetés formájában olyan tartalmas időtöltést nyújtani, amely miatt érdemesnek tartják majd visszatérni a kegyhelyre, a településre. A beruházásoknak, építkezéseknek több szempontból is pozitív hatását látom. Természetesen elsődlegesen a munkahely-teremtő aspektusát kell hangsúlyozni. Ahhoz, hogy ezeket a már meglévő és a továbbiakban épülő objektumokat élettel, programokkal töltsük meg, szükségünk lesz mindenekelőtt egy gondnokra, több váltásban szakácsokra, pincérekre, takarítókra, portásokra, kertészekre, irodistákra. Az épületek az egyház tulajdonában állnak, a működtetést egy alapítvány végzi majd. Mindennek függvényében világos, hogy nemcsak Doroszlót, hanem az egész régiót, mindkét egyházmegyét érinti a kegyhely fejlesztése. Természetesen elengedhetetlen a doroszlóiakkal való együttgondolkodás, mind a falukép, mind a közösségi szándék szempontjából. Hiszem azt, hogy mindezen nagy léptékű fejlesztések hozadéka lassan, de biztosan tudatosodik majd a helyiekben és nyugat-bácskai szinten is.

Itt és ezúton is szeretnék  köszönetet mondani elsősorban Pásztor István elnök úrnak, akivel a kezdetektől egyeztethettünk. Ő volt az, aki a terveinket Balog Zoltán emberi erőforrási miniszter elé terjesztette, akinek segítségével pedig kormányhatározattal támogatott összegként jutottunk a fejlesztési forráshoz. Elképzeléseinket a kezdetektől támogatta, felkarolta Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője. Mindez bennünket arra kötelez, hogy a segítséget, fejlesztést munkahelyteremtés, közösségfejlesztés formájában kiteljesítsük. Bízunk benne, hogy a Szentkút olyan egyházi központtá, szellemi térré növi ki magát, amely a fent említett területeken kívül akár a drávaszögi vagy a magyarországi határ menti területek közösségeit, zarándokait is idevonzza majd, és fejlődést gerjeszt az egész vidék számára – mondta végül ft. Verebélyi Árpád.

A Szórványlétben projektum finanszírozásában részt vesz a Köztársasági Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium.