Az előadások sorát, amelyen beszélgettek a kukorica történetéről és fajtáinak tulajdonságairól, valamint a pneumatikus vetőgépek használatáról, Lality Zsolt mérnök kezdte a zöldtrágyázás előnyeiről. Mint mondta, a zöldtrágyázás fogalmát nálunk is sokan ismerik, viszont annál kevésbé alkalmazzák, pedig az istállótrágya és a műtrágya mellett a zöldtrágyázás is igen hatékony, nem is szólva arról, mennyire költségkímélő. A kutatások szerint a zöldtrágya-ültetvények hatékonyan megtartják a talajban levő nitrogént, foszfort és káliumot, ami azt jelenti, hogy nem húzódnak az alsóbb rétegekbe, amelyeket a haszonnövények többségének gyökérzete már nem tud elérni és hasznosítani. A kutatások szerint a zöldtrágya legalább olyan hasznos tud lenni mint az istállótrágya, és ez azt is jelenti, hogy költségkímélő, hiszen kevesebb műtrágyát kell vásárolni. Ugyanakkor egyes zöldtrágyának használt növények, mint amilyen a fehér mustár, kitűnő haszonnövény is, hisz a szépségipar a magját minden mennyiségben felvásárolja, learatása után a szára pedig zöldtrágyaként hasznosítható. A facélia, amelyről sokan tudják, hogy kitűnő méhlegelő, de azt nem tudják, hogy kiirtja a talajból a fonálférgeket. Kisebb mértékben, de a mustárnak is van ilyen tulajdonsága.
A kukoricafajták tulajdonságairól, beltartalmi értékeiről, valamint történetéről Németh Alfréd beszélt, a délután folyamán pedig Körösi László a pneumatikus vetőgépek beállításáról, megfelelő használatáról tartott előadást. Dr. Berényi János egyetemi tanár előadásait az organikus termelési módról és az alternatív növényekről később szervezik meg.
