2024. december 21., szombat

Az Oszmán Birodalom – XXI. század

Mit akarnak a törökök a Balkánon, és mit adhatnak a térségnek?

A törökök néhány évszázada még fegyverrel hódítottak a Balkánon, ma sokkal kifinomultabb módszereik vannak. De valójában mit akarnak itt, és mit adhatnak annak a térségnek, amely évszázadokon keresztül nyögte a török rabigát?

Koszovó függetlenségének kikiáltása után Törökország nagy sietséggel az elsők között volt az új ország elismerői között. Azóta is intenzíven lobbizik más (főként iszlám) országoknál, hogy hasonlóan cselekedjenek. Mint a legnagyobb és leggazdagabb ország a Balkán közvetlen környezetében, Törökország folyamatosan arra törekszik, hogy regionális hatalommá váljon, és teljes dominanciája legyen a térségben. Célját politikai, gazdasági és katonai befolyással igyekszik elérni. A rendkívül kedvező geopolitikai helyzetéből kifolyólag a nem is olyan távoli jövőben a török állam egy hatalmas gazdasági gócpont lesz, amely összeköti Ázsiát, Európát és Afrikát. Az erős gazdasága lehetővé tette az országnak, hogy mint a NATO tagja a legütőképesebb hadsereget hozza létre a régióban, s amely a világ 11. legerősebb hadereje. A vérzivataros, újabb kori balkáni háborúk idején előfordult, hogy török felségjellel ellátott vadászrepülők bombázták a boszniai szerb állásokat. Azóta megváltoztak a dolgok és az Oszmán Birodalom örökösei harci eszköz helyett valami sokkal kifinomultabb eszközzel juttatják kifejezésre érdekeiket: a mindenható pénzzel

A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint a törökök eddig 95 millió eurót fektettek be a szerb gazdaságba. Az EU-tag Romániába 9,5 milliárd dollárt, a szintén EU-tag Bulgáriába pedig ezzel szemben 4,5 milliárd dollárt ruháztak be. A török vállalkozók sikeresen terjeszkednek az egész Balkánon, leghatékonyabbak Albániában és Koszovóban. Bankok, repülőterek, iskolák, egészségügyi intézmények formájában erősítik a gazdasági és politikai befolyásukat.

A koszovói befektetések külön fejezetet érdemelnek, jelenleg 875 török cég üzletel az újdonsült balkáni országban. Törökország összes külföldi befektetése 15 milliárd dollárt tesz ki, ebből 1,1 milliárd Koszovóba irányult. A török bankok ellenőrzik a koszovói bankügyletek hét százalékát. A vezető törökországi építőipari cégek jelenleg négy nagyobb projekten dolgoznak, amelyeknek összértéke 501 millió euró. A Bechtel-Enka török–amerikai konzorcium építi az Albániát és Koszovót összekötő autóutat. A Limak törökországi társaság 20 évre átvette a prishtinai Adem Jashari nemzetközi repülőtér üzemeltetési jogát, amelyet jelentősen kiszélesítenek és felújítanak. A szkopjei repülőtéren is hasonló tevékenységet tervez a szintén török érdekeltségű TAV Airports Holding, amely a 75 milliós ország vezető repülőgép-üzemeltető társasága. A törökországi cégek betörtek az albán bank- és pénzügyi szektorba, az építőiparba, kereskedelmi piacra, az egészségügyi és turisztikai szektorba, tulajdonképpen mindenhova, ahol pénzt lehet csinálni.

Az Amerikai Egyesült Államok támogatják Törökországot abbeli igyekezetében, hogy domináns szerephez jusson a Balkán-félszigeten. A török katonai iskolákban tanítják az albán és szerb nyelvet, amely kiválóan rámutat az oszmán utódok stratégiai politikájára. A 2009 óta NATO-tag Albániával rendszeres hadgyakorlatokat tart, és komoly összegekkel, páncélozott járművekkel és helikopterekkel támogatják a Koszovói Biztonsági Erőket.

A törökök nemcsak gazdasági és katonai szálakon hozzák létre a mindent behálózó érdekszféráikat. Montenegróban, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Koszovón török pénzből dzsámik nőnek ki a földből. Az Isztambuli Egyetem Podgoricában kíván egyetemet létrehozni, ahol a balkáni diákok török program szerint tanulnának. Ezen jövőbeli szakemberek lehetnek egy szép napon az új „janicsárok”, akik nagyszerűen szolgálnák a XXI. századi Oszmán Birodalmat.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás