A Magyar Nemzeti Tanács ülésein az MNT-ben kisebbséget alkotó tagok ( akik nem a Magyar Összefogás választási listáján jutottak be a tanácsba) folyamatosan azzal vádolták a Magyar Szót, hogy a lap a VMSZ pártújságja, a többi vajdasági magyar politikai pártnak pedig szinte egyáltalán nem ad teret hasábjain. Emiatt az MNT egy kimutatás elkészítését kérte a médiaszakemberek alkotta Szakértői Testülettől. A jelentést az MNT legutóbbi ülésén fogadták el.
Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa lapunknak nyilatkozva megerősítette az ülésen elhangzott kijelentését: a kimutatás egyértelműen megcáfolta az állítást, hogy a Magyar Szó nem biztosít egyformán teret a vajdasági magyar politikai pártoknak. Mint azt a tanácsos asszonytól megtudtuk, a kimutatást a Szakértői Testület szakemberei állították össze, górcső alá véve a lapnak a múlt év novembere és az idei év januárja közötti időszakban megjelent számait, valamint felhasználva a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárságon készített sajtófigyelő adatait. A kimutatást és az abban szereplő adatokat nem lehet elvitatni, hiszen a számok önmagukért beszélnek, véli Simon.
– Az ellenzék természetesen megkérdőjelezte a beszámolót készítők szakértelmét és hozzáértését. A számokat és a százalékokat viszont nem lehet megcáfolni. A statisztika és a matematika egzakt tudományok. Bárki elővehet egy számológépet vagy egy papírt, és utánaszámolhat, hogy melyik pártról, illetve melyik politikusról hány tudósítás jelent meg napilapunkban. Egyébként a vizsgált időszakban az összes pártpolitikai tartalom csupán 20%-a szólt a VMSZ-ről, 18%-a Demokrata Pártról, 16%-a a Szerb Haladó Pártról, 10%-a a Vajdasági Szociáldemokrata Ligáról, 9%-a pedig a Szerbiai Szocialista Pártról. Tehát a magyar pártok mellett országos pártokról is hírt adott napilapunk. A Magyar Szó semmit nem felejtett ki, nem tévesztette szem elől a pártpolitikai történéseket, és kiegyensúlyozottan tájékoztatott. Az, hogy a VMSZ mellett és olykor a VMSZ ellen tevékenykedő kisebb magyar pártok ritkábban szerepelnek a Magyar Szóban, magától értetődő és természetes jelenség. Mindenütt a világon normális, hogy az aktív, az országos és egyéb hatalmi szinteken pozíciót betöltő pártok gyakrabban szerepelnek a médiában, mint azok, amelyek tagságának száma és tevékenysége szerényebb. Köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati szinten a magyar pártok 142 mandátummal rendelkeznek. A mandátumok csaknem 92%-a a VMSZ-é, míg a VMDP 4, az MPSZ 2, a VMDK 1, az MRM 1 százalékos részaránnyal bír.
A vizsgált időszakban napilapunkban a magyar pártok ugyanezen politikai súlyukkal összhangban szerepeltek, viszont a számok azért valamelyest eltérnek: horderejéhez képest a VMSZ kevesebbet szerepelt a Magyar Szóban, a kisebb pártok viszont gyakrabban, mint azt az előbb részletezett kritérium megengedné. A kisebb magyar pártoknak súlyukhoz és közszereplésükhöz képest 2-szer, 3-szor nagyobb teret ad a Magyar Szó, ugyanakkor a VMSZ-nek 1/6-dal kevesebbet, mint amennyi ugyanezen kritériumok szerint megilletné – magyarázta Simon.
A tanácsos asszony véleménye szerint várható volt, hogy bizonyos ellenzéki képviselők elégedetlen hangnemben értékelték az állításaikra alaposan rácáfoló jelentést. Simon nem tartja szükségesnek, hogy Rácz Szabó László és László Bálint MNT-tagok megjegyzései mentén egy olyan kimutatás is készüljön, amelyben nemcsak a tudósítások és egyéb pártpolitikai írások számát, hanem azt is figyelembe vennék, hogy az írások melyik napon és milyen terjedelemben jelentek meg, mellékeltek-e hozzájuk képet, vagy sem. A végtelenségig lehetne kimutatásokat összeállítani és ezekkel sem lenne mindenki maradéktalanul elégedett, érvelt Simon, hozzátéve: „Igen, valóban elkezdhetnénk karakterekben számolni az írásokat, centiméterekben mérni a megjelent fotókat, vagy esetleg felmérni, hogy melyik kép ábrázol előnyösebb szögből bizonyos pártképviselőt, ennek viszont nem sok értelme lenne.” A dolgot nem szükséges túlbonyolítani, az egyszerű számok magukért beszélnek, nyomatékosította Simon.
– Egy másik fontos és örömteli dolog is kiderült a közelmúltban a Magyar Szóról, nevezetesen: tavaly márciushoz képest idén ugyanebben a hónapban tíz százalékkal voltak nagyobbak a lap pénteki számának az eladási mutatói. Ez azt bizonyítja, hogy a Magyar Szó alkalmazottjai mindent megtesznek az eladás és az olvasottság növelésének érdekében. Többen igyekeznek ötletekkel, megoldási javaslatokkal és tevékenységükkel segíteni az olvasottság növelését. Lám, az igyekezetnek eredménye is van. Bízom abban, hogy ez a trend folytatódik és a lapot, valamint az online kiadást összevetve sikerül elérni a médiastratégiában meghatározott húsz százalékos növekedést. Hogy miért kelendőbb a pénteki Magyar Szó? Az olvasóknak azt ajánlom, hogy vásárolják meg a pénteki számot, és találják meg benne azt a tartalmat vagy tartalmakat, amelyek miatt népszerűbb lett. Vagy fizessenek elő, hiszen az előfizetők száma is növekszik – fogalmazott Simon.
