A mezőgazdaság kapta a főszerepet tegnap a Közös alternatív jövedelemszerzési lehetőségek Magyarország és Szerbia határ menti régióiban című IPA projekt szabadkai nyitókonferenciáján. A pályázatot a Háló Fejlesztési Alapítvány és Bács-Kiskun Megye nyerte meg, a pályázat költségvetése 103 600 euró.
A rendezvényt Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke és Milivoj Vrebalov, a Tartományi Képviselőház alelnöke nyitotta meg.
– A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az elmúlt években számos IPA programot kezdeményezett és írt alá. Ha bölcsek leszünk, akkor a határmentiség komoly eredményeket hozó terület lehet. Segíteni szeretnénk abban, hogy Szerbia ne kövesse el ugyanazokat a hibákat, mint Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor – mondta Bányai Gábor.
Szavai szerint, amennyiben sikerül összefognia Magyarországnak, Romániának, Szerbiának és Horvátországnak, a térség idővel Európa éléskamrájává, a helyi lakosoknak pedig kincseskamrájává válhat. Mint megjegyezte, az említett térség óriási kinccsel rendelkezik, ami nem más, mint a termőföld.
Milivoj Vrebalov szerint a Háló Fejlesztési Alapítvány és a Bács-Kiskun Megye közötti együttműködés nem csak az IPA program megvalósítása miatt jelentős.
– Mikrorégiónk fejlődésének szempontjából rendkívül fontos, hogy a projektum keretében az országhatár mindkét oldalán felismerték azokat a lehetőségeket, amelyek erőteljesebbé tehetik a mezőgazdaságot és az élelmiszer termelést – mondta Vrebalov.
Dobó Márta, a szabadkai városi tanács regionális és nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tagja megjegyezte, hogy az ilyen projektumok mindannyiunk életét jobbá teheti, ezért a város is támogatja a projektum létrejöttét.
Bunford Tivadar, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatója az IPA projektumot mutatta be. A projektum célja a határ menti gazdasági régió kiterjesztése, valamint kiegyensúlyozott kereseti és üzleti lehetőségek serkentése.
– Mezőgazdasági termelőinknek nagyon nagy szükségük van arra, hogy mennyiséget és mindenekelőtt minőséget termeljenek, hiszen azt már most ki lehet vinni az EU piacára. Olyan árut kell termelnünk, amit el tudunk adni az unióban. A Háló azt szeretné elérni, hogy a vajdasági ember itthon találja meg boldogulását, gyermeke itt járjon iskolába, hiszen ekkor falvaink nem fognak elsorvadni – vélekedett Bunford.
A mezőgazdaság jövője a támogatottság tükrében című előadásában Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője kiemelte, hogy az agrárágazat részesedése Szerbia exportjából 2011-ben 23 százalékot tett ki és évente megközelítőleg 1 milliárd euró származik a mezőgazdasági termékek exportjából.
– Szerbia agrárország, de Belgrádban erről nem mindig vesznek tudomást – mondta Fremond.
Szavai szerint a korábbi támogatási politikai átláthatatlan volt, a gazdák nem tudtak előre tervezni. Ebből a szemszögből nagy előrelépés, hogy a Szerbiai Képviselőház törvényben rendezte a mezőgazdaság támogatását, amelynek köszönhetően a támogatási rendszer átláthatóbb, a gazdák számára tervezhetőbb lett. Hozzátette, hogy újdonság az is például, hogy az állattenyésztés is belekerült a rendszerbe.
Dr. Berényi János Az alternatív növénytermesztés és feldolgozás perspektívái címen tartott előadást. Mint megjegyezte, az alternatív növénytermesztés alatt például a gyógynövénytermesztésre és az olyan őshonos növényekre gondol, amelyek régen elterjedtek voltak, de mára már elfeledettek, vagy éppen hogy újra felfedezettek. A szakember szerint ilyen például a kender és az olajtök.
Nagyné Bodor Zsuzsanna a Kamratúrát, avagy a Homokhátságon a háztól való értékesítés módszerét mutatta be, míg Szabó József igazgató a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap hiteleiről és pályázatairól tartott előadást.
