A szombati 11. RMDSZ-kongresszust hosszú évek óta először tartották meg úgy, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nincs kormányon. Mennyit ér egy ellenzékben lévő kisebbségi érdekvédelmi szervezet? A kongresszus tanulsága szerint nem igaz, hogy fabatkát sem!
Négy himnusz – sorrendben a magyar, a székely, a román és az Európai Unió himnuszának – intonálásával kezdődött a kongresszus. Az utolsó akkordokra lépett be a csíkszeredai sportcsarnokba Victor Ponta román miniszterelnök. (Noha a teremben ülők közül szinte mindenki meg volt győződve, hogy a himnuszokat szándékosan hagyta ki a kormányfő, Victor Ponta viccel ütötte el, azt állította koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt elnöke miatt késett. Crin Antonescuról ugyanis elterjedt, hogy pontatlan, és szeret lógni a Szenátus üléseiről, noha a Felsőháznak ő maga az elnöke.)
A házigazda, Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert a szónoki emelvényt székely zászlóval terítette le, majd egyszerű üdvözlő beszéd helyett kíméletlenül ismertette a jelenlevőkkel, elsősorban a miniszterelnökkel Székelyföld helyzetét. Beszélt a középkort idéző infrastruktúráról, az önrendelkezés hiányáról, az éhbéren tartott önkormányzati vezetőkről, akiknek minden lépésüket, minden mondatukat busásan megfizetett titkosszolgálatisok figyelik ultramodern eszközökkel. „A kétharmados hatalom nem lehetőség, hanem felelősség. Mi nem vagy kulturális vagy területi autonómiát, hanem a kulturális és területi autonómiát akarunk – mondta Ráduly Róbert a miniszterelnök felé fordulva. Majd így fejezte be: – Ma reggel papírra vetettem mondandómat, nehogy túl kemény legyek…”
Victor Ponta miniszterelnök beszéde előtt levették a székely zászlót a pulpitusról. Ő kérte ezt, ismerte el a kormányfő, ám hozzátette, nem azért, mert bántaná a székely zászló, hiszen azalatt együtt küzdöttek a szabadságért a székelyek és Mihai román vajda. „A zászló színe viszont emlékeztet a Nemzeti Liberális Párt színeire, ezért kértem, hogy távolítsák el!” – mondta Ponta, aki több ízben is fricskázta koalíciós partnerét, s igyekezett jelezni, hogy az RMDSZ bármikor partnere lehet a kormányzásban az általa vezetett szociáldemokratáknak, a liberálisok nélkül is.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke arra emlékezett, hogy az RMDSZ elnökétől, Kelemen Hunortól kapott ajándékba egy székely zászlót. „Nem adod a lobogódat az ellenségednek!” – mondta a román Szenátus elnöke.
A Fidesz képviseletében Rogán Antal üdvözölte a kongresszust, a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbségi érdekképviseletének nevezte a szövetséget. A kongresszus résztvevői közül sokan hirtelen visszaemlékeztek arra, hogy két évvel ezelőtt hogyan ostorozta a szövetséget Pelczné Gál Ildikó. Azóta azonban volt két választás Romániában, amelyeket a gyengülő, gyengített RMDSZ mégis fölényesen megnyert a FIDESZ erdélyi koalíciós partnerei ellenében.
Újra szót kért ekkor Victor Ponta. A román kormányfő nem hagyhatta ki a poént: „Szerencsések önök, hogy két Viktor is küzd az önök barátságáért…”
A romániai és a magyarországi ellenzék képviselői is komoly és megbízható partnernek nevezték az RMDSZ-t.
Az RMDSZ előtt tehát nem zárult be a politikai párbeszéd kapuja. Ám a kongresszuson felmerült néhány dilemma, amelyre a szervezetnek választ kell adnia. Politikai pártként vagy szövetségként akar működni? Össze tudja egyeztetni vagy sem a tömbmagyarság és a szórvány érdekképviseletét? A válaszadásra nincs sok idő.