Szombaton hajnalban benépesült az egykori csúrogi dögtemető. A munkások mellett, akik a második világháború ártatlan magyar áldozatai emlékére kialakított emlékhelyen dolgoztak, 250 VMSZ-es aktivista is megjelent. A VMSZ Ifjúsági Fórumának mintegy 100 tagja is köztük volt. Szabadkáról, Újvidékről, Topolyáról, Kishegyesről és Bácsfeketehegyről autóbuszokkal érkeztek az önkéntesek, akik gereblyéztek, szemetet gyűjtöttek, kapáltak, söprögettek, hogy szerdára a lehető legszebb legyen ne csak az emlékmű környéke, hanem az oda vezető út is.
Az emlékmű talapzata már áll, és be van borítva kőlapokkal, valószínűleg ma fogják felszerelni rá Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész szoborcsoportját. Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta, hogy a sétány mellett 14 kandeláber lesz, amelyek nemcsak az utat világítják meg, hanem a szoborcsoportot is, és hat pad várja majd az ide látogatókat. Két térfigyelő kamerát is felszerelnek, amelyek a nap 24 órájában figyelik majd az 500 kilogramm bronzból készült szoborcsoportot.
Pásztor István azt is elmondta, hogy nemcsak rácsavarozzák a szobor részeit a talapzatra, hanem tulajdonképpen beleépítik a talapzatba, ami azt jelenti, hogy várhatóan egyáltalán nem lesz leszerelhető, csak kirobbantani lehet a helyéről.
Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb államfő szerdán közösen hajt majd itt fejet az ártatlanul kivégzett magyarok emléke előtt. Az emlékhely kiépítésének költségeit a szerb állam vállalta magára, de az első fázis kiépítésének jelentős részét a VMSZ pénzelte.
– A kezdetektől fogva ragaszkodtam ahhoz, hogy a történelmi jelentőségű megbékélés itt Csúrogon legyen. Csúrog a második világháború véres eseményeinek a szimbólumává vált. Ez volt az a pillanat, amikor igaz, hogy nehéz körülmények között, de ki tudtuk építeni ezt az emlékhelyet. Ez volt az a hely, ahová évtizedek óta visszajártunk és halottak napján itt emlékeztünk – mondta Pásztor István.
A VMSZ elnöke abban is bízik, hogy szerdáig a szerb kormány hatályon kívül helyezi a három falu: Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségéről szóló határozatot.
Pásztor István nemzetpolitikai szempontból történelmi jelentőségűnek mondta, hogy a parlament az 1944/1945-ös eseményekkel kapcsolatban elfogadott egy nyilatkozatot és irányadó értékítéletet mondott a történtekről.