Igaz, csak képzeletben, de erre emlékezteti csütörtöktől a járókelőket a sétálóutcán fölállított egész alakos szobra. A zombori filmes, a térség kinematográfiájának úttörője ma ugyanarról a helyről tekint filmkamerája keresőjén át a városra, ahol vélhetően első filmkockáit forgatta a városról, a mai Čitaonička (egykoron Só utca) sarkán. Ebben az utcában működött ugyanis a filmszerelmes nyomdász műhelye.
Szobrát három helyi civil szervezet emelte, a Moj Sombor, a Bunjevačko kolo és a Magyar Polgári Kaszinó. A tegnapi szoboravatót megelőzően a Kaszinóban emlékeztek Bosnyák Ernőre (1876–1963), aki nyomdájában tizenegy lapot készített, közülük többet maga szerkesztett, köztük a Bácskai Mozi és Sport és Mozi címűeket. A mozi korántól kezdve érdekelte, így ma Lifka Sándor mellett a vajdasági filmművészet legfontosabb úttörőjeként tekint rá a filmtörténet. Már 1907-től filmeket és filmhíradókat mutatott be a városban, két évre rá Aréna néven 450 férőhelyes mozit épített a helyi villanytelep tulajdonosának segítségével. Eddigre már kamerát vásárolt, és rövid játékfilmeket forgatott. Korai munkáinak sajnos nyoma veszett, első fennmaradt alkotása II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának 1912-es leleplezésén forgatott dokumentumfilmje. Ennek az alkotásának filmtörténeti jelentősége, hogy térségünkben Bosnyák használta elsőként a vízszintesen mozgatott kamerát, amit a filmnyelv svenknek nevez. Hosszasan dédelgette egy filmgyár létrehozásának tervét, amit 1923-ban sikerült megvalósítania. A BO-ER Filmgyárban több alkotást is forgatott, ám mire az egyik francia filmforgalmazó komolyabb érdeklődést kezdett mutatni a vállalkozás iránt, belebukott a filmezésbe, a továbbiakban pecsétmetszőként dolgozott, amíg művészete elismeréseként meg nem kapta a kiemelt állami nyugdíjat.
A Kaszinó-beli rendezvény után a szobornál Milan Vojnović helytörténész szerbül ismertette Bosnyák Ernő életútját és művészi pályáját, majd Cirkl Rudolf, Bosnyák utolsó élő segédje anekdotákat elevenített föl a nyomdászmesterről. A David Kecman Dako író vezette programban folklórcsoportok léptek föl, végül ünnepélyesen leleplezték a Duna menti Hollywood megálmodójának szobrát, Igor Šeter zombori művész alkotását.