Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvényt 2011-ben fogadta el a szerb parlament, de a törvényt csak 2012. március 1-jén kezdték alkalmazni, és ettől a dátumtól kezdve lehetett átadni a vagyon-visszaszármaztatási, valamint a kárpótlási kérelmeket is.
A kérelmek a földreformról, államosításról, szekvesztrálásról szóló, valamint egyéb jogszabályok alkalmazása során, az államosításról szóló aktusok alapján természetes személyektől és bizonyos jogi személyektől a Szerb Köztársaság területén 1945. március 9-e után elkobzott, majd általános népi, állami, társadalmi vagy szövetkezeti tulajdonba átruházott vagyon visszaszármaztatására, valamint a holokauszt következményeként elkobzott vagyon visszaszármaztatására vonatkoznak.
Vera Čelić, a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség újvidéki részlegének az igazgatója elmondta lapunknak, a mai napig több mint 20 000 kérelem érkezett az Ügynökségbe, ebből az újvidéki kirendeltségbe (ide érkeznek a kérelmek egész Vajdaságból) több mint 8000.
– Újvidéken ez idáig 1500 elsőfokú ítélet született, ebből 203 tárgyat visszautasítottak. Eddig kb. 1000 hektár földet és mintegy 25 000 városi beépítetlen telket adtak vissza, azzal, hogy ott, ahol tagosítás folyt, vagy nincsenek meg a feltételek az ingatlanok visszaadására, kárpótlásra kerül sor. Egyes eseteknél az ingatlanokat is visszakaphatják a volt tulajdonosok vagy azok leszármazottai, de erre nincs mindig lehetőség. Vajdaságban természetesen a termőföldekre érkezett a legtöbb visszaigénylés, ezután következnek a házak, telkek...
Mennyit kell várni a kérelem elbírálására?
– Jelenleg az októberi kérelmeken dolgozunk, mert kevés a szakképzet dolgozó a kérelmek számához mérten, a törvény szerint hat hónap alatt kötelesek lennénk meghozni a döntést. Abban az esetben, ha kárpótlásra jogosult a személy, többet kell majd várni, hiszen még nincs megállapítva az ingatlanok átszámolásához szükséges koefficiens. A törvény előírja, hogy az ingatlanok átszámolásához szükséges szorzót 2015 első felében állapítják majd meg. A legtöbb gond az olyan termőföldek visszaigénylésénél adódik, ahol tagosítás történt, itt több együttműködésre van szükség a kataszteri hivatallal és a községekkel is.
Ki jogosult az elkobzott vagyon visszaszármaztatására, illetve a kárpótlásra?
– Hazai és külföldi természetes személyek, alapítványok és egyes jogi személyek. A kérelmet akkor is átadhatják, ha még nincs meg a teljes szükséges dokumentáció, mert idővel pótolni lehet a hiányzó részeket.
Hol kell benyújtani a kérelmet?
– Azon postahivatalok egyikében, ahol külön tolóablak nyílt meg a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átvételére, a posta azt továbbítja az ügynökség illetékes területi egységének (a korábbi tulajdonos lakóhelye szerint, a vagyon elkobzásának pillanatában, Belgrád, Újvidék, Niš, Kragujevac).
Milyen határidőn belül kell átnyújtani a kérelmet?
– Két éven belül a pénzügyekkel megbízott minisztérium honlapján való közzétételétől számítva, vagyis: 2014. 03. 01-ig.
Hogyan kell benyújtani az elkobzott vagyon visszaszármaztatására vonatkozó kérelmet?
– Az ügynökség és a posta honlapján közzétett, az ügynökség által előírt formanyomtatványon vagy a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségben. A formanyomtatvány kötelező adatokat és bizonyítékokat tartalmaz (az űrlapon csillaggal van megjelölve).
Milyen segítséget nyújtanak a kérelem átadásához?
– Azoknak, akik át szeretnék nyújtani a kérelmet, azt javasolom, látogassanak el a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség újvidéki kirendeltségébe, a címünk: Hajduk Veljko u. 11., ez az Újvidéki Vásár Master Központ épületében van. Az ügynökségben tanácsadói szolgálat működik, itt minden szükséges információt megkaphatnak a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatban. Előzőleg érdemes felhívni bennünket (021/480-3778), így előre megbeszélhetünk egy időpontot, és tanácsadóink a megbeszélt időpontban a rendelkezésükre állnak.
Mikor fejeződhet be a vagyon-visszaszármaztatás folyamata?
– Ezt előre nagyon nehéz megmondani, ha megnézzük a környező országokat, azt láthatjuk, hogy sok időre van szükség. Ha abban az ütemben érkeznek a kérelmek, mint eddig, akkor várhatóan még 10 000 kérelemre számíthatunk, de tisztában vagyunk azzal, hogy nálunk az emberek nagy többsége az utolsó pillanatig vár, ezért megtörténhet, hogy ennél több is lesz.
A külföldi állampolgárok is visszakérhetik szerbiai vagyonukat?
– Igen, a mai napig 130 külföldi állampolgár adta át kérelmét a vagyon-visszaszármaztatásra, ami nagyon kevés, egyes országokkal viszont nincs meg a reciprocitás.
Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény szerinti jog érvényesítése céljából a kérelmeket kizárólag a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség által 2012. február 6-án a Politika és Večernje Novosti napilapokban, valamint a Pénzügyminisztérium internetes honlapján www.mfin.gov.rs és a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség honlapján www.restitucija.gov.rs közzétett nyilvános felhívással összhangban kell benyújtani.
A kérelmeket a posták tolóablakainál az elkobzott vagyon visszaszármaztatására, illetve a kárpótlásra vonatkozó kérelem űrlapjáról, a kérelmek átvételének és feldolgozásának módjáról és eljárásáról, a kérelmeket átvevő posták listájáról, valamint a kérelem kivonatának formájáról és tartalmáról szóló szabályzat (A SZK Hivatalos Közlönye, 94/2011. szám) szerint előírt ZVIO űrlapon kell benyújtani.
A kérelemhez csatolni kell a szükséges bizonyítékokat, eredetieket vagy hitelesített másolatukat, Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény 42. szakaszával összhangban.
A kérelmeket kizárólag a posták tolóablakain veszik át 2012. március 1-jétől 2014. március 1-jéig.
A kérelmeket átvevő posták listáját a SZK Hivatalos Közlönye, 94/2011. számában, valamint a Pénzügyminisztérium internetes honlapján www.mfin.gov.rs és a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség honlapján a www.restitucija.gov.rs címen tették közzé.
A Vagyon Visszaszármaztatási Ügynökség honlapján részletes, magyar nyelvű útmutatót találnak minden kérdéssel kapcsolatban: http://www.restitucija.gov.rs/hun/najcesca-pitanja.php
