2024. november 27., szerda

Háztartásonként 1,2 illegális lőfegyver

Miloš Vasić: Amíg Szerbiában nem lesz stabilitás, addig a polgárok fegyvertartási kedve sem csökken

A napokban elkövetett, halálos áldozatokat követelő családi leszámolások ismét felvetették a fegyvertartás és -viselés kérdését. Az országban nagyjából egymillió regisztrált lőfegyvert tartanak nyilván. Az illegálisan tartott és/vagy viselt pisztolyok, puskák száma viszont meghaladja a hárommilliót. A legutóbbi népszámlás mutatói szerint Szerbiában 247 ezer háztartás van. Ennek alapján kiszámolható, hogy egy háztartásra átlagban 1,2 illegális lőfegyver jut. A szakértők elmondták: nemcsak a bűnözők tartanak illegálisan fegyvert, hanem a látszatra teljesen átlagos családok is, sőt, a háztartásokban nemcsak pisztolyt, hanem automata és hosszú csövű puskát is találhatnánk.

Az is megtörténik, hogy valaki engedélyt kér egy puskára vagy pisztolyra, majd miután ezt megkapja, több fegyvert is beszerez, és ezeket otthonában rejtegeti, nyilatkozta a témával kapcsolatban Dobrivoj Radovanović kriminológus, hozzátéve, hogy az illegálisan tartott lőfegyverek legtöbbje a kilencvenes évek jugoszláviai háborúiból származik. Mint mondta, a Szerbia és Koszovó közötti határvonalon át szintén sok fegyver áramlik be az országba. Igor Pešić kriminológus közölte, hogy az országban minden egyes lőfegyverrel elkövetett gyilkosságot engedély nélkül tartottal követnek el.

– Leggyakrabban pisztollyal gyilkolnak, amelyről eltávolították a nyilvántartási számot. Így esély sincsen kideríteni a fegyver származási helyét, múltját. Csakis szigorú büntetésekkel és állandó jellegű ellenőrzéssel lehetne útját állni a törvénytelenül tartott lőfegyverek felhalmozódásának. Az is sokat jelentene, ha Horvátországhoz hasonlóan Szerbiában is szerveznének egy fegyverátadási akciót, ahol a polgárok önkéntesen, mindenféle szankció veszélye nélkül szolgáltathatnák be a hatóságoknak be nem jegyzett pisztolyukat, puskájukat – magyarázta Pešić.

Miloš Vasić, a Vreme hetilap újságírója, aki a kilencvenes években felmérést készített a témában, lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy az országban minden engedéllyel tartott lőfegyverre három illegális jut. A fegyverek legtöbbje a volt Jugoszlávia tagállamaiban zajlott háborúkból származik, és onnan kerültek az országba, magyarázta Vasić. Hozzátette, hogy a „fegyvergyűjtögetés” már a második világháború után elkezdődött, az emberek így próbálták megteremteni saját és családjuk biztonságát.

– Az engedéllyel és az illegálisan tartott fegyverek aránya a kilencvenes évekig teljesen más volt, akkor elenyésző volt azoknak a száma, akik nem szerezték be a szükséges dokumentumokat. Jugoszláviában évente átlagban négy-öt előre megfontolt szándékú gyilkosságot jegyeztek, indulatból pedig csak többévente követtek el gyilkosságot lőfegyverrel. Azokban az időkben a gyilkosságokat regisztrált lőfegyverrel követték el, ma viszont ez pont fordítva van. A kilencvenes évekig az is csak keveseknek jutott eszébe, hogy illegálisan tartott fegyverüket magukkal vigyék valahová. Mára ezen a téren szintén gyökeresen megváltozott a helyzet, napjainkban szinte már csak az engedély nélkülieket hordják magukkal a tulajdonosok – foglalta össze Vasić.

Az újságíró nem hiszi, hogy a vonatkozó törvényes előírások szigorítása bármit is változtatna az illegálisan tartott fegyverek számán. Amíg Szerbiában nem lesz stabilitás, és amíg az emberek nem érzik magukat biztonságban, gazdasági értelemben is, addig a polgárok fegyvertartási kedve sem fog csökkenni, nyomatékosította Vasić.

Koszovóban a fegyverkereskedelem továbbra is virágzik, és igencsak szép kereseti lehetőséget jelent a bűnözői körök számára. A KFOR hivatalos adatai szerint Koszovóban nagyjából 500 ezer hosszú csövű puskát, 500 ezer pisztolyt, valamint több százezer kézigránátot és egyéb robbanóeszközt birtokol a lakosság. Koszovóba Macedóniából érkeznek a fegyverek, majd innen egy részük Szerbiába kerül. A másik jelentősebb útvonal a montenegrói: a Rožajéhoz közeli határátkelőn át csempészik be az országba, innen Novi Pazarba kerülnek, majd Szerbia más régióiba.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás