Keddi ülésén a Magyar Nemzeti Tanács elfogadta a vajdasági magyar oktatásfejlesztési, kulturális, valamint tájékoztatási stratégiák idei évi végrehajtásáról szóló beszámolókat. Emellett napirendre került az a felmérés, amelyből kiderül, hogy mi vár azokra, akik külföldön szerzett diplomájukat szeretnék Szerbiában honosítani. Dr. Korhecz Tamás beszámolt a tagoknak munkájáról a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását előkészítő szakértői testületben.
(Fotók: Molnár Edvárd)
A Vajdasági Magyar Oktatásfejlesztési Stratégia idei végrehajtásáról összeállított beszámoló szerzői arra emlékeztetnek, hogy a vajdasági magyarság képzettségi szintjének növelése céljából az MNT immár harmadik éve üzemelteti komplex felsőoktatási ösztöndíjprogramját.
Idén az elsőéves egyetemisták részére meghirdetett ösztöndíjpályázatra 539 diák adta be kérelmét, közülük négyszázan nyerték el az ösztöndíjat. Az elsőéveseket az idei tanévben 86 demonstrátori ösztöndíjas támogatja.
Az ösztöndíjprogramban résztvevő, 2011-ben beiratkozott hallgatók közül 292, a 2012-ben beiratkozottak közül pedig 306 ösztöndíjasnak sikerült teljesítenie a tanulmányi- és vizsgakövetelményeket, így az MNT-nek jelenleg 998 ösztöndíjasa és 86 demonstrátori ösztöndíjasa van.
2013-ban került először kiírásra a Várady Kiválósági Ösztöndíj-Hitel, amelynek alapját Várady Tibor akadémikus 100 ezer dolláros pénzadománya jelentette. Ehhez az alapösszeghez az MNT, valamint magánszemélyek és a térségünkben sikeresen működő cégek további pénzadományokkal járultak hozzá. Az ösztöndíj-hitelt 20 mester és 10 doktorandusz hallgató részére írták ki. A pályázat november 15-én zárult.
Ami az általános iskolásokat illeti, a beszámolóból kiderül, hogy a 2013/14-es tanévet Vajdaság 26 önkormányzatában 84 település 71 iskolájában 1851 kisdiák kezdte meg magyarul. Szeptember első napjaiban mindnyájan megkapták az MNT beiskolázási tanszercsomagját. A tavalyihoz képest a kisdiákok száma Óbecsén növekedett, közel harminc fővel, valamint Szabadkán, ahol az előző évhez képest hatvannal több elsős kezdte meg tanulmányait magyar nyelven. A többi településen vagy változatlan az elsősök száma, vagy valamelyest csökkent.
Idén 1878 diák fejezte be az általános iskolai tanulmányait magyar osztályban. Közülük 1755-en Vajdaságban folytatták tanulmányaikat magyar nyelven, ami 2-3 százalékos csökkenést jelent az előző évekhez képest. A diákok 6,55 százaléka vagy nem tanult tovább, vagy szerb középiskolai szakra iratkozott, vagy Magyarországon folytatta tanulmányait, vagy a szüleivel együtt külföldre költözött. A középiskolai tanulmányok tekintetében a diákok idén is a négyéves szakokat részesítették előnyben. Az 1755 diákból 1431-en iratkoztak négyéves szakra, első, második és harmadik szakfokozaton 342 diák kezdte meg tanulmányait szeptemberben. A negyedik szakfokozatot választók közül a diákok 22,6 százaléka a gimnáziumi oktatást választotta, vagyis közel egy százalékkal kevesebben, mint tavaly. Ezt az arányt továbbra is növelni kívánja az MNT, áll a beszámolóban.
ÖSSZEHANGOLT MUNKA
A Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia idei évi végrehajtásáról szóló beszámoló bevezetőjéből kiderül, hogy az MNT, a Közigazgatási Hivatal, a Kulturális Bizottság, valamint a vajdasági magyar közösség kulturális életének professzionális és amatőr működtetői együttes erővel munkálkodtak a stratégia megvalósításán.
A kiemelt kulturális intézményekkel a 2013-as évben szorosabb együttműködést sikerült kialakítani. Létrejött a kiemelt kulturális intézményekre vonatkozó kataszter.
Az örökségvédelem témájában azt a nemzetközi művészettörténeti, régészeti és műemlékvédelmi konferenciát emelték ki, amelyet az MNT a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel közösen idén áprilisban szervezett meg Zentán, A műemlékek helyreállításának hasznáról és kockázatáról cím alatt. A konferenciát megelőzte az MNT döntése az Aracsi pusztatemplom megőrzésével kapcsolatban. A konferencia záródokumentumába foglalt feladatok nagy részének megvalósítását a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet vállalta magára.
Az MNT Szabadkán megkezdte a nemzetileg kiemelt jelentőségű projektum, a Kosztolányi Dezső-emlékpark létrehozását, a munkálatok már el is kezdődtek.
A hagyományőrzés témájában egyebek mellett az idén Gomboson megtartott Gyöngyösbokréta népzenei rendezvényt említik az összegzésben. A rendezvényen ezúttal 29 tánccsoport versengett. A 2013-ban nemzetileg kiemelt jelentőségű programmá lett Gyöngyösbokréta idén ünnepelte fennállásának fél évszázadát.
Az értékteremtés területén az idei év kiemelkedő sikert hozott a Tanyaszínház működésében, hiszen 22 helyszínen maradéktalanul sikerült megvalósítania a stratégiában kitűzött célokat. A hivatásos színházak rendes tevékenységük mellett az MNT támogatásának köszönhetően Vajdaság-szerte tájoltak darabjaikkal. Kiemelt fontosságú eredmény, hogy az MNT és Zenta község közös döntése alapján a Zentai Magyar Kamaraszínház idén állandó társulattal bővült. A társulathoz kilenc fiatal színész csatlakozott.
A beszámoló összegzésében megállapítják, hogy a kulturális stratégia a végrehajtás második évének a végén is sikereket hozott, alátámasztotta az irányvételt és a stratégiát írók gondolatmenetét, valamint megerősítette a meggyőződést, hogy csakis a tervezett és összehangolt, közös munka hozhat előrehaladást, eredményt.
RÉSZLEGES SIKEREK
A Vajdasági Magyar Médiastratégia idei végrehajtásáról szóló beszámoló a Magyar Szó Lapkiadó Kft.-vel indít. Kiderül, hogy az eladási mutatók legalább 20 százalékos növelését célzó program, elsősorban az alacsony példányszámú hétköznapi számok esetében, továbbra sem hozta meg a várt eredményt. Időszakonként ugyan jelentős pozitív kilengések is jellemzőek voltak, úgy anakkor az összesített adatok értelmében az év tíz hónapjában a Magyar Szó értékesítése nagyjából 6,5 százalékkal kisebb, mint tavaly ilyenkor.
Annál sikeresebb a tavaly év végén teljesen új arculattal, korszerű lehetőségekkel bővítve elindított Magyar Szó Online. Látogatottsága az egy évvel ezelőttihez képest mintegy 25 százalékkal növekedett. A Magyar Szó Online szerény, de nem jelentéktelen reklámbevételt valósít meg.
A 2013. január–szeptemberi időszakot a Magyar Szó Kft. 222 ezer dináros nyereséggel zárta, ezen belül a szerkesztőség 2,5 milliós nyereséggel, a nyomda pedig 2,3 milliós veszteséggel. A szerkesztőség tavaly ugyanebben az időszakban 9,2 millió dináros veszteséget jegyzett.
A médiastratégia értelmében a Hét Nap esetében is az eladás legalább 20 százalékos növelése a cél. A hetilap részben sikerrel járt, mivel a tízhavi összesített eredmények szerint idén 3,52 százalékkal több Hét Nap kelt el, mint 2012 első tíz hónapjában. A Hét Nap augusztusra időzítette arculatváltását. A lap új struktúrája és koncepciója egy átfogó közvélemény-kutatás eredménye. Modern, reprezentatív külalak, valamint egységesített forma és grafika jellemzi. Új arculattal, korszerű lehetőségekkel bővült a Hét Nap Online is, amelynek látogatottsága folyamatosan növekszik.
A Vajdasági Magyar Rádióhálózat témájában a beszámolóban emlékeztetnek, hogy központja a Vajdasági Rádió magyar műsora, ezért az MNT a lehető legnagyobb mértékben támogatja a magyar szerkesztőség erősödését és hálózatépítő törekvését. A VRTV-ben uralkodó nehéz helyzet miatt a hálózatépítés terén idén nem történt számottevő előremozdulás.
A Vajdasági Magyar Televízióhálózat kiépítésében és vezetésében a Pannon TV tölti be a központi szerepet, ezért a Pannon RTV idén további újításokat eszközölt műsorszerkezetében és műszaki bázisában. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal kötött szerződés értelmében a Pannon RTV az MTVA vajdasági híranyag-ellátója. A Pannon az MTVA közreműködésével belgrádi tudósítópontot hozott létre.
Idén nagyjából 35 százalékkal sikerült növelni a Pannon RTV sugárzási területét, valamint a tévéadó bekerült a szerbiai IPTV rendszerbe is, ami révén már Vajdaság egész területén elérhető. A Pannon TV hét kábelsugárzási engedéllyel rendelkezik.
A Mozaik Televízió az átszervezés ellenére sem fejlődik, tervezett társulása a Pannonnal sorozatos nehézségekbe ütközik. A megkötött együttműködési szerződés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az abban foglaltak nem valósultak meg, ezért felbontották. Az újabb szerződést, amelyben mind a Pannon, mind a Mozaik önálló vállalkozásként jelenik meg, a Mozaik még nem fogadta el, áll a beszámolóban.
Az MNT 2013-ban kétszeri pályázati kiírással összesen 1,6 millió dinárral támogatta a kistérségi médiumokat.
MŰEMLÉKEINK MEGŐRZÉSE
Az ülés folytatásában megvitatták, majd megszavazták a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet között létrejött együttműködésről szóló tájékoztatót, amelynek témája a vajdasági magyarok részére kiemelt jelentőségű műemlékek megóvása. A műemlékvédelmi intézet november 14-i keltezéssel állította össze a vajdasági magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségű műemlékek megóvási programját a következő évre. A műemlékek között szerepel az Aracsi pusztatemplom, a Dombói vár, a bácsi ferences kolostor, a Bácskai Nagycsatorna, azaz a Ferenc József-csatorna zsilipje Óbecsénél és a bácsi vár.
Az ülésen felelevenítették A műemlékek helyreállításának hasznáról és kockázatáról cím alatt áprilisban Zentán megszervezett nemzetközi konferenciát, valamint annak záródokumentumát, amelyet a műemlékvédelmi intézet is figyelembe vett jövő évi terveinek kidolgozásánál.
A műemlékvédelmi intézet jövő évi tervei között szerepel az őrszállási, a doroszlói és az eleméri római katolikus templomok állapotának műszaki feltérképezése, valamint az azok műemlékké nyilvánításáról szóló javaslat kidolgozása is.
TÉNYEK A DIPLOMAHONOSÍTÁSRÓL
A diplomahonosítás témájában napirendre került a kimutatás, amelyből kiderül, hogy mi vár a külföldön szerzett diplomájukat Szerbiában honosítani kívánó pályakezdőkre. A kutatást, amelyet a Bethlen Gábor Alap, az MNT és a Szekeres László Alapítvány támogattak, a Házi Tanítói Szolgálat megbízott szociológusa, Ágyas Réka okleveles szociológus végezte el.
Az online kérdőíves felmérés célcsoportját azok a vajdasági magyarok képezték, akik külföldön végezték felsőfokú tanulmányaikat és már honosították oklevelüket, vagy megkezdték a folyamatot. A felmérésben összesen 216 személy vett részt.
A honosítás becsült időtartama széles intervallumban mozog. Az esetek többségében hat hónapot vesz igénybe, de vannak olyan szerencsések, még ha kevesen is, akik 1-3 hónap alatt fejezték be a honosítást. Csupán az esetek 7 százalékában történt meg, hogy egy évnél hosszabb időt vett mindez igénybe.
Az esetek többségében állami intézményekben, az Újvidéki vagy a Belgrádi Egyetemen végezték el az oklevelek honosítását. A jogászok, gyógytornászok esetében jellemzőbb, hogy magán intézményekben honosítanak. Az esetek közel 70 százalékában a külföldi oklevélen szereplő végzettség elnevezése megegyezik a honosított bizonylaton szereplő végzettséggel, míg 30 százalékban csak részleges a megegyezés.
Az egyes diplomák honosítási költségei nagyon különbözőek és nagyban függnek a csatolandó mellékletek fordítási költségeitől.
|
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke tájékoztatta az MNT tagjait a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását előkészítő szakértői testület munkájáról, amelynek ő maga is tagja volt. – A munkacsoportban a szövegegyeztetés során két irányadó szempontot tartottam szem előtt: az egyik a szakmai, a másik pedig a nemzeti. Olyan megoldások mellett kardoskodtam, amelyek egyrészt nem veszélyeztetik az MNT eddigi vívmányait és eredményeit, amelyek lehetővé teszik a működésünk során meghonosodott jó gyakorlat folytatását, másrészt viszont továbblépést jelenthetnek a választási folyamat demokratikusságának és jogszerűségének a biztosítása terén. Álláspontom szerint a közvitára bocsájtott tervezet ebben a formában szakmai és nemzeti szempontból is elfogadható megoldásokat tartalmaz – fogalmazott beszámolójában Korhecz. Ami a módosításokat illeti, elsősorban a nemzeti tanácsok intézményét, a választási folyamatot, a bejegyzést, a jogérvényesítést és a külön választási névjegyzék pontosságát előmozdító változásokról van szó. Az igazságügyi minisztérium úgy döntött, hogy a nemzeti tanácsok hatáskörei és pénzelése vonatkozásában nem módosítják a törvényt. |
A közoktatás területéhez kapcsolódóan az ülés folytatásában elfogadták a véleményezést, amely újabb két tankönyvet javasol alkalmazásra a magyar oktatás-nevelés folyamatában, valamint elfogadták a Pancsova iskoláskor előtti intézményeinek hálózatára vonatkozó véleménynyilvánítást.
Ezt követően a képviselők megszavazták Simon Erzsébet Zita tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsos kinevezésének és munkaviszonyának a megszűnéséről szóló döntést. Emlékeztetésképpen, egészségügyi és személyes okokra hivatkozva Simon maga kérte leváltását.
Az MNT a továbbiakban javasolta ifj. Brenner János szabadkai lakos, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a Forum Könyvkiadó Intézet Igazgatóbizottsága tagjának felmentését, helyette pedig dr. Raffai Judit szabadkai lakost, magyar nyelv és irodalom szakos tanárt, etnográfust, a néprajz és kulturális antropológia tudományok doktorát javasolta tagnak. A felmentési, illetve a kinevezési javaslatot a Vajdaság Autonóm Tartomány kormányának kell megerősítenie.
Az ülésen módosították az MNT azon határozatát, amely a vajdasági magyar nemzeti közösség ünnepeit és jeles napjait határozza meg. A jeles napok közé így a vajdasági magyar képzőművészet napját is besorolták, amelyet a jövőben november 14-én, Ács József festőművész születésnapján ünneplünk.
Apróbb, technikai jellegű módosítást ejtettek meg az MNT demonstrátori ösztöndíjairól szóló határozaton.
A későbbiekben elfogadták a Magyar Szó Lapkiadó Kft. idei munka- és pénzügyi terveinek a módosításait, amelyekre a pénzügyek terén beállt pozitív változások miatt mutatkozott szükség. A módosított pénzügyi terv értelmében a Magyar Szó 3 millió dináros nyereséggel zárja majd az idei évet.
A Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete Lányi Valéria pirosi lakos, könyvtáros személyében új tagot kapott. A kinevezésről szóló döntést megelőzte a korábbi tag, a nyugdíjba vonuló Giric Irén felmentését megerősítő határozat.
