2024. május 3., péntek

Három község, egy bíróság

Javában tart a Zentai Alapfokú Bíróság felszerelése és „beüzemelése”

A köztársasági képviselőház novemberben fogadta el a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény módosítását. Ennek értelmében január elsejétől az addigi 34 helyett 66 alapfokú bíróság működik az országban, a 102 bírósági egységet viszont 29-re csökkentették. Ennek az átszervezésnek lett az áldozta az adai és a magyarkanizsai bírósági egység is.

A hosszúra nyúlt ünnepek után gyorsított tempóban folyik a Zentai Alapfokú Bíróság felszerelése, a műszaki eszközök, számítógépek és egyéb berendezések felszerelése, rendszerbe állítása. Az újév első napjaiban az irodákban még nagy volt a „felfordulás”, a megszűnő magyarkanizsai és adai bírósági egységekből a bútorok egy részét Zentára szállították. A sokféle elfoglaltságra hivatkozva az átrendezés és átszervezés alatt álló bíróság szóvivője, Dušan Mostarski majd csak január 15-e után – amikor már valamennyire konszolidálódik a helyzet – fog hivatalosan nyilatkozni a sajtónak arról, mit is jelent a bírósági gyakorlatban az átszervezés: a magyarkanizsai és az adai bíróság megszűnése, és hogyan fogja győzni a Zentai Alapfokú Bíróság a várhatóan megszaporodó munkát, a bíróságra tartozó ügyek intézését, kezdve a peres és büntetőügyek tárgyalásától az ítélethozatalig.
Annyi bizonyos, hogy a Zentai Alapfokú Bíróság kilenc bíróval fog dolgozni, és minden bírói hely be van töltve megfelelő végzettségű bíróval. A két szomszédos község, Ada és Magyarkanizsa községi bíróságai nem zárnak be, és nem marad senki sem munka nélkül. A magyarkanizsai bíróknak lesz munkájuk a Szabadkai Alapfokú Bíróságon.

Immár kész ténynek tekinthető, hogy Adán és Magyarkanizsán még csak kihelyezett bírósági egység sem fog működni. A volt bírósági egységekben a jövőben is fogadják a beadványokat, végzik a szerződések és egyéb dokumentumok hitelesítését. Még nem tudni pontosan, hogy mekkora, milyen mértékű külön megterhelést, időt és plusz anyagi kiadást jelent majd a bírósági ügyek intézése a Zentával szomszédos két magyar többségű község polgárai számára.

Berényi Ernő bíró, a Szabadkai Alapfokú Bíróság megbízott elnökének helyettese, a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény elfogadásakor lapunknak tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy szerinte több okból is fontos lenne, hogy Magyarkanizsán továbbra is bíróság működjön.
– Magyarkanizsa határ menti község, a horgosi határátkelő az ország egyik legnagyobb és legforgalmasabb határátkelője, nem célszerű, hogy a határhoz legközelebbi bíróság Zentán legyen. Ezenkívül működik folyami és vasúti határátkelő és autópálya is, de mindemellett a község területének nagysága, a települések és a lakosság száma is indokolja, hogy bíróság vagy legalább bírósági tagozat működjön Magyarkanizsán – nyilatkozta a bíró.

A bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény életbe lépett, nincs apelláta, Magyarkanizsán azonban nem tudnak belenyugodni a fővárosi parlament döntésébe, a bírósági egység megszüntetésébe. Az önkormányzat minden követ megmozgat annak érdekében, hogy változtasson az előállt helyzeten. Az eddigi erőfeszítések, kilincselések, beadványok azonban sorra süket fülekre találtak.