Az Európai Parlament csütörtökön Strasbourgban elfogadta Szerbiáról szóló határozatát. A dokumentumban, amelyet Jelko Kacin szerbiai jelentéstevő készített elő, az EP teljes mértékű támogatásáról biztosítja Szerbiát az Európai Unióval hamarosan megkezdendő csatlakozási tárgyalások tekintetében.
A csatlakozási tárgyalások megkezdése történelmi lépés Szerbia európai integrációs folyamatában és bizonyíték, hogy az EU továbbra is bővítéspárti, áll a határozatban, amely politikai, ám nem kötelező erejű ajánlás a Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság irányába.
Az EP üdvözli a szerb kormány elszántságát az európai úton, valamint a megkezdett rendszerbeli, társadalmi és gazdasági reformok folytatására biztatja az országot, hiszen ez teszi lehetővé a jövőbeni uniós tagságból fakadó kötelezettségek alkalmazását. Emellett különösen fontos a szerbiai közszféra reformjának végrehajtása, a civil ellenőrzés megvalósítása a biztonság és a védelem területén, a kisebbségek és az érzékeny csoportok védelme és az üzleti klíma jobbá tétele. Az EP dicséretesnek tartja Szerbia korrupció- és a szervezett bűnözés ellenes igyekezetét. Szerbiának biztosítania kell a sajtószabadságot, fenntartania a közszolgálati média eddigi pénzelését, valamint minél előbb alkalmaznia a médiastratégiát, illetve a médiatörvényt, hangsúlyozzák a határozatban.
Dimitrios Kourkoulis görög külügyminiszter-helyettes a Miniszterek Tanácsának nevében a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben felmutatott eredményeket méltatta. Most már csak az hiányzik, hogy Szerbia befejezze az igazságügyi reformot, felszámolja a korrupciót és hozzájáruljon a médiaszabadság megvalósulásához, tette hozzá Kourkoulis.
Štefan Füle bővítési biztos szerint hihetetlen, hogy míg száz évvel ezelőtt a Balkánon világháború tört ki, addig most a kapcsolatok normalizálódását segítő hidak épülnek.
Gál Kinga, a Fidesz képviselője felszólalásában elégedettségének adott hangot, amiért Kacin jelentésében a vajdasági magyarság számára kulcsfontosságú kérdések is helyet kaptak. Gál kérést intézett az EB illetékeseinek irányába, hogy a jelentésben részletezett, a vajdasági magyarsághoz köthető problémákat és kérdéseket kísérje figyelemmel a csatlakozási tárgyalások során.
– A fontos kérdéseknek – mint mondjuk a nemzeti tanácsok, és ezen belül természetesen a Magyar Nemzeti Tanács, kompetenciáinak megőrzése, vagy a restitúciós és rehabilitációs törvények diszkriminációmentes alkalmazása – minél előbb meg kell oldódniuk. Üdvözlöm, hogy a tárgyalások megkezdődnek Szerbiával. Az EU által támasztott követelményeknek Szerbia minden lakosának a hasznára kell válniuk, beleértve ebbe minden nemzeti kisebbséget, így a vajdasági magyarságot is. A korábbi csatlakozási folyamatok bizonyították, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdéseknek napirendre kell kerülniük a tárgyalások során, mi több, megnyugtató megoldásokat kell találni ezen problémákra az adott ország csatlakozásának pillanata előtt. Ezért tartom fontosnak, hogy ezeket az alapvető jogokat, kérdéseket is érintő tárgyalási fejezet a csatlakozási tárgyalások lezárásáig nyitva maradjon – fogalmazott Gál.
Göncz Kinga, a Magyar Szocialista Párt EP-képviselője a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatását, illetve az eddigi megállapodások alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta. Meglátása szerint ettől függ Szerbia európai uniós közeledésének üteme. A tárgyalások megkezdésével Szerbia fokozott megfigyelés alá kerül, az első naptól fogva bizonyítania kell, hogy erőfeszítéseket tesz a demokratikus értékek, az alapvető jogok tiszteletben tartása, a független igazságszolgáltatás biztosítása, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc terén, hangsúlyozta Göncz, majd hozzátette: Belgrád érdeke, hogy fenntarthassa a vízummentességét, amelyet egy újabb szerb migrációs hullám könnyen veszélybe sodorhat. Fontos, hogy a vízummentesség ne kerüljön veszélybe, hiszen fontos motiváció az uniós csatlakozás iránti elkötelezettség fenntartásában, nyomatékosította Göncz.
A vízummentesség fenntartásához kapcsolódott Kacin saját módosítási indítványa, amelyben azt kérte, hogy az EU tagállamai Szerbiát sorolják a biztonságos országok közé, hiszen ezzel jelentősen hozzájárulhatnak az álmenedékkérők számának csökkentéséhez.
