2024. május 4., szombat

Zenta legsúlyosabb napjaira emlékeztek

Tegnap délelőtt a zentai Felsővárosi köztemetőben megemlékeztek az 1849. február elején lezajlott, úgynevezett véres gyertyaszentelő áldozatairól. A zentai önkormányzat és a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre szervezésében megrendezett megemlékezésen a Himnusz eléneklését követően Tari László zentai helytörténész alkalmi beszédben mesélt a város újabb kori történelmének legsúlyosabb napjairól, amelyek alatt több mint kétezer zentai vesztette el az életét.

Ezután az önkormányzat, a VMSZ és a VMDK helyi szervezetének és az MNT, illetve a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok körének a képviselői elhelyezték a kegyelet virágait az emlékhelyen. Megemlékezésében Tari László arról szólt, hogy 1849 januárjában a háborús helyzet alakulása miatt az Országos Honvédelmi Bizottmány minden nélkülözhető katonai erőt kivont a Délvidékről, s ennél fogva védelem nélkül hagyta egész Bácskát. Viszont a mind jobban előrenyomuló szerb felkelő erők már Adát, Zentát és Kanizsát fenyegették, aminek következtében sok ember elhagyta a várost. Zentán Majoros István földbirtokos vezetésével válságtörzs alakult, amely a lakossággal karöltve mindent elkövetett a város megvédésének érdekében: körülárkolták a várost, a sáncokba pedig őrséget állítottak. Azonban a városvédőknek kevés fegyverük és lőszerük volt, és létszámban is jócskán alulmaradtak a támadókkal szemben, ezért erősítést kértek a Szegeden állomásozó honvédektől. A segítség viszont soha nem érkezett meg. A szerb csapatok február 1-jén megadásra szólították fel a zentaiakat, amit ők megtagadtak. Ezt követően elkezdődött a város ostroma, melynek hírére a lakosság egyik része észak felé menekült, az itt maradottaknak viszont esélyük sem volt a támadás visszaverésére. A védelmet rövidesen megtörték az ostromlók, s elkezdődött a bosszúállás, ami – a tanúvallomások szerint – két hétig is eltartott, s mintegy 2000–2800 áldozatot követelt. Sokakat felakasztottak, agyonvertek és agyonlőttek. A szerb kézre került Zentát 1849 márciusában foglalták vissza Perczel Mór honvédtábornok csapatai.