A Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány téli mezőgazdasági előadás-sorozata keretében Topolyán több rendezvényt is tartanak. A kedd esti előadáson szakmai kérdéseken kívül több fontos agrárpolitikai kérdés is terítékre került. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője, a köztársasági képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettese volt a szakmai előadás vendége.
– Mi, a Vajdasági Magyar Szövetségben nem fogunk se irreális számháborúba, se ígérgetésekbe bocsátkozni, arról fogunk beszélni, mi a valóság, melyek a reális kihívások. Az biztos, hogy a következő néhány évben mindenki számára, aki mezőgazdasággal foglalkozik, a gazdálkodással összefüggő kihívásokon kívül egy nagyon jelentős kihívás lesz az, hogy az Európai Unióval elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Ez a tárgyalássorozat nagyon távolinak tűnhet, amikor azonban a következményeit kell elviselni, meg az előnyeit élvezni, akkor mindenki számára kézzel foghatóvá fog válni – mondta Varga László. Arról is szólt, hogy az elkövetkező néhány hónapban igyekeznek egy szakmai konzultációs sorozatot lebonyolítani Fremond Árpád irányításával, a szakma képviselői, a gazdák bevonásával, azzal a céllal, hogy feltérképezzék, melyek azok a vajdasági magyar célok, amelyeket a csatlakozási tárgyalások során érdemes lenne képviselni.
– Jó lenne, ha úgy tudnánk eljutni az európai uniós tagság elnyeréséhez, hogy arra a vajdasági magyar gazda fel legyen készülve – hangsúlyozta a politikus. Néhány példát is említett az unió átalakuló agrártámogatási rendszeréből: a támogatások 30 százaléka akkor fog járni, ha olyan feltételeknek felelnek meg a termelők, amelyek eddig nem voltak. Az egyik ilyen feltétel például az lesz, hogy akinek 10-től 20 hektár közötti termőföldje van, annak legalább kétféle növényt kell termesztenie, akinek 30 hektár fölött, annak háromfélét, aki pedig nem így tesz, az elesik a támogatás egy részétől. Vagy például annak, aki 15 hektárnál nagyobb területet művel, a föld legalább 2 százalékát parlagon kell hagynia, ez az ún. ökológia célrész. Annak ellenére, hogy mindez távolinak tűnik, fontos, hogy legyen a parlamentben politikai erő, amely ezeket a kérdéseket megvizsgálja, az érintettekkel megbeszéli.
Hogy pontosan tudják, mennyire fontos ez a terület, a termőföld, illetve a gazdaságok helyzete – ezt emelte ki a községi képviselő-testület zsúfolásig megtelt nagy tanácstermében Pásztor István, a VMSZ elnöke is. Először arról szólt, hogy a napokban több levelet küldtek Belgrádba azon tárcák vezetőihez, amelyeknek a hatáskörébe tartozik a mezőgazdasági termelőket érintő problémák megoldása.
Indítványozták, hogy a bejegyeztetési kötelezettség ne vonatkozzon az egytengelyű kapcsolható eszközökre, a másik kérdés a mezőgazdasági nyugdíj- és betegbiztosítási járulékok és azzal járó kamatok megfizettetése, hiszen Magyarkanizsa községben kb. kétezer ember kapott ilyen végzést, s vannak, akiket 2 és fél millió dinárral terhelnek.
– Külön érdekel, hogy vajon az egész ország területén alkalmazzák-e ezt a szabályt, vagy csupán Észak-Vajdaságban? – tette fel a kérdést Pásztor, majd hangsúlyozta, addig, amíg ez a kérdés nem rendeződik, le kell állítani a folyamatot. Az sincs rendben, hogy aki 2-3 hektáron gazdálkodik, ugyanannyi járulékot fizessen, mint aki 50-60 hektáron, mondta. A harmadik levélben szerepel az az indítvány, hogy a tavalyi évről visszamaradt állami támogatásokat a mezőgazdasági minisztérium minél hamarabb fizesse ki.
A támogatásokról, hitelekről szólva a pártelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági titkárságon 1,2 milliárd dinár pályázati eszköz áll rendelkezésre vissza nem térítendő összegek formájában, és a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap is meghirdette az új, kedvező hitelkonstrukcióit. – Azért politizálunk, hogy magukat abba helyzetbe hozzuk, hogy mindezzel élni tudjanak. Mi, attól függetlenül, hogy a Vajdaságban a lakosság 15 százalékát alkotjuk, az Alapnál az eszközök megközelítőleg 30 százalékát hívjuk le. Ezért fontos úgy politizálni, hogy ott legyünk döntéshozatali helyzetben – fejtette ki a VMSZ elnöke, majd a választási program alapelemeit ismertette.
A képzési program keretében a komposztálás hagyományos és új módszereit mutatta be Kőrösi Sóti Beáta, a magyarkanizsai iskola tanára. Elmondta, a komposztálás nemcsak azért fontos, mert a szerves hulladék a talajra kerül vissza, hanem a családokat környezetvédelemre is tanítja. A résztvevők végül Kőrösi Lászlótól a pneumatikus szemenkénti vetőgépek beállításáról és karbantartásáról is hallhattak.
