A Magyar Nemzeti Tanács csütörtöki, 40. rendes ülésén elfogadták a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Tudományügyi Stratégiát. Ez az MNT nyolcadik fejlesztési stratégiája. Az ülésen az MNT által alapított, vagy társalapított intézmények tavalyi évi szakmai és pénzügyi beszámolóit, valamint a tanács 2013. évi zárszámadását és a Közigazgatási Hivatal tavalyi munkájáról szóló beszámolót is elfogadták.
Dr. Lengyel László: Már az oktatásfejlesztési stratégia elfogadása után világossá vált, hogy szükség van a tudományügyi stratégia kidolgozására (Fotók: Molnár Edvárd)
Mint az a Tudományügyi Stratégia bevezetőjében olvasható, a vajdasági magyarság megmaradásának és szülőföldjén való szerepvállalásának jelentős támasza lehet Vajdaságban a felsőoktatásban, a kutatóintézetekben és a közéletben tevékenykedő tudományos közösség. Szerepük megerősítésén túl az elkövetkező időszakban fontos az utánpótlás biztosítása, a társadalmi és a gazdasági történésekben való részvételük biztosítása, hiszen a vajdasági közösség híd lehet az európai felzárkózás folyamatában. A tudományügyi stratégia célja a vajdasági magyar közösség emberi erőforrásának a fejlesztése, a kutatás és az innováció egyengetése a jövő nemzedék kutatói életpályára való vonzásával, illetve a tapasztalt kutatók támogatásával.
Dr. Lengyel László, felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsos beterjesztésében elmondta: már az oktatásfejlesztési stratégia elfogadása után világossá vált, hogy szükség van a tudományügyi stratégia kidolgozására.
A Tudományügyi Stratégia az aktuális helyzet feltérképezésével kezd. Kiderül, hogy a vajdasági magyar akadémiai közösség tudományos fokozattal rendelkező szakember-potenciálja közel 130 fő. Mellettük nagyjából 160 doktorandusz hallgatót és fiatal kutatót lehet számba venni. A stratégiai fejlesztési célok között első helyen a nemzeti szempontból jelentős tudományok kiemelése szerepel, ezt követi a vajdasági magyar nyelvű felsőoktatás tudományos életének fejlesztése, a nemzetközi intézetek hálózatba való összefogása, a támogatói rendszer feltérképezése és a tudományok népszerűsítése.
A fejlesztési célok megvalósítását segítő programok között kiemelt helyen szerepel a Szabadkai Állami Egyetem (SZÁE) megalapítása.
A tavaly elkészített megvalósíthatósági tanulmányból kiderül, az lenne a legoptimálisabb, ha a szabadkai székhelyű, magyar nyelven is oktató állami alapítású egyetem oktatási profilja a társadalomtudományok és a műszaki tudományok területére összpontosítana. A tervek szerint az újonnan alakuló SZÁE a tudományos tevékenység előmozdítása érdekében akkreditáltatná magát kutatási szervezetként. A tudományos munkát intézeteket létrehozva szervezné majd meg.
Egy másik fontos programterv a Társadalomtudomány-kutató Intézet megalapítása a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar kereteiben.
Az ülés folytatásában a stratégia végrehajtásáról, pénzeléséről és a végrehajtás éves beszámolóiról szóló záradékokat fogadták el.
ÉVES BESZÁMOLÓK
Ezt követően az MNT Közigazgatási Hivatalának tavalyi munkájáról szóló beszámoló került napirendre. A KH, mint az MNT döntés-előkészítő, véleményező, végrehajtó, ellenőrző, adminisztratív és egyéb feladatokat ellátó szerve, az előző évekhez hasonlóan 2013-ban is részt vett az MNT, annak állandó bizottságai és konzultatív testületei munkájának hatékony és folyamatos lebonyolításában. A KH ezúttal is hatáskörének négy fő területén, vagyis az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén végezte feladatait. Ugyanakkor, mivel az MNT az utóbbi években más területek vonatkozásában is fejlesztési stratégiákat fogadott, a KH az ifjúsági és a civil szféra, a felnőttképzés, valamint a népesedés területein is tevékenységet folytatott.
Az ülés folytatásában az MNT megvitatta és elfogadta a Magyar Szó Lapkiadó Kft., a Hét Nap Lapkiadó Kft., a Pannónia Alapítvány, a Mozaik Alapítvány, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, valamint a magyarkanizsai CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény 2013. évi szakmai és pénzügyi beszámolóit, valamint a Szekeres László Alapítvány, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Forum Könyvkiadó Intézet tavalyi évi szakmai beszámolóit és zárszámadásait.
A Magyar Szó éves beszámolóját Ökrész Rozália igazgató ismertette
A Magyar Szó éves beszámolójának ismertetésekor Ökrész Rozália igazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a pénzügyi konszolidáció eredményeként a kft. a tavalyi évet 7,3 millió dináros nyereséggel zárta. Az előző években felhalmozott tartozásokat is sikerült csökkenteni: a jelenlegi vezetés 2012 októberében 60 millió dinár tartozással vette át a vállalatot, ezt tavaly december végéig 31,8 millió dinárra sikerült csökkenteni. Ökrész a lap internetes kiadása, illetve honlapja látogatottságának folyamatos növekedését is fontosnak tartotta hangsúlyozni: 2012-hez képest 2013-ban 26 százalékkal növekedett a honlap látogatottsága. Ugyanakkor a lap eladása a tavalyelőttihez képest 3,4 százalékkal csökkent.
Az MNT 2013. évi zárszámadását szintén megerősítették a képviselők. A tanács bevételei nagyjából 448 millió dinárt, kiadásai pedig 344 millió dinárt tettek ki. A fennmaradó 104 millió dinárt az idei költségvetésbe vitték át. Rácz Szabó László azt kifogásolta, hogy a tanács, illetve a KH nem költötte el a rendelkezésére álló összes pénzt, szerinte a 104 millió dinárnak biztosan lett volna helye és nem kellett volna átvinni az idei évbe. Korhecz erre válaszként elmondta: Az MNT legnagyobb költségű projektuma az ösztöndíjprogram, amely javarészt magyarországi támogatásból valósul meg. A vonatkozó magyarországi szabályozás értelmében a támogatásokat nem utalhatják át folyó év első négy hónapjában. Hogy az ösztöndíjak ennek ellenére is folyamatosan megérkezzenek a több mint ezer támogatotthoz, Magyarországról tavaly év végén átutalták az idei év első négy hónapjában az ösztöndíjak kifizetéséhez szükséges pénzt. Ez az az összeg, amelyet tavaly nem költött el az MNT, magyarázta Korhecz.
A továbbiakban megszavazták Zombor város általános iskoláinak hálózatára, valamint Szabadka város iskoláskor előtti intézményeinek a hálózatára vonatkozó véleménynyilvánításokat.
Ezt követően saját kérésére felmentették ft. mr. Horváth Endre plébánost tagsága alól a Pannónia Alapítvány Igazgatóbizottságában, helyére pedig Szakály József szabadkai lakost, plébánost nevezték ki.
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSÉRŐL
Az ülésen a Szerbiai Alkotmánybíróság a nemzeti tanácsokról szóló törvény kapcsán hozott döntését összefoglaló beszámolót is megvitatták és elfogadták. Lapunk már több alkalommal is foglalkozott azzal, hogy az alkotmánybíróság január elején a szóban forgó törvény két szakaszát teljes egészében, további nyolc szakaszt pedig részben alkotmányellenesnek nyilvánított. Teljes egészében a 23-as, a jogi aktusok semmiségéhez és a 24-es, az alapítói jogok átruházásához kapcsolódó szakaszokat nyilvánították alkotmányellenesnek.
A beszámoló ismertetésekor dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke megismételte már korábban is kifejtett álláspontját, hogy bár alkotmányjogi szempontból értetlenül áll a döntés egyes részei előtt, azt mindenképpen pozitívan értékelheti, hogy az alkotmánybíróság döntése megerősíti: a közvetlenül megválasztott nemzeti tanácsok közhatalmi jogosítványokkal rendelkezhetnek, átvehetik oktatási és kulturális közintézmények alapító jogait. Az is elégedettségre ad okot, hogy nemzeti tanácsok jogosítványai a kultúra és a hivatalos nyelvhasználat területén teljes mértékben érintetlenek maradtak. Egyébként mondjuk az oktatás területén az MNT a gyakorlatban továbbra is változatlanul gyakorolhatja javaslattételi és véleményezési jogát, hiszen ezt a lehetőséget a közoktatás rendszeréről szóló törvény is biztosítja.
– Az alkotmánybírósági döntés nem kérdőjelezte meg a kisebbségi autonómia alapjait. Ugyanakkor az oktatás és a tájékoztatás területén néhány fontos hatáskört hatályon kívül helyezett a bíróság, példának okáért a törvény 12. szakaszában levő rendelkezéseket. Azt is hozzá kell tenni mindehhez, hogy az alkotmánybíróság több megsemmisített rendelkezéssel kapcsolatban meghagyta annak lehetőségét, hogy a törvény módosításával az eredetihez képest más jogi konstrukcióban egyes hatáskörök visszaállításra kerüljenek. A határozat alaptalanul fosztotta meg az említett hatásköröktől nemcsak a vajdasági magyarokat, de minden más kisebbséget is, akik nemzeti tanácsot tudtak alakítani Szerbiában. A határozat nem szolgálja sem Szerbia, sem a Szerbia határain kívül élő szerb kisebbségek érdekeit. Ha például valóban alkotmányellenes, hogy a kisebbségek az anyaország állami szerveivel kapcsolatot tartsanak fenn, akkor kérdésessé válik, hogy mondjuk a horvátországi szerbek kapcsolatokat tarthatnak-e fenn a jövőben a szerb állami szervekkel. A nemzeti tanácsokról szóló törvény számos nemzetközi elismerést kapott, semmilyen nemzetközi szerv nem bírálta a hatásköröket, csak azt hangsúlyozta, hogy tovább kell dolgozni a hatáskörök érvényesítésén. A fentiek értelmében szükségesnek tartjuk az előállt helyzetről a Magyar Nemzeti Tanácsot a Tanács ülésén is tájékoztatni, valamint az illetékes szerveknek az erre vonatkozó állásfoglalásunkat eljuttatni – olvasható a beszámolóban.
Korhecz szerint bátorító, hogy Ódry Kartag Ágnes, az alkotmánybíróság bírája terjedelmes, külön véleményében megcáfolta kollégáinak állásfoglalásait. Ez ugyan a döntés kötelező érvényét nem változtatja meg, ugyanakkor fontos szakmai kapaszkodót jelent a jövendőbeli törvénymódosítás, illetve törvénykezés vonatkozásában.
