A választási kampány a végéhez közeledik, a kampánycsend holnap éjfélkor kezdődik. A médiumok ebben az időszakban nem jeleníthetnek meg olyan, újonnan szerkesztett anyagokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a választókat döntésükben. Ilyen tartalom alatt minden olyan tartalmat kell érteni, amely bármely, a választáson induló jelöltről, listáról, szervezetről vagy szervezetet képviselő személyről szól, a választási programmal kapcsolatos, a választók véleményét befolyásoló információt tartalmaz.
A kampánycsend ideje alatt a köztájékoztatási eszközökben nem jelenhet meg választási propaganda, a pártok és tisztségviselőik nevét sem szabad említeni, tilos megjelentetni a választások kimenetelével kapcsolatos felméréseket és találgatásokat, a választásokon induló pártok, koalíciók és polgárok csoportosulásai pedig nem szervezhetnek nyilvános rendezvényeket, valamint a szavazóhelyek 50 méteres körzetében nem szabad elhelyezni a pártokat népszerűsítő plakátokat. A médiumok a kampánycsend ideje alatt továbbra is tájékoztathatják a polgárokat a szavazás technikai részleteivel kapcsolatban.
A választások napján tudósítások jelenhetnek meg arról, hogy a listavezetők és a többi köztársasági parlamenti képviselőjelölt hol adta le saját voksát. A választásokon részt vevő politikusok nyilatkozatai csak március 16-án este nyolc óra után, a szavazóhelyek bezárása után jelenhetnek meg.
Március 16-án a rendkívüli parlamenti választásokon valamivel több mint 6,7 millió polgár szavazhat. A szavazóhelyek ezúttal is reggel hét és este nyolc óra között lesznek majd nyitva.
Az ország területén 8262 szavazóhelyen voksolhatnak a polgárok, Koszovóban pedig 90 szavazóhelyen. Ezenkívül világszerte 20 országban 35 szavazóhelyen adhatják le voksukat az arra jogosultak.
A Hivatalos Közlöny nyomdájában valamivel több mint 6,8 millió szavazócédulát nyomtattak, ennek 0,5 százaléka a kötelező tartalék. A szavazócédulákon a szerb nyelv mellett a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is feltüntetik a választási listák elnevezését, illetve az egyéb írásos szövegeket.
BATMAN ÉS MIRJANA MARKOVIĆ
A kampányba tegnap szuperhősök is bekapcsolódtak. Saša Radulovićnak, az Elég volt listavezetőjének szervezésében Belgrádban Batman, Superman, Télapó, Cézár és Mandrake, az illuzionista vonult fel és a Vučić beruházói felirattal tartottak maguk előtt transzparenseket.
– Azért gyűltünk ma össze, hogy bemutassuk azokat a beruházókat, akikről az elmúlt hetekben beszéltünk. Több száz millió eurós beruházásokról van szó. Sajnos egyetlen szerződést sem mutathatok be, hiszen titkos szerződésekről van szó, de higgyék el nekem, ezek a szerződések csak jó dolgokat eredményeznek a szerbiai polgárok számára. Komolyra fordítva a szót, elfogadhatatlan, hogy a külföldi beruházókkal aláírt szerződések titkosak. Az adófizetőknek jogukban áll megtudni, hogy az állam hogyan és mire költi pénzüket. A titkos szerződések károsak. Ami az Etihaddal aláírt szerződést illeti, egyedül akkor derülhet ki, hogy Aleksandar Vučić vagy én mondtam-e igazat, ha bemutatják a szóban forgó dokumentumot – emelte ki Radulović.
A volt gazdasági miniszter és aktivistáinak performanszát a Szerb Haladó Párt aktivistái is végignézték szomszédos kampánypultjukról, és végül felháborodottan kezdtek el kiabálni, hogy Radulović szégyellheti magát, hiszen mint mondták: „Senki és semmi volt, amíg Vučić esélyt nem adott neki.”
A Dveri mozgalom képviselői az oktatás és az oktatásügyben dolgozók fizetésének kérdésével kampányolt tegnap. A mozgalom szerint a tanárokat emberként ugyanúgy megalázzák, mint anyagilag. Sem a diákok, sem a szülők, sem a közvélemény előtt nincsen tekintélyük, áll a Dveri közleményében, mint ahogyan az is, hogy nem a GDP négy, hanem hat százalékát kellene az oktatásra fordítani.
A Demokrata Párt szerint Mirjana Marković, Slobodan Milošević feleségének az ügye továbbra is aktuális. Ha Marković úgy véli, hogy soha semmivel sem sértette meg a szerbiai törvényeket, akkor azt a hazai bíróságok előtt bizonyítsa, fejtette ki Borislav Stefanović, a DP alelnöke Ivica Dačić azon kijelentésére reagálva, hogy kérni fogja Marković hazatérésének lehetővé tevését. Milošević családtagjainak valóban vissza kellene térniük Szerbiába, és az igazságügyi szervek előtt bizonyítaniuk ártatlanságukat, ha valóban azok, emelte ki Stefanović.
A Liberális Demokrata Párt pedig továbbra is Vajdaságra, illetve annak autonómiájára helyezi a hangsúlyt a kampányban. A tartománynak törvényhozói, végrehajtó és bírói hatalmat kell kapnia, mondta Dušan Mijić, az LDP tartományi szervezetének elnöke, majd hozzátette, hogy Vajdaságnak is alkotmányra van szüksége, hívják ezt a dokumentumot vajdasági alkotmánynak, alaptörvénynek vagy statútumnak.
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke úgy véli, hogy Szerbia azzal közeledhet a leggyorsabban és a legegyszerűbben az Európai Unió felé, ha a szerb nemzetiségű polgárok elkezdik tanulni a nemzeti kisebbségek nyelvét. Vajdaságban hat nyelv van hivatalos használatban, de csak egyet alkalmaznak, azt is csak részben, magyarázta Čanak. Vajdaságban magyarok, szlovákok és románok is élnek, anyaországaik pedig tagjaik az EU-nak, mondta.
Csízik Károly, a VSZL köztársasági parlamenti képviselője elmondta: a VSZL mindig is küzdött a nemzeti kisebbségek jogaiért, ezért a parlamentben gyakran tettek fel képviselői kérdést azzal kapcsolatban, hogy miért nem készülnek tankönyvek a nemzeti kisebbségek nyelvén. Ezeknek a kérdéseknek az lett az eredménye, hogy tavaly szeptemberben már sokkal több tankönyv vált elérhetővé a kisebbségek nyelvén, mint korábban, emelte ki Csízik.
A FEJLESZTÉS IRÁNYVONALA
A Szerbia gazdasági fejlesztésének irányvonalával kapcsolatban megtartott belgrádi tanácskozáson a részt vevő pártok képviselő egyetértettek azzal, hogy az országnak minőségi reformokra van szüksége. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) intézkedéseinek végrehajtásával kapcsolatban eltérőek voltak az álláspontok.
A Szerbia gazdasági irányvonala – választások 2014 című konferencián Dušan Bajatović, a Szerbiai Szocialista Párt alelnöke elárulta, hogy heves ellenzője az IMF intézkedéseinek, mivel azok nem járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. Ez nem azt jelenti, hogy Szerbiának nem kellene tárgyalnia a nemzetközi pénzügyi intézettel, tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az IMF által javasolt intézkedések miatt nagyok lehetnek az ország veszteségei, értékelte Bajatović.
Bajatović eszmefuttatására reagálva Saša Radulović kifejtette, hogy az IMF-nek nem is az a dolga, hogy megtervezze Szerbia gazdasági növekedését, hanem az, hogy értékelje Szerbia erre irányuló igyekezetét, valamint költségvetési fegyelmét.
– Ha egyet mondunk és egészen mást csinálunk, akkor a hiteltelen országok közé fognak bennünket sorolni. Pénzügyi és gazdasági miniszterként Mlađan Dinkić csupán 1,3 milliárd euróval tévesztette el a költségvetést. Ezek után természetes, hogy az IMF és az egyéb nemzetközi intézmények nem hisznek Szerbiának. Az IMF nem osztogat parancsokat, csupán értékeli, hogy mennyire reálisak és megvalósíthatóak a terveink, valamint kész segíteni, ha mi is készek vagyunk segíteni önmagunkon. Szerbia gazdasága haveri alapokra és parazita rendszerre épül, amelyet eddig senki nem volt hajlandó felszámolni. Csakis akkor produkálhatunk gazdasági növekedést, ha készek vagyunk végrehajtani a reformokat – fogalmazott Radulović.
Bajatović ezután ismét felszólalt, és egyetértését fejezte ki a reformok szükségességével kapcsolatban, ugyanakkor kifejtette, hogy gazdasági növekedést már akkor is meg lehet valósítani, amíg nem fejeződtek be a reformok.
Mahmud Bušatlija, a kormány fejlesztésekkel és beruházásokkal megbízott tanácsadója rámutatott, hogy az IMF szerepe gondoskodni az adott ország költségvetési rendszerének stabilitásáról. A költségvetési rendszer stabilitása pedig alap a fejlődéshez és a hitelekhez, tette hozzá Bušatlija.
Azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági reformokat végrehajtó pártnak csökkenhet-e a politikai népszerűsége, Dušan Nikezić, a Demokrata Párt tisztségviselője abbéli véleményének adott hangot, hogy ha a reformok kedvező eredményekkel szolgálnak, akkor az csak növeli adott párt politikai népszerűségét.
