Tavaly megváltoztak a vagyonadó elszámolásának a feltételei, január 1-jétől megszűnt a telekbér, népszerű nevén a levegőadó, beolvadt a vagyonadóba, amit az új adózási törvény szabályoz. Mindenki köteles vagyonadót fizetni, háza, lakása, földje stb. után, ez a pénz az önkormányzatok kasszájában vándorol. Azonban nem mindegy, hogy mekkora vagyonadót fizetünk ezentúl, községenként tapasztalható kisebb-nagyobb eltérés, a lehetséges kisebb vagy nagyobb szorzószámok alkalmazása miatt. A községi önkormányzatok a törvényes rendelkezés értelmében határozatot hoztak polgárok adóbevallási kötelezettségéről.
A Tisza-menti községekben: Ada, Csóka, Magyarkanizsa és Zenta a valós ingatlanforgalom, az érvényes adásvételi szerződések alapján számították ki a lakások, házak és szántók négyzetméterének értékét. Ebből az árból kiindulva azután, a termőföld estében például 0,1%-tól 0,3%-ig terjedő adókulccsal kalkulálva, magyarul, a hektáronként megállapított ár egy-három ezredét fizeti be a tulajdonos vagyonadó címén a községi költségvetés gyarapítására.
Az eltérések abból is adódhattak, hogy míg például Zenta község területén egységesen 80 dinárban határozták meg a termőföld értékét, addig Ada községben négy osztályba sorolták a szántókat, Magyarkanizsa község területén pedig kataszteri községenként a minőség alapján más-más négyzetméterár alakult ki, az árak 23,17 dinártól (Kanizsa kataszteri község) egészen 77,83 dinárig (Orom kataszteri község) mozognak négyzetméterenként. Zenta községben a termőföld árból egy, Csóka és Magyarkanizsa községen pedig a maximális három ezreléket kérnek a földtulajdonosoktól vagyonadó címén. A fizetendő összegben is megmutatkoznak az eltérések. Míg Zenta községben minőségtől függetlenül egységesen 800 dinár egy hektár föld évi vagyonadója, addig Ada község területén a minőségi besorolástól függően 572 (negyedosztályú) és 1334 dinár (első osztályú) közötti, Csóka községben 581–927 dinár, Magyarkanizsa határában pedig 695–2335 dinár közötti összeget kell leszurkolni évente hektáronként. Az Orom környéki legdrágább földek után értelemszerűen a legnagyobb vagyonadót kell fizetni. A földtulajdonosok többsége azonban ettől kevesebbet fizet évente.
Említsünk meg néhány példát a lakások és házak vagyonadójára is. Az ingatlanokra kirótt vagyonadót Ada községben az alapján határozzák meg, hogy melyik zónában található az épület, mekkora a nagysága, valamint mikor épült, a mezőgazdasági földterület esetében viszont a minőség alapján több osztályba sorolták a szántókat – tudtuk meg Tóth Sándortól, a községi adóhivatal vezetőjétől. A községi képviselő-testület határozata alapján, a község területén négy zónát jelöltek ki. Az első zónába tartozik Ada és Mohol szűk központja, a másodikban az említett két település többi része, a harmadikba a falvak, a negyedik szektort a mezőgazdasági földterület képezi. Tóth Sándor megjegyezte, hogy az épületek négyzetméterenkénti átlagárát a köztársasági adóhivatal adatai, vagyis a tavalyi piaci értékük alapján határozták meg 2014-re. Az üzlethelyiségek esetében az első zónában a négyzetméterenkénti átlagár 37 400 dinár, a lakások esetében 32 552 dinár, a lakóházaknál viszont 25 890 dinár. Így az első zónában található 60 négyzetméteres üzlethelyiség után 9024 dinár az éves vagyonadó. Ugyanebben a zónában egy átlagosnak számító 60 négyzetméteres, 20 éves lakás után 6562 dinárba kerül a vagyonadó, de amennyiben lakják az ingatlant, akkor csak az összeg felét kell kifizetni, vagyis 3281dinárt.
Ada községben a lakóházak túlnyomó többsége a második zónában található, ahol 20 800 dinár a négyzetméterenkénti átlagár. Ez esetben egy száz négyzetméteres, új lakóház után 8320 dinárba kerül a vagyonadó, ha lakják, akkor 4160 dinárba. Ugyanebben a zónában egy 50 éves, 100 négyzetméteres ház esetében, amiből szintén viszonylag sok van, már 40 százalékos kedvezményt kap az amortizációra a tulajdonos. Így az épület után már csak 4992 dináros vagyonadót kell fizetni, ha lakott, akkor 2496 dinárt.
Zentán az eladási szerződések átlaga alapján a lakások négyzetmétere 32 000, míg a lakóházak esetében 30 000 dinárra jött ki, ami az új építésű lakóházak tulajdonosai számára jobban megfelel, de mivel csak a négyzetméter számít, az épület anyaga és felszereltsége nem, a régi vert falú házak tulajdonosainak is ugyanannyi vagyonadót kel fizetni a ház, lakás négyzetmétere után, mint egy új épület tulajdonosának.
Egy 60 négyzetméteres lakófelülettel rendelkező Homoki lakás vagyonadója a négyzetméterenkénti 32 000 dináros árat alapul véve, levonva a 40 százalékos (40 évre) amortizációt és beszorozva 0,3%-al (a lakásokra megszabott szorzószám), akkor 3456 dinárt kapunk, amit még meg kell felezni, ha a lakásban folyamatosan laknak. Így azután már Zentán egy 60 négyzetméteres Homoki lakás évi vagyonadója mindössze 1728 dinárt tesz ki, ami nem terheli meg túlságosan a családi kasszát. A négyzetméterenkénti árból ismerve a szorzószámokat bárki kiszámíthatja, hogy mekkora vagyonadóra számíthat az idén.
Magyarkanizsa községben hasonló összegbe kerül a lakások (34 500–38 00 dinár) négyzetmétere és házak (28 000–35 000 dinár) az első két zónában mint Zentán és Adán, kivéve a kisebb falvakat, ahol a házak négyzetméterét meg lehet venni száz euróért is.
Az egyik legfejletlenebb községnek számító Csókán három zónát határoztak meg, az első zónában (Csóka területén) a lakások négyzetmétere átlagban 35 629 dinárba, a lakóházaké pedig 16 371 dinárba kerül. A második zónában (Padé, Tiszaszentmiklós, Szanád) a lakóingatlanok ára 28 500 (lakás) és 30 000 dinár (ház) között mozog négyzetméterenként. A harmadik zónában, ahová jószerével az elnéptelenedő falvak (Egyházaskér, Feketetó, Kanizsamonostora, Hódegyháza) tartoznak a lakás és házárak egységesen alacsonyak, még a 150 eurót (14 200–15 000 dinár) sem érik el négyzetméterenként. Ilyen körülmények között az lakóingatlanok utáni vagyonadó nem jelent különösebb megterhelést a tulajdonosok számára.
