2024. május 9., csütörtök

Védőoltás-mizéria – Hol is tartunk valójában?

Több mint egy hete nincs kombinált védőoltás a szerbiai gyógyszertárak polcain.

A hír, anélkül hogy mögé néznénk, elemeznénk, önmagában is felháborító. Felháborító azért, mert ez az ország még mindig nem tart azon a legalacsonyabb fejlettségi szinten sem, amit az egyébként teljesen kiábrándult és mindenbe belenyugvó lakossága megérdemelne.

A hét elején az ország több pontján azzal szembesültek a szülők, hogy hiába oltatták be gyermeküket első körben a kombinált oltóanyaggal – Pentaxim vagy Infanrix –, a következő oltásra már nem tudják beszerezni az oltóanyagot, az ugyanis hiánycikknek számít.

A kombinált védőoltás egyenként 3300 dinárba kerül. Vagyis a három adag összesen csaknem tízezer dinár. Ez lett volna ingyenes már 2014. január elsejétől, amennyiben az állam időben kiírja a pályázatot, mert állítólag ez a mulasztás az oka annak, hogy nem sikerült időben biztosítani az ingyenes oltásokat. Így azért továbbra is fizet az a szülő, aki ezt szeretné beadatni a gyermekének.

Az állam a mostani hiánnyal a két, egyébként monopolhelyzetben lévő vállalatot, a GlaxoSmithKleint és a Sanofi Pasteurt vádolja, állítják ugyanis, hogy a két gyártó kötelezte magát a védőanyag legyártására, ennek a kötelességének azonban nem tett eleget. A vállalatok azonban azt állítják, a hiány oka éppen az, hogy az állam bejelentése miatt, miszerint ők versenypályázaton keresztül biztosítják a szükséges oltást, szabad eladásra nem terveztek Pentaximot. A kormány pénteki ülésén aztán mégiscsak döntött arról, hogy a kombinált oltóanyag ezentúl az egészségügyi biztosítót terhelje, de mivel a rendelést még nem adták le, vagyis nem írták ki a versenypályázatot, kérdés, hogy valójában mikorra is biztosítják majd a szükséges mennyiségű vakcinát.

Persze a szülő, amennyiben elszánt és „mindent” meg szeretne adni a gyermekének, a legtöbb városban azért mégiscsak be tudja oltatni gyermekét Pentaximmal, hiszen a magánklinikák előre „bebiztosítják” magukat, raktároznak valamennyi oltást, s azt most 4500–5000 dinárért be is adják a csecsemőknek.

De miért is választja a szülő a Pentaximot, ami csaknem száz eurójába kerül, s biztonság szempontjából a szakértők szerint ugyanolyan jó, mint az államilag biztosított Torlakos oltás. Nos, jómagam azért döntöttem annak idején – fél évvel ezelőtt – a Pentaxim mellett, mert a következőképp gondolkodtam: magamnak, magunknak is sokféle luxust megengedtünk eddig, nem éltünk nagy lábon, de utaztunk, jókat ettünk és a terhesgondozást is magánúton csináltuk végig. Akkor miért a gyermekemtől sajnáljam az egyszeri száz eurót, ha ez egyfajta könnyebbséget jelent a számára. A Pentaxim előnye ugyanis, hogy a gyermeket hat hónapos koráig csak három alkalommal szúrják meg. Az államilag biztosított oltások két szúrást jelentenek havonta, plusz cseppeket a szájba, vagyis összesen kétszer annyi szúrás. A szakemberek szerint emellett a kombinált oltásra kevesebb a gyermek reakciója, vagyis kisebb eséllyel lázasodik be.

Aztán persze van még egy lehetőség is: nem oltatjuk be a gyereket. Nem mondom, hogy nem fordult meg a fejemben ez a variáció, de jómagam nem voltam elég biztos abban, mivel teszek rosszat vagy jót a gyerekemnek. Hiszen érvek és ellenérvek vannak mindkét oldalon. Aki így dönt, legtöbbször a későbbiek folyamán beoltatja a gyermekét, csak úgy gondolja, életének első évében éppen elég nagy megterhelés a pici szervezetének egyszerre öt ellenanyaggal megbirkózni – s valószínűleg igaza is van. Szerbiában kötelező a védőoltás, azonban van arra lehetőség, hogy a szülők az orvosuknál nyilatkozatot tegyenek arról, hogy nem akarják beoltatni a gyermeket, viszont ebben az esetben a közösségbe – óvodába, iskolába indulás alkalmával problémákkal szembesülhetnek.

A nyugati országok többségében nem kötelező a védőoltás. Vagyis nem büntetik azt a szülőt, aki nemet mond a vakcinára. Emellett pedig az oltások minden fajtája biztosított, a szülő maga választja meg a meggyőződése szerinti megfelelőt és azt az állami biztosító terhére adatja be a gyermekének.

A napokban az interneten terjed egy levél, amit már magyarra is lefordítottak. Egy oltásellenes bejegyzésre, ami a következőképpen szól: „Ha összevegyítenél higanyt, alumínium-foszfátot, ammónium-szulfátot és formaldehidet VÍRUSOKKAL, majd befecskendeznéd a gyerekednek, akkor letartóztatnának, és börtönbe kerülnél kiskorú veszélyeztetéséért és bántalmazásért. Akkor az orvosoknak ugyanez MIÉRT legális? És miért engednéd meg nekik? Tájékozódj! ÓVAKODJ AZ OLTÁSOKTÓL!”, egy szakember írt válaszlevelet, amit most teljes egészében helyhiány miatt nem tudok idézni, de többek között ez áll benne: „A legrosszabb fajta ember vagy, aki csak létezik.

Lehetsz vegán, és nyafoghatsz az embereknek anélkül, hogy bárkinek ártanál vele. De ha a védőoltások ellen buzdítasz, akkor a közegészséget veszélyezteted.

Ha TE vegyítenél higanyt, alumínium-foszfátot, ammónium-szulfátot és formaldehidet vírusokkal, és fecskendeznéd be valakinek, akkor megölnéd vele, mert nincs semmilyen gyógyszerészeti tapasztalatod.

Ha mindezt egy labor munkatársai csinálják, akkor ők tudják, hogy ezek az anyagok hogyan viselkednek, orvosilag alátámasztott és szakértők által ellenőrzött bizonyítékok állnak a rendelkezésükre, valamint szigorú útmutatásokat követnek, hogy biztonságos és hatékony terméket hozzanak létre. ...Oltasd be a gyerekeidet, ha azt akarod, hogy életben maradjanak! Ennyi. Ha nem teszed meg, akkor egyértelműen nem szereted a gyerekeidet, és azt akarod, hogy teljesen megelőzhető betegségekbe belehaljanak.”

Természetesen minden szülő maga dönti el, hogy beoltatja-e gyermekét. Ki így, ki úgy gondolja. Azok, akik először a kombinált oltást választották, most minden gond és következmény nélkül megkaphatják az államilag biztosított vakcinát. A Szerbiában élő szülő belenyugodott abba, hogy fizetnie kell a kombinált oltásért, hogy magánorvoshoz viszi a gyereket, ha nagyobb baja van, hogy a szakrendelőket a hosszú várakozás miatt is magánúton látogatja. Mindezt persze pénzért. A Szerbiában élő szülő szerintem már csak azzal is elégedett lenne, ha egyetlen dolgot biztosítana számára az állam: a szabad választás és döntés lehetőségét.