A tehetség nem magánügy, hanem egy közösség erőforrása, határon innen és túl – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjátadó ünnepségen március 25-én Budapesten, a Duna Palotában, ahol hatvanhárom pedagógus részesült elismerésben kiemelkedő tehetséggondozó munkájáért. Vajdaságból Muhi Béla, az újvidéki Svetozar Marković Gimnázium fizikatanára is a díjazottak között van, ő kiváló tehetségsegítő munkájáért kapott Bonis Bona díjat. A tanár urat az elismerés kapcsán a szakmájáról kérdeztük.
A fizika és általában a természettudományi tárgyak ma a diákok jelentős részének nehezek. A diákok sokszor unalmasnak találják, és gondjaik vannak ezekkel a tantárgyakkal. Holott a természettudományos műveltség is hozzátartozik az ember általános műveltségéhez. A technika fejlődése, az életünk kényelmesebbé válása ettől függ. Mit lehet tenni, hogy a természettudományi tárgyak visszanyerjék rangjukat?
– A huszadik század a fizika tudománya volt, rengeteg tudományos felfedezés, műszaki megoldás született, melyek gyökeresen megváltoztatták az életünket, állítólag a következő század a biológia, az élettudományok százada lesz. Olyan értelmiségi utánpótlást kell kinevelnünk, mely meg tud majd felelni az új kihívásoknak, nemcsak ismeri a tudományok alapjait, hanem a tudományos eredmények tudatos alkalmazója, felhasználója lesz. Márpedig a legutóbbi Pisa-felmérések szerint nálunk a diákok alacsony szinten vannak az alkalmazott természettudományi műveltség terén, és ezen javítanunk kell. Érdekessé, hatékonnyá kell tenni a természettudományok oktatását, ehhez pedig a pedagógusokat fel kell készíteni, megfelelő taneszközöket, tankönyveket és más, didaktikai eszközöket kell biztosítani a számukra, valamint az önművelésnek is nagy szerepe van. Az Apáczai Nyári Akadémia keretében vezetek egy akkreditált tanári továbbképzést, mely épp a természettudományos írásbeliség színvonalának az emelését célozza meg. Szerencsére a pedagógusok és a diákok körében ma is megvan egy vaskos réteg, mely kifejezetten érdeklődik a természettudományok iránt, és sikereket könyvel el ezen a téren. Egyrészt ezek a pedagógusok élményszerűen adják át az ismereteiket, szakköröket, tehetséggondozást vezetnek, másrészt a diákok sikereket érnek el a hazai és nemzetközi megmérettetéseken, illetve sok korábbi diákunk ma már kiváló szakember, tudományos kutató – részletezte Muhi Béla, mint hangsúlyozta:
– Elsősorban az oktatási rendszert kell ez irányban megváltoztatni, tehát az elméleti jellegű képzés helyét a gyakorlati szemlélet, az alkalmazható tudás vegye át. Már az óvodában lehet gondolkodtató, a problémamegoldást, a kreativitást, a manuális készséget, a gyakorlati alkalmazhatóságot előtérbe helyező szemléletet érvényesíteni. A kisiskolások számára is vannak tudományos jellegű módszertani megoldások. Valójában az egész oktatási rendszeren végig lehet vezetni egy természettudományos hátterű szemléletet, mert ez is a kultúra, az általános tudás, a miheztartás, az életszemlélet egy fontos szegmentuma. Nem kell arra gondolni, hogy polgártársaink a tudományokban jeleskedjenek, de mindenképpen el kell érni azt, hogy a korszerű eszközöket tudatosan használják, a tudományok vívmányit alapjaiban ismerjék, és ne féljenek azoktól, olyan programokat támogassanak (akár szavazóként is), melyek tudományos háttérrel alátámasztva a felemelkedésünket hozzák.
A tehetségekkel hogyan lehet hatékonyan foglalkozni, hisz a kutatói utánpótlás, a mérnökutánpótlás ettől függ?
– A három kulcsszó: tudás, tehetség, támogatás. A szülőnek, a pedagógusnak legyen annyi tudása, tapasztalata, hogy felismerje a valódi tehetséget, és ne hagyja elkallódni. Valójában mindegyik épkézláb gyerek tehetségígéret, megvan a remény arra, hogy kibontakozzon, megvalósuljon a fogalom legnemesebb értelmében. Mert a tehetséget is el lehet rontani, adottságait szétszórni, téves irányba vezetni. Légy jó, hangsúlyoztam ki egy interjúban, tehát az erkölcsi tartás, a pozitív és humánus világszemlélet a legfontosabb. Itt van nagy szerepe és felelőssége a társadalomnak. Ezen a ponton most kezdhetnénk elölről: a társadalom a felelős azért, hogy legyenek boldog családok, szülessenek épkézláb gyerekek, legyen a szülőknek és a pedagógusoknak megfelelő felkészültsége, szükséges eszköze a tehetségek felismerésére, nevelésére, kibontakoztatásra, legyen meg a támogatási rendszer a tehetséggondozásra. Az egész társadalomtól kell elvárni, hogy pozitív és emberséges szemléletet sugározzon, a szeretet hassa át az emberi viszonyokat az acsarkodás, a szélsőséges viszonyulások, az igazságtalanságok, a félelmek helyett, a fiatalokat nem a virtuális világban, hanem egy reményteljes jövőképben ringatni. Egyszóval az egész társadalmat kell nevelni, minden szegmentumában nagytakarítást és felújítást végezni. Óriási erő szunnyad a fiatalokban, ezt nem kell elaltatni, hanem a jó irányában felszabadítani!
A díj Kárpát-medencei jellegű, hisz határon túli pedagógusok is kapták, hogyan élte meg, amikor Hoffmann Rózsa államtitkár és Balog Zoltán oktatási miniszter jelenlétében a budapesti Duna Palotában átvette az elismerést?
– Az Aranykatedra díj, a Tehetségek szolgálatáért életmű díj és egyebek mellett a Bonis Bona – a nemzet tehetségeiért díj újabb elismerése annak, amit felmutattunk. Többes számban mondom ezt, mert igaz, hogy négy évtizedet töltöttem el a tanári pályán, miközben tettem, amit kell, de munkámban a pedagógus kollégák, a szülők, sok kiváló szakember és a diákok is támogattak, amiért köszönetemet fejezem ki. Közös munka ez, mely egy igen rögös úton tudott eredményeket hozni, és ezt most nemzetközileg is elismerik. Köszönet a hazai és az anyaországi támogatásokért, melyek révén tanári szakmai továbbképzéseket (pl. ANyA), tehetséggondozó táborokat, diákversenyeket valósíthattunk meg, szakkiadványokat jelentethettünk meg, hazai és külföldi konferenciákon vehettünk részt, és így tovább (mindezt elsősorban a húszéves Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének keretében, melynek egyik alapítója és alelnöke vagyok). Vannak tehát tehetségeink, vannak kiváló tehetséggondozóink, van itt tudás és tapasztalat is. A vajdasági diákok a TUDOK, a GENIUS és más konferenciák, megmérettetések révén tekintélyt vívtak ki maguknak a régióban (pl. a legutóbbi TUDOK nemzetközi konferencián, Kecskeméten), végzett szakemberként idehaza és a nagyvilágban is nagyszerűen helytállnak. Ezt az összefogást, ezt a tudást, tapasztalatot és elkötelezettséget kell magasabb szintre emelni, támogatni és elismerni.
